Egy ítélet háttere

Bárdossy László perének dokumentumai

A háborús bűnösök felelősségre vonására a Fegyverszüneti Egyezmény kötelezte Magyarországot, és mivel a korban első számú háborús bűnösként tartották nyilván a szövetségesekkel háborúba sodródott ország miniszterelnökét, ezért a perben elsősorban a politikai motívumok játszották a főszerepet. A bűnösöket egy 1945-ben létrehozott új bíróság, a népbíróság előtt vonták felelősségre. A fellebbezési fórum a Népbíróságok Országos Tanácsa volt. Az alább közölt forrás a Bárdossy per másodfokú eljárásának ítéleti tanácskozási jegyzőkönyve és kegyelmi tanácskozási jegyzőkönyve.

Bevezetés

Bárdossy László szerepe, Magyarország háborúba sodródásával kapcsolatos felelőssége még ma is megosztja a közvéleményt, az utóbbi időben a tudományos közvéleményt is. Perjés Géza hadtörténész tanulmánya (Bárdossy László és pere in.: Hadtörténelmi közlemények CXIII. 4. sz. 771-841.) alapvetően kérdőjelezi meg a Bárdossy László történelmi szerepének megítélésével kapcsolatos korábbi szaktudományos konszenzust. A kérdés tárgyszerű vizsgálatát megkönnyíti, hogy Pritz Pál 1991-ben kiadta a Bárdossy perrel kapcsolatos - általa ismert - dokumentumokat (Bárdossy László a népbíróság előtt. Budapest, 1991), majd Jaszovszky László publikálta a Bárdossy per elsőfokú tárgyalásának jegyzőkönyvét (Bűnös volt-e Bárdossy László. Budapest, 1996.). Noha a kérdés politikai vonatkozásai a tárgyszerű vizsgálatot valószínűleg még sokáig nehezítik, célszerűnek látszik azonban szétválasztani a jogi felelősség és a történelmi szerep megítélését. Tény, hogy a vesztes háború után fél évvel nem volt lehetőség egy minden szempontból kifogástalan jogi eljárás lefolytatására, hiszen a vád alapjául szolgáló jogszabályok, az 1945. évi VII. törvénycikkel törvényerőre emelt népbírósági rendeletek kétezer éves jogelvet sértettek: senkit sem lehet elítélni olyan bűnért, ami az elkövetés pillanatában hatályos törvények szerint nem számított bűncselekménynek (nullum crimen sine lege); ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy Bárdossy miniszterelnöksége alatt terjesztette be a kormány és fogadta el az Országgyűlés a III. zsidó törvényt, ami "jogalapot" teremtett magyar állampolgárok származás szerinti megkülönböztetésére és üldözésére, közbűnténnyé téve a magánélet szférájába tartozó cselekményeket. A jogi, illetve a történelmi felelősség természetesen nem tisztázható a nemzetközi jog és a nemzetközi erőviszonyok figyelembe vétele nélkül.

A háborús bűnösök felelősségre vonására az 1945. évi V. tc.-el törvényerőre emelt Fegyverszüneti Egyezmény kötelezte Magyarországot, és mivel a korban elsőszámú háborús bűnösként tartották nyilván a szövetségesekkel háborúba sodródott ország miniszterelnökét, ezért érthető, ha tisztán jogi szempontból nem is elfogadható, hogy a perben elsősorban a politikai motívumok játszották a főszerepet. A bűnösöket egy 1945-ben létrehozott új bíróság, a népbíróság előtt vonták felelősségre. A népbíróságok működésével kapcsolatban hozott rendeletek, amelyeket az 1945. évi VII. tc. emelt törvényerőre, nemcsak az új jogszolgáltatási szervek felállításáról és szervezetéről rendelkeztek, hanem meghatározták a népbíróságok illetékességi körébe tartozó, elsősorban háborús és népellenes bűncselekményeket. Népbíróság működött minden törvényszéki székhelyen: Budapesten, Szegeden, Esztergomban, Kalocsán stb. A népbíróságok bírói tanácsaiba a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt delegálta a népbírókat, akiknek nem kellett jogi végzetséggel rendelkezniük, az igazságügyminiszter azonban szakképzett tanácsvezető bírót jelölt ki minden tanácsba, aki csak szavazategyenlőség esetében szavazhatott, egyébként a tárgyalás lefolytatásának szabályszerűsége és a népbírák szakkérdésekben való felvilágosítása volt a feladata. A fellebbezési fórum a Népbíróságok Országos Tanácsa volt, amelybe azonban már csak jogászi végzettséggel rendelkező bírókat delegálhattak a pártok. A Magyar Országos Levéltárban Bárdossy perével kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium és a Népbíróságok Országos Tanácsának iratai közt találhatók jelentõsebb iratok. A Népbíróságok Országos Tanácsának 2946/1945 számú irata tartalmazza a másodfokú bírósági eljárással kapcsolatban keletkezett dokumentumokat: a másodfokú itélet egy fogalmazványát és kiadmányát, az itéleti tanácskozási jegyzõkönyv és a kegyelmi tanácskozási jegyzõkönyv egy-egy kiadványát, valamint a kegyelmi eljárással kapcsolatos átiratokat és az iratok kezelésével kapcsolatos feljegyzéseket és levelezéseket. Az alább közölt forrás a Bárdossy per másodfokú eljárásának ítéleti tanácskozási jegyzőkönyve és kegyelmi tanácskozási jegyzőkönyve.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő