Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Források
Amerikai nagykövet Mindszentyről
Szilágyi Béla | Szigorúan titkos! |
Készült 8 példányban: | |
1352/Szi./1970.
| 1. Péter elvtárs, 2. Puja elvtárs, 3. Bartha elvtárs, 4. Pehr elvtárs, 5. Miklós elvtárs ÁEH, 6. Washington, 7. Róma, 8. Saját |
F e l j e g y z é s
Tárgy: Amerikai nagykövet Mindszentyről |
Június 2-án az amerikai nagykövet búcsúvacsorát adott számomra. Ezen részt vettek: az angol, a belga, a holland nagykövetek feleségeikkel, Meehan tanácsos, magyar részről pedig Bartha és Réti elvtárs is. A vacsora után az amerikai nagykövet félrevont és a következőket vetette fel:
1./ Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, bogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak. Puhan hivatkozott az Egyesült Államokban élő 700.000 magyar véleményére és ezen belül az úgynevezett szabadságharcosok tevékenységére. Vitába szálltam azzal a meghatározással, hogy az amerikai magyarok egyetértenek a szélsőjobboldali és fasiszta magyarok amerikai tevékenységével. Legfeljebb néhány ezer emberről lehet szó, akik tiltakozólag lépnek fel. Ezt a nagykövet elismerte. Megkérdezte, miért nem engedjük Mindszentyt Rómába menni, vagy miért nem engedjük vissza Esztergomba. Kérdésemre, hogy az utóbbit hogy érti, kijelentette, hogy vissza kellene adni régi méltóságát. Közöltem, szó sincs arról, hogy Mindszenty Esztergomba mehetne és mint hercegprímás tevékenykedhetne. Mindszenty bunöző, mint ilyent ítélte el a magyar bíróság és az ő ügye nem kitalált történet. Puhan megkérdezte meg vagyok-e győződve, hogy nem koncepciós perről van-e szó, hiszen Rákosi sok ilyent folytatott. O maga elolvasta a per anyagát és megállapította, hogy Mindszenty elismerte a vádakat /hazaárulás, összeesküvés, gazdasági ügyek/, azonban nincsen meggyőződve a vádak helyességéről. Mindszenty a bíróság előtt megfélemlített emberként állt. Nem volna-e jó Magyarország számára, ha lehetővé tennénk, hogy elhagyja az amerikai nagykövetség épületét.
Kérdésemre, hogy Mindszenty hajlandó volna-e egyáltalán Magyarországot elhagyni, miután a múltbeli jelek nem ilyenek voltak, Puhan elmondta, hogy Mindszetny makacs ember. Ha a pápa üzenne neki, bizonyára elmenne Rómába. Ott foglalkozhatna emlékiratai megírásával. Felmerült az a gondolat is, hogy az Egyesült Államokba menjen ki. Arra a kérdésemre, hogy ha megkapná a lehetőséget Mindszenty az ország elhagyására, kimenne-e, Puhan bizonytalanul válaszolt. Nem tartja biztosnak, hogy Mindszenty elfogadná azt. Kérdésemre, miért nem ők gondoskodnak arról, hogy a pápa üzenjen Mindszentynek, vállalva a silentiumot, a nagykövet elmondta, hogy személyesen ismeri Nixot, kész volna vele erről beszélni, vagy neki üzenetet küldeni és elképzelhető, hogy az elnök tudna a pápa felé valamilyen lépést tenni.
Puhan emlékeztetett a Hillenbrand nagykövet ideérkezése előtti Mindszetnty-féle fenyegetésre, mely szerint amennyiben amerikai nagykövet elfoglalja állomáshelyét Budapesten, ő kimegy az amerikaiak épületéből. Elmondtam, hogy Tims ügyvivő annak idején járt nálam és elmondta ezt a lehetőséget, amelyet egyébként a nyugati újságok jelentetései alapján már régen ismertünk. Akkor közöltem Tims tanácsossal, hogy amennyiben Mindszenty elhagyja az amerikai nagykövetség épületét, a magyar hatóságok letartóztatják. Mindszenty akkor elítélt bunöző volt és a helyzet jelenleg is fennáll. Az lehetséges, hogy nem lett volna hosszú ideig börtönben, de mindenesetre letartóztatták volna. Kőnig bécsi érsek akkoriban beszélt Mindszentyvel. Előfordult az is, hogy maga Casaroli is beszélt vele. Hogy átadott-e pápai üzenetet és mi volt a helyzet, mi nem tudjuk. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy pápai üzenetet vagy utasítást Mindszenty elfogadna.
Puhan végül kijelentette, hogy ő a maga részéről a következő egy éven belül lát lehetőséget az ügy rendezésére. O mindenesetre a későbbiekben úgy szeretné Magyarországot elhagyni, hogy ezt az ügyet rendezettnek látja. Szereti Magyarországot és a magyar népet, kész lépéseket tenni az ügy rendezésére. Közöltem vele, megértettem az elmondottakat.
Budapest, 1970. június 3.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-515-002222/1970 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő