Elindul az első Tour de France.Tovább
A Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) feldarabolása
Az 1948-1949 folyamán lezajlott vállalati profilírozás során a feldarabolás sorsára jutott az 1944 előtti legnagyobb állami tulajdonban lévő, széles vertikumú nehézipari nagyvállalat, a Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) is. Az alábbi források erre a folyamatra nyújtanak betekintést, jelezve, hogy a korabeli intézkedések nem az ésszerűség kívánalmainak megfelelően születtek, hanem a kommunista hatalom a szovjet mintát vette alapul.
Források
1. A Nehézipari Központ Jogügyi osztályának levele a vezérigazgatóságoz
1948. augusztus 13.
NEHÉZIPARI KÖZPONT
JOGÜGYI OSZTÁLY Budapest, 1948. augusztus 13.
V. Szent István krt. 12.
Vezérigazgatóság,
Sebestyén János h. vezérigazgató úr kezeihez
Budapest
V. Nándor-u. 36.
Tárgy: A NIK kötelékébe tartozó vállalatok nemzeti
vállalatokká átalakítása
A tárgyrovatban jelzett ügyben f. hó 9-én az iparügyi minisztérium üzemgazdasági osztályához intézett javaslattal kapcsolatban f. hó 12-én tárgyalást folytattunk dr. Világhy Miklós min. tanácsossal az iparügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetőjével.
Dr. Világhy tudomásul vette, hogy a Vezérigazgatóság Jogi Osztályunkat bízta meg a kötelékünkbe tartozó vállalatoknak nemzeti vállalatokká átalakításával kapcsolatos munkák irányításával, illetőleg elvégzésével. A Vezérigazgatóság megbízása folytán az alábbi intézkedéseket tettük:
A f. hó 11-én megtartott osztályértekezleten kijelöltük azokat a felelős előadókat, akiknek kötelessége, hogy Üzemgazdasági-, Revizori-, Pénzügyi- és Műszaki Főosztályainkkal haladéktalanul érintkezésbe lépve az új szervezet létesítéséhez szükséges minden munka a vagyonállapotnak /mérleg, leltár, vagyonfelosztás, stb./ f. évi október 1-vel történő meghatározása mellett sürgősen elvégezhető legyen. A felelős előadók vállalatonként a következők:
Ganz és Tsa. Rt. Dr. Fésűs József
Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Dr. Pethő Ádámné és Dr. Quirin L.
Vasötvözetgyár Dr. Quirin Lajos
Hazai Gépkereskedelmi Rt. Dr. Timár István
Schopper J. G. Rt. Dr. Tüttő József
Vasközpont Dr. Barakonyi István
Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. Dr. Spett Béla
Uhri Testvérek Dr. Szélyes Sándor
Hubert és Sigmund Dr. Tóth Géza
Láng Gépgyár Dr. Fésűs József
Röck Gépgyár Dr. Quirin Lajos
Ikarus Dr. Szélyes Sándor
Szalkay, Szabó és Mátéffy Dr. Boros László
WM Labor és Helyreállítási Kft. Dr. Urvölgyi László
Globusok Dr. Boros László
Mávag Dr. Varjasi Béla
Jelentésünkkel egyidejűen az említett főosztályokat a munkák folyamatbavételéről az augusztus 9-i javaslat másolati példányainak megküldése mellett értesítettük.
Dr. Bakoss dr. Varjasi
Jelzet: MOL 1558 1911. doboz, Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.
Magyar Országos Levéltár M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
