A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább
Két "szociáldemokrata" és Kádár
„A két év tapasztalata bizonyítja, hogy mi is, Ti is helyesen foglaltunk állást akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy dolgozzatok és dolgozzunk együtt, egyetértésben.” – írja Kádár János Kisházi Ödönnek és Vas Witteg Miklósnak az „ellenforradalom” leverésének második évfordulója alkalmából, a párt első titkárának írt levelükre válaszolva. A két „szociáldemokrata” levele és egész életútja tanúsítja a kádári „bevonni és felhasználni” típusú politika „sikerét”.
Vas Witteg Miklós és Kisházi Ödön köszöntő levele Kádár Jánosnak
Kádár János elvtársnak,
a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága
első titkárának
Budapest
Kedves Kádár Elvtárs!
Néhány nap választ el attól a történelmi nevezetességű dátumtól, amikor Magyarországon a munkásosztály hatalma megingott és nyomában bizonytalanság és kétségbeejtő helyzet keletkezett. E jelenség legtragikusabb időszakában vetted kezedbe néhány munkatársaddal, elvtársaddal a magyar nép vezetését és - a testvéri szocialista népek, döntő módon a szovjet nép segítségével - kivezetted országunkat az ellenforradalom teremtette kétségbeejtő helyzetből és biztosítottad szocialista népi államunk megerősítését és további fejlődését. Akkor az kevés ember előtt volt világos, hogy a merész elhatározás, amely dolgozóinkat az igazságos, emberi és békés fejlődés útjára vezette helyes és szükséges volt-e. Ma már, sőt röviddel az ellenforradalom bukása után, minden tárgyilagos ember előtt nyilvánvalóvá lett, hogy az akkori elhatározás történelmi fontosságú és szükségszerű volt, és ennek Általad és közvetlen munkatársaid által való időbeni felismerése, bátor kezdeményezése - megítélésünk szerint - minden öntudatos magyar dolgozóból őszinte tiszteletet, megbecsülést és elismerést vált ki. Egyre kevesebb azoknak a száma, akiket a szocializmus ellensége, a dühödt imperializmus hazánkban még meg tud téveszteni, és el fog jönni az idő, amikor nemcsak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is megbecsült és szükségszerű fellépésként fogják méltatni az ellenforradalom elleni fellépést. Számunkra ma is őszinte megelégedést és boldogságot jelent, hogy az ellenforradalom elleni harcban helyesen foglaltunk állást, és az Általad kezdeményezett harchoz való csatlakozás és szerény képességünkkel való támogatás helyességét kellő időben felismertük.
Kedves Kádár Elvtárs! Engedd meg, hogy az ellenforradalom leverésének két éves távlatában elismeréssel, tisztelettel és elvtársi szeretettel köszöntve forduljunk a Párt felé, Tefeléd és mindazon elvtársak felé, akiknek bátor, harcos kiállása nagy katasztrófától óvta meg a magyar dolgozó népet, és egy szörnyű háborús veszélytől az egész világ emberiségét. Kívánjuk, hogy a természet tegye Számodra lehetővé, hogy munkatársaiddal egyetemben, jó egészségben, a Tőled megszokott és becsült, türelmes emberiséggel végezd szocialista országunk további eredményes, építő munkáját.
Budapest, 1958. október hó 22.
Elvtársi üdvözlettel:
(Vas Witteg Miklós) (Kisházi Ödön)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 23.
1956
1956
A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább
1957
A belügyi szervek szerint Szegeden a „legerősebb és legsokrétűbb” az ellenséges elemek tevékenysége.Tovább
1958
Az [emigráns] magyar diákok III. világkongresszusa a Vatikán dísztermében emlékezett meg a forradalomról.Tovább
1989
Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő