Forrás

331. : ...A bíróságnak a főtárgyalás alkalmával tartott tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyv veendő fel és a főtárgyalás jegyzőkönyvébe csak a kimondott határozat vezetendő be.

497. : Ha az esküdtbíróság bírói tanácsa halálbüntetést állapított meg, az ítélet kihirdetése után az elnök kérdést intéz az elítélthez az iránt, hogy kíván-e kegyelemért folyamodni. Az elítélt válasza jegyzőkönyvbe veendő.

Közvetlenül ezután az esküdtbíróság bírói tanácsa a kir. ügyészség képviselőjének nem nyilvános ülésben való meghallgatása után indokolt véleményt nyilvánít arra nézve, hogy a halálra ítéltet kegyelemre méltónak tartja-e és hogy igenlő esetben a halálbüntetés helyett mily büntetésnek megállapítását javasolja.

499. : Minden halálbüntetést kimondó jogerős ítélet tárgyában a kir. curia is tartozik a 497. második bekezdése szerint véleményt adni.

E véleményt a kir. curiának az ügyben eljáró büntető tanácsa zárt ülésben állapítja meg, és pedig semmisségi panasz esetében ennek elvetése alkalmával, egyébként pedig külön ülésben.

A véleményadást mindkét esetben nem nyilvános ülés előzi meg, melyben az előadónak az ügy állásához mért előterjesztése után, a koronaügyész a kegyelmi kérvény iránt nyilatkozik.

A kir. curia elnöke a véleményt, a nem nyilvános és a zárt ülésről felvett jegyzőkönyvvel, s az összes iratokkal együtt, az igazságügyi miniszterhez teszi át.

Népbírósági rendelet.

11. Háborús bunös az:

2.: aki, mint a kormány, országgyulés tagja, vagy mint vezető állást betöltő közalkalmazott, kezdeményezője, vagy, bár a következményeket előre láthatta részese volt olyan határozat hozatalának, amely a magyar népet az 1939. évben kitört világháborúba sodorta

3. aki a fegyverszünet megkötését erőszakkal vagy befolyásának kihasználásával megakadályozni igyekezett,

4. aki vezető jellegu cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz, a hatalom megtartásához, vagy aki e hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján a nyilas kormányzatban, közigazgatásban, vagy honvédelem keretében életét fenyegető kényszeru szükség nélkül vezető állást vállalt (vezető állás alatt miniszteri, államtitkári, főispáni, főpolgármesteri, hadseregparancsnoki, hadtestparancsnoki vagy hasonló fontosságú állást kell érteni).

5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett, vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön, felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának.

6. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegu és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje.

1848. évi III. tc.:

32. . A ministerek feleletre vonhatnak:

a) Minden oly tettért, vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos monoségükben követtetik el, vagy illetoleg adatik ki.

b) A kezeikre bízott pénz, s egyéb érték elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásaért.

c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának.

33. . A ministereknek vád alá helyeztetését az alsó tábla szavazatainak általános többségével rendeli el.

Bp. 384. . Alaki semmiségi okok:

4.ha az ítélobíróság hatáskörét túllépte, vagy hatásköréhez tartozó ügyet ahhoz nem tartozónak mondott ki.

Bp. 385.. Anyagi semmiségi okok:

1.ha a bíróság a bünteto törvénynek megfelelo rendelkezését nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta ama kérdésekben:

c) hogy a beszámíthatóságot, a bunvádi eljárás megindítását vagy a büntethetoséget kizáró ok és melyik forog fenn.

Bp. 326. . Felmentő ítélet hozandó:

1. ha a vád tárgyává tett cselekmény nem buncselekmény; vagy ha buncselekmény ugyan, de tárgyában korábban már jogeros ítélet volt hozva.

Nbnov. 1440/1945. M. E. sz rendelet 3. .:

Kegyelmezési jog gyakorlásának - a közkegyelem esetét kivéve - csak halálbüntetés esetében és csak az elítéltnek vagy védojének kérelmére van helye. A halálbüntetés kegyelem útján életfogytig tartó kényszermunkára vagy testi alkalmatlanság esetén életfogytig tartó fegyházra változtatható át. A kegyelmezés joga a Nemzeti Fotanácsot illeti. A Nemzeti Fotanács határozatát az igazságügyminiszter javaslatára hozza meg. Az igazságügyminiszter a kegyelmi ügyben javaslatát az iratoknak hozzá érkezésétol számított két nap alatt teszi meg; a Nenzeti Fotanács a kegyelmi kérvény felett érkezésétol számított öt nap alatt határoz. Ha a Népbíróságok Országos Tanácsa a halálraítéltet egyhangúlag nem találja kegyelemre javaslatba hozhatónak, a kegyelmi kérvényt a továbbterjesztés mellozésévela saját hatáskörében maga utasítja el.

Nbr.15.. Népellenes buntettben bunös:

1. a minisztériumnak, az országgyulésnek az a tagja vagy az a vezeto állást betölto közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sérto jogszabály kezdeményezoje volt, vagy annak meghozásában tudatosan résztvett,

2. aki az 1939. évi szeptember hó 1. napját követo idoben közhivatali ténykedése során a nép egyes rétegei ellen irányuló törvények és rendeletek végrehajtásában a számára eloírt ténykedést túlhaladva, olyan tevékenységet fejtett ki, amely a személyes szabadságot vagy a testi épséget veszélyeztette vagy sértette, vagy egyes személyek vagyoni romlását elosegítette.

Nbr. 17.. Népellenes buntettben bunös az is:

1. aki a 15. 2. pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megakadályozni nem igyekezett, bár ez törvényes hatáskörében módjában állott volna.