A londoni angol–magyar rangadót, amelyben a híres „aranycsapat”, Puskás, Hidegkuti, Czibor, Kocsis és a többiek 6:3-ra verték az angol...Tovább
A balassagyarmati túszdráma és a Munkásőrség
A helyi munkásőrparancsnok először a helyi pártbizottságnak jelentett
„16.10 órakor Csík Sándor 3/2. szakaszparancsnok telefonon jelentette, hogy […] Balassagyarmat térségében 10–15 fős fegyverrel is rendelkező csoport több személyt tart fogságában, és zsaroló követelésekkel lép fel a kormánnyal szemben. (Pénzt, helikoptert, szabad elvonulást követel.) Parancsnok elvtársat és helyetteseit nem találva, a budapesti ügyeleti szolgálattól tájékozódtam, hogy van-e tudomása fenti eseményről. Nemleges válasza után összeköttetést kerestem a balassagyarmati egységügyeletessel, azonban a megyei ügyeletes vonalhibára hivatkozva nem kapcsolta.”
A Nógrád megyei munkásőr parancsnok-helyettes 1973. január 10-ei jelentése a MOP Hadműveleti osztály vezetőjének
Munkásőrség Nógrád Megyei Parancsnokság
Salgótarján
Szigorúan titkos!
Munkásőrség Országos Parancsnokság
Hadműveleti osztály vezetőjének
Budapest
Tárgy: jelentés a balassagyarmati eseményekről
A Leánykollégiumban tartózkodó két fegyveres bandita változatlanul kitart az eredeti „feltételeiknél", melynek lényege:
- 5-6 db pisztoly, géppisztoly megfelelő lőszerekkel,
- 10-15 db kézigránát (de nem fűrészporral töltve),
- 1 db farmotoros Ikarusz [busz] 2 gépkocsivezetővel,
Megjegyzem, hogy a 13 lányt túszként tartják azzal a jelszóval, hogy vagy kijutnak nyugatra élve, vagy itt halnak meg mindannyian.
E feltételek biztosítását először 8-án délelőttre kérték. Ez nem lett teljesítve. 8-án délelőtt hatósági felszólítást kaptak, hogy mondjanak le szándékukról.
Válaszként két lövést adtak le az ajtón keresztül (a lövedék nem talált el senkit).
Azóta egy utcára nyíló első emeleti háromablakos hálószobában rendezkedtek be egy db pisztollyal, kb. 17 db tölténnyel és egy db géppisztollyal, kb. 70 db tölténnyel.
Az emeleti szobában, ahol tartózkodnak, három ablak a főút felé nyílik, míg a szobába való bejárati ajtó az udvar felől egy folyosóra nyílik. Az ajtót belül vaságyakkal eltorlaszolták. A lányok egy részét a vaságyakra ültették úgy, hogy ha az utca felől vagy az ajtó felől tüzelne a hatóság, akkor feltétlenül a lányokat érné.
A két bandita az utcai oldalon a szoba két sarkában a földön ülve (teljesen fedetten) csőre töltött fegyverrel kényszerítik a leányokat különböző „parancsok" végrehajtására. Még hétfőn délelőtt a szülők is megkísérelték a bejutást, illetve a felszólítást, de a gyermekeik velük szemben sem hajlandók lemondani terveikről, tárgyalni sem akarnak velük.
Egyetlen embert engedtek be hétfő óta kb. 6-8 alkalommal: dr. Samu István ideggyógyász és pszichológus főorvost. Ez kedvező a mi szerveink számára, mert azóta személyes kapcsolat van a két banditával és a lányokkal.
Az orvoson keresztül különböző „apróbb" kérésük volt, melyet a vezetés ez ideig biztosított, pld: tranzisztoros rádiót, néhány vödröt eü. szükségletük elvégzésére, vizet, majd tegnap óta élelmet és a lányoknak nyugtató gyógyszereket.
A vezetésnek megvan a több-variációs akció végrehajtásának terve.
Elsősorban a kifárasztás, a megtörés taktikáját alkalmazzák, hogy a lehetőségekhez képest elkerüljék a fegyveres akciót, aminek a kimenetele nagyon tragikus lehet.
Kedden (9-én) a délutáni órákban az egyik kislány kiugrott az ablakon a kb. 4 m magasból. Leesett kislánynak bokatörése és orrcsont-törése keletkezett. Orvosi, kórházi kezelésben részesült. A baleset ellenére jó állapotban van, kihallgatása megtörtént, illetve pihenés után újból a mai napon folytatódik.
A vezetés számol arra, hogy esetleg több lány is megkísérli a kiugrást, ezért még a tegnapi nap folyamán a kiugrás után kb. egy óra múlva többréteges matracot rakatott az ablakok alá.
A banditák a lány kiugrása óta az ablakot borító erős zsalugátert bezáratták a lányokkal.
17 óra után újabb petíciót küldtek a rendőrségnek (az ajtórésen dugták ki a lányok által írt, de a banditák által fogalmazott követeléseiket, melyben kérik a már előzőleg írt fegyvert, busz, stb. 11-én 9 órára.
A vezetés ezt az újabb petíciót elemzi, és számításba veszi az akció végrehajtásánál.
Közben besötétedett az éjszaka - a reggeli órákig (9 óráig) semmilyen esemény nem történt.
Ma (10-én) a Samu főorvos elvtárs ismét bemegy a szobába, és újabb beszélgetést kezdeményez.
Salgótarján, 1973. január 10-én 09.00 órái helyzet.
| Bogyin József s. k. megyei pk. h[elyettes] |
Jelzet: Magyar Országos Levéltár MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1973/2. ő. e. - Rendkívüli események.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő