Sebesültszállító írnokként a Donnál

Tumbász Gyula karpaszományos tizedes harctéri naplója, 1942. május 4. – 1943. március 13.

„Az oroszt nem sikerült megállítani. A 7. hadosztály teljesen elpusztult. Előttünk nincs ma-gyar csapat. Mindenki azonnal meneküljön, ahogy tud. Őrült iramban pakoltunk. A kórház már kora reggel elindult. A legszükségesebb dolgokat felraktuk a kocsikra, ami ottmaradt, azt felgyújtottuk. Az orosz sítalpasok már csak 2 km-re voltak tőlünk, mikor teljes gázzal kifutot-tunk a faluból. A kórház egész felszerelését otthagyta, 20 000 emberre való élelmet gyújtott fel.”

 
 

Fotók

 

1. Tumbász Gyula karpaszományos szakaszvezető portréja, 1943. június  
 
2. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop járműveit a frontra szállító vasúti szerelvény egy állomáson vesztegel, 1942. május 7. körül  
 
3. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei a kiszállítás alatt meghalt Kovács Péter honvéd sírjánál Terehovkán, 1942 májusának elején
 
4. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái hídőrségben Rjecskiben, 1942 májusának derekán. Középen dr. Nagy László karpaszományos őrmester, szakaszparancsnok  
 
5. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnokságának irodája egy orosz iskolaépületben, Rjecskiben, 1942. május 16-án. Jobbról balra: dr. Nagy László karpaszományos őrmester, Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető, dr. Barachy István orvos hadnagy, oszlopparancsnok  
 
6. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei bekötözött sebesültekkel egy lelőtt szovjet vadászrepülőgép roncsainál Kraszno Lipjén, 1942. július 18-án  
 
7. Dr. Barachy István orvos hadnagy, a IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnoka a légitámadások elől védő árokban Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején  
 
8. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái egy légvédelemre beállított 31 M. 8 mm-es golyószóróval Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején  
 
9. Német utcanév-táblának használt, kilőtt szovjet T-34-es közepes harckocsi Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején  
 
10. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei egy lelőtt szovjet vadászrepülőgép roncsaival Osztrogozsszkban, 1942. augusztus elején  
 
11. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnokságának épülete légitámadás után Osztrogozsszkban, 1942. augusztus 8-án  
 
12. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop Harkovba tartó gépjárművei pihenőt tartanak útközben, 1942. november-december  
 
13. A magyar honvédek hősi temetője Krasznojéban, 1942. november-december  
 
14. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop téli védőfelszerelést viselő honvédjei járműveik téli garázsa előtt Krasznojéban, 1942. november-december  
 
15. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop megmaradt járművei visszavonulás közben Szirovatkán, 1943. február 9-én  
 
16. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop járművei és honvédjei a visszavonulás során Baturinban, 1943. február 17-én  
 
17. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop szálláscsináló honvédjei egy elhagyott szovjet laktanyában Ovrucsban, 1943. március 10. körül  
 
18. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop egyik megmaradt gépkocsija Ovrucsban, 1943. március 10. után  
 
19. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái hazaszállítás közben a dubnói pályaudvaron, 1943 áprilisának végén  
 
20. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető harctéri naplójának címlapja, 1942  
 
21. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető térképvázlata Rjecskiről, 1942. június 7.  
 
22. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető rajza a sátráról, Kolodnoje, 1942. július 20. 
 
23. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető rajza a szabadban felállított írnoki felszereléséről, Kolodnoje, 1942. július 20.  
 
24. Tumbász Gyula karpaszományos tizedes naplófeljegyzései a Dontól történt visszavonulásról, 1943. január 19-20.  
 
25. Tumbász Gyula karpaszományos tizedes térképvázlata a visszavonulás útvonaláról, 1943. január 15-21.  
 

 

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő