Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
Kultúrbéke, 1987.
A magyar törvényhozás számos alkalommal volt heves egyházpolitikai szócsaták színtere. A kommunista hatalomátvételtől a rendszerváltásig azonban – a rendszer „puhulása” ellenére – csak egyetlen egyházpolitikai vitát tudunk megemlíteni. A szocializmus évtizedeiben ez volt az első, egyben utolsó (akár történelmi kuriózumnak is nevezhető) eset, amikor az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár beszámolót terjesztett a törvényhozás elé, mely megvitatta azt, és elfogadásáról határozatot is hozott.
Bak István hozzászólása
ELNÖK: Szólásra következik dr. Bak István, Bács-Kiskun megye 7. sz. választókerületének képviselője.
Dr. BAK ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Népköztársaság alkotmányának 63.§-a biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlását.
A Miklós Imre államtitkár által elmondottakból is az tűnik ki, hogy a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az Alkotmány fenti paragrafusában megfogalmazott emberi jogot. Az új politikai állásfoglalásban is mutatkozik egy olyan szemlélet, hogy a jószándékú embereket - ideológiai meggyőződésüktől függetlenül - partnernek kell tekinteni a felhalmozódott feladatok sikeres megoldásában.
Az elmúlt évtizedek gyakorlata is azt bizonyítja, hogy a vallásos érzelmű állampolgárokkal jól tudunk együtt dolgozni a szocialista társadalom építésének folyamatában. A vallások önmagukban is tartalmaznak olyan értékes etikai megfogalmazásokat, amelyek találkoznak a mi társadalmunk célkitűzéseivel, például a tízparancsolat egyes pontjai, vagy a legfontosabb, a békéért való aktív tevékenykedés, amely még nemzetközi vonalon is erősíti a Magyar Népköztársaság ilyen irányú tevékenységét.
Az államnak és az egyházaknak az elmúlt évtizedekben kialakult kapcsolata is azt bizonyítja, hogy mindinkább azok a vonások érvényesülnek, amelyek nem szétválasztanak, hanem összekapcsolnak bennünket az emberi haladás területén folytatott munkában. Ez a tény mindenképpen pozitívnak értékelhető.
Megerősítem az államtitkár gondolatait abban is, hogy az állami, társadalmi szervek vezetői és az egyházak között nagyon jó és kiegyensúlyozott kapcsolat alakult ki. Így van ez Bács-Kiskun megyében is. A vallásos emberek jól érzik magukat a megyében, hitéletük gyakorlásában semmilyen körülmény nem akadályozza őket. A munkában helytállnak, aktívan dolgoznak a közösségért. Három városunk és 18 községünk nemzeti hagyományokat őriz. Délszláv, német, szlovák nyelven szól az ének és még több nyelven, a Dunamenti Folklór Fesztiválon.
A nemzetiségiek nemzeti öntudatának ébren tartásában fokozott jelentőséget nyer az ősök vallása. A mi megyénk hagyományőrző és hagyománytisztelő más vonalon is. őrizzük Petőfi, Katona József, Móra Ferenc, Nagy Lajos irodalmi emlékeit. Kodály Zoltán zenei nevelésünkhöz adott útmutatást. A Kodály Intézetben tanulók a világ különböző országaiba viszik el élményeiket, s ami a fő, jó hírünket is.
Mindezt azért mondottam el, mert az állam és az egyház kapcsolatának alakulása elválaszthatatlan attól a környezettől, ahol együtt élünk, együtt dolgozunk, építjük társadalmunkat. A megyében a vallásos emberek döntő többsége római katolikus. Ennek történelmi gyökere az, hogy I. István királyunk az államalapítással egyidőben érsekséget alapított Kalocsán. Később a reformátusok és evangélikusok is gyülekezetet hoztak létre, templomokat építettek. Majd létrejöttek az ortodoxok, baptisták, őskeresztények, pravoszlávok, pünkösdisták, adventisták és a nazarénusok gyülekezete is, amelyek ma is élnek és működnek.
Az izraelitáknak az ismert tragédia által megfogyatkozott számuk miatt működő imaházuk csak Kiskunhalason van. A megyében lévő többi templomaikat felújították, amelyek kultúrtörténeti értékeket képviselnek. Ilyenek Baján, Kecskeméten, Kalocsán és Kiskőrösön találhatók. A közelmúltban pedig Apostagon került felújításra a volt imaház, amelynek az egész ország tanúja lehetett a televízión keresztül.
A közös összefogásnak köszönhető, hogy ezek a nemzeti értékek nem mentek veszendőbe, hanem a közművelődést szolgálják a lakosság megelégedésére. Jelenleg a megyében 186 különböző felekezetű templom, 106 gyülekezeti terem biztosítja a hitélet gyakorlását. Az épületek állaga rendben van, évente 28-30 millió forintot költenek felújításra, korszerűsítésre adományokból. De jelentős anyagi támogatást nyújtott és nyújt az Állami Egyházügyi Hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség, a megyei és helyi tanácsok is. Az elmúlt években új templom épült Kecelen, Városföldön és folyamatban van építésük Érsekfalván, Ballószögön, Kunfehértón és Fülöpházán.
A vallásos hívek és a társadalmi összefogás mentette meg Soltvadkerten a temető kápolnáját, amelyet a napokban szentelt fel a kalocsai érsek. A megye 104 településén 243 főhivatású lelkész, 23 igehirdető és 24 világi személy végzi munkáját az egyház szolgálatában.
A különböző ideológiából fakadó régebbi ellentétek egyre inkább eltűnőben vannak, s ma már az egyházak lelkészei egyre inkább benne élnek ebben a közegben, ahol szolgálatukat teljesítik. Szót váltanak és mind gyakrabban szót is értenek az állam és a népfront vezetőkkel. Feladatot vállalnak a közéleti településfejlesztési munkákból, résztvesznek és felszólalnak a falugyűléseken. Magukévá teszik a települések problémáit és mozgósítanak a sürgető feladatok elvégzésére. A politikai együttműködés kapcsán a saját munkájuk, feladatuk mellett az egyházközség és presbitérium tagjaival együtt segítenek a szociálpolitikai munkák végzésében is.
Négy egyházi szociális otthon van megyénkben. Együtt dolgozunk, hogy kevesebb legyen a válás, az alkoholista, az öngyilkos, de együtt dolgozunk azért is, hogy szép és tiszta legyen környezetünk. A tanácsban négy tanácstag, két póttanácstag lelkész tevékenykedik a megyében. A Hazafias Népfront különböző szintű bizottságaiban 38 lelkész választódott meg. A megye elnökség mellett működő katolikus papi békebizottságban 24, az egyházközi békebizottságban 16, a családsegítő bizottságban 3 lelkész is részt vesz. Az elmúlt öt év alatt öt lelkész részesült a megyében kormánykitüntetésben. Három lelkész a Békéért kitüntető jelvényben, Kiváló és Érdemes Társadalmi Munkáért négy lelkész kapott kitüntetést. A kecskeméti piarista gimnázium igazgatója ebben az évben részesült miniszteri kitüntetésben.
Bács-Kiskun megyében is egyre nő az idegenforgalom. Az érseki hivatal, az esperesi hivatal Kecskeméten is szinte valamennyi plébános, lelkész segítségünkre van a bel- és külföldi látogató fogadásában, a könyvtár, múzeum, gyűjtemény és a templomok bemutatásában. Mint említettem, nemzetiségiek is élnek megyénkben. Ha igény van rá, a kért nemzetiségi nyelven végzik szolgálatukat, szolgáltatásukat. Így élünk mi együtt vallásos és nem vallásos emberek. Együtt örülünk a sikereknek, az emberek boldogulásának, együtt aggódunk, amikor a béke veszélyben van, együtt vagyunk szolidaritással a különböző népekért, gyermekekért. Együtt tiltakozunk a fegyverkezés ellen, a helyi háborúk ellen, s együtt óhajtjuk a békét.
A kölcsönös érdekek, a további együttműködés azt igényli, hogy folytassuk szövetségi politikánkat, nyerjük meg cselekvésre valamennyi állampolgárunkat, az előttünk álló kormányprogram megvalósítására. Ennyiben kívántam alátámasztani a beszámolóban elhangzottakat, mert ez a gyakorlatban is így valósul meg. Az államtitkár által elmondottakkal egyetértek, javaslom képviselőtársaimnak a tájékoztató elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő