Hogyan zajlottak a létszámcsökkentések 1946-ban?

A B-listázások hátteréről

„A közhivatalok megtisztítása: hadművelete a demokráciának. Ezt a hadműveletet tervszerűen, fegyelmezetten és a győzelem teljes elhatározottságával kell végrehajtanunk. A feladat nehéz. Csak a legmegbízhatóbb, megközelíthetetlen, értelmes és erélyes elvtársak alkalmasak eredményes ellátására. Aki tehát tisztogató bizottságba szóló megbízást kap, tekintse megbecsülésnek és érezze át a milliós munkásság sok évtizedes mozgalmával szemben a teljes felelősséget.”

Magyarázat az „UTASÍTÁS"-hoz

 

Körülbelül az alkalmazottak 30%-os létszámcsökkentése van előirányozva. Ezt a csökkentést hatóságonként és karonként (kezelési, segédhivatali, fogalmazási, stb.) külön-külön kell megállapítani. Tehát a listákat is így külön-külön kell elkészíteni. Az elkészítés sorrendje az, hogy először a III. lista, utána az I. lista készüljön el külön-külön megfontolással, míg a II. lista az I. és a III. listába nem sorozott alkalmazottak hiánytalan felsorolásából adódik.

III. Listához:

A III. listánál a 30% elérése feltétlenül szükséges (akár a 100%-ot is elérheti). Ezenfelül igen fontos a felsoroltak sorrendje, mivel a 30%-nál csekélyebb arányú csökkentés esetén a sorrend lesz az alapja az elbocsátási javaslatnak. Ha a III. listánál a 30%-ot netán nem lehetne elérni, úgy a fennmaradó %-ot elsősorban a teljes szolgálati idejük eléréséhez közel állókból egyenlő feltételek esetén a szociális körülmények mérlegelésével kell feltölteni. A III. listára minden karból fel kell venni az „UTASÍTÁS" ide vonatkozó pontjai alá esőket és a többi között - igazolási eredménye tekintet nélkül - pld. azokat is, akik a felszabadító hadsereg elöl hivatalukat odahagyva elmenekültek, vagy a felszabadítás után, amint lehetségessé vált, hivatali munkájukat nyomban meg nem kezdve az újjáépítést késleltették, továbbá azokat, akik a felszabadítás óta felróhatóan lényegesen kevesebb munkát végeztek, mint a fasiszta rendszer idejében, továbbá azokat, akik a felekkel, vagy munkatársaikkal való érintkezésben antiszociális magatartást tanúsítanak (rang- vagy osztálykülönbséget éreztető, méltóságos stb. címet használó, ezt követelő, vagy mást így szólító, stb.), továbbá azokat, akik szembehelyezkednek a munkásság törekvéseivel, a demokrácia törekvéseit helytelenítik, vagy nem támogatják (a hivatalvezető demokrácia ellenes ténykedése, vagy bármely más kifogásolható magatartása súlyosabb megítélés alá esik, mint pld. a segédtisztté), továbbá azokat akik az igazolási eljárás céljára terhelő adatokat tudva nem szolgáltattak, az igazolási, vagy fegyelmi eljárás során érdemtelennek kedveztek, hivatásukban demokrácia ellenes személyeket felkarolnak, vagy érdekükben közbenjárnak, akik jelen „B" lista alkalmából érdemtelen személyek meghagyása érdekében tevékenykednek, továbbá azokat, akik 1944. október 15-től a felszabadításig bármilyen jelentősebb új beosztást, vagy más előnyt (cím, kinevezést kaptak, illetőleg 1938. óta a felszabadításig nem rangsorszerűen előnyös kinevezéshez jutottak, továbbá azokat, akik a háború idején (1941-től) hivatalvezető, vagy politikai jelentőségű munkahely vezetői voltak, és e beosztásukat 1944. október 15.-e után is megtartották. - A hivatalfőnökök, vagy vezető állásban működő személyek a III. listára veendők, ha nem kifejezetten demokratikus szelleműek és erősen szociális érzésűek.

Az I. listához:

Bővítés: a szakmai munkaérték és rátermettség szempontjából kimagaslóak közül - részletes és meggyőző indoklással - a III. lista helyről az I. listára lehet venni (csak az I. listára, a II.-ra nem!) kivételesen azt, aki csekélyebb igazolási büntetést kapott, vagy a felszabadító seregek elől elmenekült ugyan, azonban hibáját, az újjáépítésben és a demokrácia kiépítésében nyilvános kiállással vállalt, kimagasló magatartással jóvátette, és a népi demokrácia érdekében kívánatos a meghagyása. Ez az eset csak kivételes lehet, és vezetőre nem alkalmazható. - Ezzel szemben az I. listára semmi esetre sem lehet felvenni azt, aki munkásellenes, vagy szakszervezet ellenes magatartást tanúsított, vagy jelen elbíráláskor nem tagja a szakszervezetnek, noha személyére nézve szakszervezetből kizáró ok nem forog fenn. (ilyenekért ugyanis nem száll síkra a szakszervezet - Az I. lista % aránya nincs megállapítva, azonban túlzott (pld. 25%-nál nagyobb) kiszélesítése jelentőségét kétségessé teszi.

A II. listához:

A II. listára a III. és I. listára nem került összes személyek veendők, itt külön irányelvek nem szükségesek, minthogy azok az I. és III. listánál mondottakból adódnak. (Igazolásnál büntetett, szolgálati helyéről elmenekült, vagy demokratikus szempontból kifogás alá eső személyt természetesen nem lehet a II. listára felvenni.)

Általában:

Valamennyi szakszervezeti csoport a saját hatóságának teljes létszámát tartozik fegyelembe venni (távollevők, betegek, áthelyezés, nyugdíjazás alatt állókat is, persze a körülményeket feltüntetve.)

Az I. II. III. listát minden karról (fogalmazási, műszaki, segédhivatali, bírói, számvevőségi, altiszti, stb.) külön el kell készíteni. Nincs tehát helye annak, hogy pld. 30%-nál magasabb számú altiszt elbocsátásával 30%-nál kevesebb fogalmazó elbocsátását javasolják.

Az I. II. és III. listának a következő adatokat kell tartalmaznia:

Feliratul: hatóság:........... kar: ............... a kar teljes létszáma

Tartalom: 1. sorszám, 2. név, 3. hivatali cím, 4. beosztás /vezető, előadó, stb.:/ 5. közszolgálatba lépés éve, 6. melyik szakszervezet tagja és belépés napja, 7. párttagság és belépés hónapja.

Ezek után következik a részletes indoklás a I. és III. listán szereplő minden személyről a tények és az esetről utaló tudomás szerzésének leírásával.

Az indoklásra igen nagy súlyt kell helyezni, azt tehát külön íven célszerű leírni.

A sorszámozásnál szigorúan ügyelni kell a III. listánál a súlyossági, az I. listánál az alkalmassági sorrendre, mert esetleg ezen múlik valakinek az eltávolítása. A sorrend kérdésében az irányadó tények súlyát ezek mérlegelésében a lelkiismeretes elmélyedés eredményét, egyenlő esetben a szociális szempontokat (család, rászorultság) kell érvényesíteni.

Valamennyi szakszervezeti csoport érezze át súlyos szakszervezeti kötelességét és a népi demokráciának tartozó felelősségét ebben a társadalomépítő munkában. Ennek a munkának az el nem végzése, az adott irányelveknek a meg nem tartása, a tények elhallgatása, vagy elfordítása a szakszervezetből való kizárást eredményezi, ezen felül szakszervezetünk az ilyen személyt központilag fogja a III. listára helyezni.

Kiemeljük, hogy abban az esetben is kötelező a legalább 30%-os III. lista elkészítése, ha ilyen arányú csökkentés várhatóan a hivatali munkavégzést hátráltatná: ha ugyanis a létszámapasztás miatt utóbb a munka visszaesése miatt netán létszámemelés elkerülhetetlenné válnék, erre az országos közalkalmazott-státusok munkaszükséglet szerint arányos megosztása során lehetőség fog nyílni.

Budapest, 1946. március hó 8.

 

Magyar Közalkalmazottak Országos

Szabad Szakszervezetének Vezetősége

 

I. Melléklet

Név:                                 Szak:

A személyzeti osztály tölti ki:

Értékelési szám

Közigazgatási ágazat: Állás (alkalmazási minőség)

Szolgálati hely:                                                                     fiz.oszt.......

 

Mióta áll közszolgálatban?

Mikor született?(év, hó, nap,)

ADATSZOLGÁLTATÓ LAP

Büntetőjogi felelősségem tudatában jelentem az alábbiakat:

 

Ha az igazolások során büntették, megállapította e kül-minősítő bizottság, hogy a demokratikus rend őszinte munkásának bizonyult?

Az igazolási eljárás milyen eredménnyel végződött?

Igazolt

 

 

1. Ha büntetésben részesült, mi a rövid indoklás?

feddés, súlyosabb büntetés

 

2. A nyilas uralom alatt álló nyugat Magyarországra távozott e? (zárt kötelékben távozó katonák nem töltik ki)

igen - nem

 

3. A német visszavonulás idején elhagyta-e az ország területét? Zárt katonai alakulatban?

igen - nem

 

4. Milyen politikai párt tagja volt 1920-tól

igen - nem

 

1944-decemberéig? Tisztséget viselt e?

igen - nem

 

4/a. Tagja volt-e a Keleti Arcvonal B. E-nek, a Zsidókutató Intézetnek, az Ébredő Magyarok Egyesületének?

 

 

4/b.Tagja volt-e a Volksbundnak, vagy más német katonai, vagy rendfenntartó alakulatnak?

igen - nem

 

4/c       Magyarosított nevének volt német hangzású nevére való visszaváltoztatást kért e?

igen - nem

 

5. A közszolgálata:

5 évnél kevesebb

30 évnél több

 

6. Az 1946 évben betölti-e a hatvanadik életévét?

igen - nem

 

7. Ha az állami V (székesfővárosi III.) vagy ennél magasabb fizetési osztályban van, jelenleg vezető állást tölt e be?

igen - nem

 

8. Ha 30 évnél fiatalabb nő: szüleivel lakik e? Szüleinek van e jövedelme?

igen - nem

 

9. Vele közös háztartásban élő férjének van-e jövedelme?

igen - nem

 

10. A bejelentőnek vagy házastársának van-e földbirtoka?

......hold

 

11. Hány családtag után részesül családi pótlékban?

.......cstag

 

12. A felszabadulás után szolgálati helyén nyomban jelentkezett e?

igen - nem

 

 

 

Az 1-12. adatok összege

 

....................1946. április.......án

.......................................

az adatszolgáltató aláírása

 

A fenti adatok valódiságát igazolom:

..........................................................

A hivatalfőnök aláírása

 

I. A kartársi minősítés eredménye a II. melléklet szerint átszámítva: +  -

II. A hivatalvezető minősítése:

III. A hivatalvezető minősítése:

Az I-III alatti minősítések összege:

Az I-III alatti minősítések középarányosa:

 

Megjegyzések: Pl. fogalmazási, adóhivatali, számvevőségi, községi jegyzői, stb. szak.

                          Pl. belügyminisztériumi, pénzügyi külső, bírói, rendőrségi, székesfővárosi közigazgatási stb.

 

A hivatalfőnök tölti ki.

A hivatalfőnök „igen" szót ír be, ha a ...../1946 M.E. sz. rendelet 6.§-a alapján alakult külön minősítő bizottság közlése szerint megállapítható, hogy az alkalmazott a demokratikus rend őszinte munkásának bizonyult, a felszabadulás óta.

 

A közigazgatás demokratikus felfrissítése végett a felszabadulás óta alkalmazott személyek nem töltik ki.

 

 

•II.            melléklet a .............../1946. M. E. számú rendelethez.

Megjegyzés:

A jelen táblázatban feltüntetett értékelési számokat

a hivatalfőnök vezeti rá az adatszolgáltató lapra.

 

Értékelési számok az adatszolgáltató lap 1-11 rovathoz:

1.   feddés: -5 súlyosabb büntetés -10

2.   ha nyugat Magyarországra távozott: -10

3.   ha Németországba távozott: -15

       ha mint katona távozott zárt alakulatban: 10

4.    ha MÉP párttag volt 5

más szélsőjobboldali párt tagja volt: -15

ha valamelyik fasiszta párt tagja volt: -15

ha tisztséget is viselt, még :-3

ha 4/a-alatti egyesület tagja volt: -10

ha 4/b- alatti tag volt: -25

ha 4/c ha nevét visszanémetesítette: 25

5.   Ha a közszolgálata 5 évnél kevesebb, vagy 35 évnél több, vagy -5

6.   60. életévét betöltötte: -5

7.   Ha 30 évnél fiatalabb nő jövedelemmel bíró szüleinél lakik, vagy: 5

8.   Ha a nő férjének jövedelme van: 5

9.   Ha az ingatlan 2-5 hold: -3

Ha az ingatlan 5-10 hold: -5

Ha az ingatlan 10 holdnál nagyobb: -10

Ha az ingatlan 30 holdnál nagyobb: -15

10. Ha vezetői állásban vezető helyett nem tölt be: -8

11. Minden családi pótlék /egyenkint/: +1

a 3 és ezen felüli családi pótlék után ezen felül egyenkint további: +1

12. Ha a felszabadulás után nyomban jelentkezett: +2

Megjegyzés:

Ha az igazolás során a 2-4 pont alatti körülmények miatt kapott büntetést csak a kedvezőtlenebb értékelést kell feltüntetni. /Pl. ha az igazolás során azért feddték meg, mert szélsőjobboldali párttag volt, ez utóbbi értékelése /-10/ kell csak feltüntetni, ha pedig azért kapott feddésnél súlyosabb büntetést, mert MÉP tag volt, az igazolási értékelést kell feltüntetni (-109)

A közigazgatás demokratikus felfrissítésére alkalmazott személyekre nem vonatkozik!

De ha az igazolások során vezetői állásra alkalmatlannak minősítették nem ezt, hanem csak az igazolási értékelési számot kell feltüntetni.

 

A Kartársi minősítési értékelési számai:

A minősítő kartársak által az alkalmazott neve mellé írt számokat (1-10) össze kell adni és a minősítők számával el kell osztani. (pl. 20 minősítő által adott számok összege: 112, akkor 112: 20=5.6)

Az így nyert összeg a minősítési szám.

Ha a minősítési szám 1,0 - 1,5 az értékelési szám: -10

Ha a minősítési szám 1,6 - 2,0 az értékelési szám: -8

Ha a minősítési szám 2.1 - 2.5 az értékelési szám: -6

Ha a minősítési szám 2.6 - 3,0 az értékelési szám: -4

Ha a minősítési szám 3.1 - 3,5 az értékelési szám: -2

Ha a minősítési szám 3.6 - 4,0 az értékelési szám: -

Ha a minősítési szám 4.1 - 4.5 az értékelési szám: +2

Ha a minősítési szám 4.6 - 5  az értékelési szám: +4

Ha a minősítési szám 5.1 - 5,5 az értékelési szám: +6

Ha a minősítési szám 5.6 - 6,0 az értékelési szám: +8

Ha a minősítési szám 6.1 - 6,5 az értékelési szám: +10

Ha a minősítési szám 6.6 - 7,0 az értékelési szám: +12

Ha a minősítési szám 7.1 - 7,5 az értékelési szám: +14

Ha a minősítési szám 7.6 - 8,0 az értékelési szám: +16

Ha a minősítési szám 8.1 - 8,5 az értékelési szám: +18

Ha a minősítési szám 8.6 - 9,0 az értékelési szám: +20

Ha a minősítési szám 9.1 - 9,5 az értékelési szám: +22

Ha a minősítési szám 9.6 - 10  az értékelési szám: +24

Jelzet: PIL XII/1/6. 213. ő. e. - Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Szakszervezetek Központi Levéltára. Szakszervezeti Tanács (SZT), SZT apparátus. Az igazoló bizottságok és B-lista bizottságok szakszervezeti tagjai számára készült feljegyzések, útmutatók.
 

Ezen a napon történt szeptember 21.

1980

Iraki csapatok benyomulnak Iránba, ezzel megkezdődik a két ország közötti háború.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők