Az ÁVH-sok, országszerte – egyházi visszaemlékezések szerint – egy időpontban, éjjel, megrohanták a rendházakat – néhányat később – és a...Tovább
Két "szociáldemokrata" és Kádár
„A két év tapasztalata bizonyítja, hogy mi is, Ti is helyesen foglaltunk állást akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy dolgozzatok és dolgozzunk együtt, egyetértésben.” – írja Kádár János Kisházi Ödönnek és Vas Witteg Miklósnak az „ellenforradalom” leverésének második évfordulója alkalmából, a párt első titkárának írt levelükre válaszolva. A két „szociáldemokrata” levele és egész életútja tanúsítja a kádári „bevonni és felhasználni” típusú politika „sikerét”.
Vas Witteg Miklós és Kisházi Ödön köszöntő levele Kádár Jánosnak
Kádár János elvtársnak,
a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága
első titkárának
Budapest
Kedves Kádár Elvtárs!
Néhány nap választ el attól a történelmi nevezetességű dátumtól, amikor Magyarországon a munkásosztály hatalma megingott és nyomában bizonytalanság és kétségbeejtő helyzet keletkezett. E jelenség legtragikusabb időszakában vetted kezedbe néhány munkatársaddal, elvtársaddal a magyar nép vezetését és - a testvéri szocialista népek, döntő módon a szovjet nép segítségével - kivezetted országunkat az ellenforradalom teremtette kétségbeejtő helyzetből és biztosítottad szocialista népi államunk megerősítését és további fejlődését. Akkor az kevés ember előtt volt világos, hogy a merész elhatározás, amely dolgozóinkat az igazságos, emberi és békés fejlődés útjára vezette helyes és szükséges volt-e. Ma már, sőt röviddel az ellenforradalom bukása után, minden tárgyilagos ember előtt nyilvánvalóvá lett, hogy az akkori elhatározás történelmi fontosságú és szükségszerű volt, és ennek Általad és közvetlen munkatársaid által való időbeni felismerése, bátor kezdeményezése - megítélésünk szerint - minden öntudatos magyar dolgozóból őszinte tiszteletet, megbecsülést és elismerést vált ki. Egyre kevesebb azoknak a száma, akiket a szocializmus ellensége, a dühödt imperializmus hazánkban még meg tud téveszteni, és el fog jönni az idő, amikor nemcsak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is megbecsült és szükségszerű fellépésként fogják méltatni az ellenforradalom elleni fellépést. Számunkra ma is őszinte megelégedést és boldogságot jelent, hogy az ellenforradalom elleni harcban helyesen foglaltunk állást, és az Általad kezdeményezett harchoz való csatlakozás és szerény képességünkkel való támogatás helyességét kellő időben felismertük.
Kedves Kádár Elvtárs! Engedd meg, hogy az ellenforradalom leverésének két éves távlatában elismeréssel, tisztelettel és elvtársi szeretettel köszöntve forduljunk a Párt felé, Tefeléd és mindazon elvtársak felé, akiknek bátor, harcos kiállása nagy katasztrófától óvta meg a magyar dolgozó népet, és egy szörnyű háborús veszélytől az egész világ emberiségét. Kívánjuk, hogy a természet tegye Számodra lehetővé, hogy munkatársaiddal egyetemben, jó egészségben, a Tőled megszokott és becsült, türelmes emberiséggel végezd szocialista országunk további eredményes, építő munkáját.
Budapest, 1958. október hó 22.
Elvtársi üdvözlettel:
(Vas Witteg Miklós) (Kisházi Ödön)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 11.
1950
1958
Az Ifjú Gárda megalakulása. 1956-ban, a forradalom után megalakult ifjúsági csoportok kapták ezt a nevet.
Az Ifjú Gárda a KISZ...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő