A magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok felvétele a második világháború után

„Értesítem Követségi Tanácsos Urat, hogy a SZEB hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország és Olaszország között a diplomáciai kapcsolat felvétessék.” (távirat, 1946. július 15.) – Az alábbiakban közölt levéltári források 1945 májusa és 1946 októbere között keletkeztek, és a két ország közötti kapcsolatfelvétel fontosabb állomásait mutatják be, egészen a külügyi kapcsolatok követi szintre emeléséig.

Levél a diplomáciai kapcsolatok felvételéről  

a.

1305/1946.szám.                                                                    Róma, 1946. augusztus hó 14-én.
                                                                                              Tárgy: A budapesti olasz misszió
                                                                                                          elindulása.
                                                                                              Előirat: 957/1946. sz. jel.

Tisztelettel jelentem, hogy a budapesti olasz misszió Assettati követségi tanácsos vezetésével előreláthatólag folyó hó 24. vagy 25-én indul el állomáshelyére.
Assettati követségi tanácsos oly értelmű utasítást kapott, jelentse be a Miniszter Úrnak, hogy miután ma már semmi akadálya nincs a diplomáciai kapcsolatok felvételének /olasz részről már régóta nincs, tekintve, hogy a Mc Millan-féle deklaráció értelmében Olaszországnak már 1945 utolsó negyede óta szabadságában áll bármely állammal felvenni a diplomáciai kapcsolatokat/, olasz részről örömmel üdvözölnék a követségek kölcsönös felállítását.
Az eljárás technikai részét tekintve olasz részről javasolnák az olasz-osztrák és olasz-görög sémát, ahol a már meglévő missziók alakultak át követséggé egy ügyvivő kinevezésével, ez utóbbi vezetése alatt. Amennyiben a magyar kormány e javaslatot elfogadná, Assettati vonatkozó jelentése után utasítást kapna, hogy notifikáltassa saját magát, mint ügyvivőt.
Assettati követségi tanácsos és beosztottjainak várható érkezéséről táviratilag fogok jelenteni, amint az elutazás végleges időpontjáról tájékoztatnak.

                                                                                              miniszteri titkár

Gyöngyösi János úrnak
magyar külügyminiszter                                            

                                                                       Budapest.

MOL XIX-J-1-k 6. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - Általános iratok - Olaszország - 6. doboz.)

b.  

Pro domo:

Megjelent a Protocoleban Assettati olasz követségi tanácsos és a mellékelt jegyzéket nyújtotta át, amelyben közölte De Gasperi olasz külügyminiszter választáviratát. Ezek szerint folyó évi október hó 1-ével a magyar-olasz diplomáciai viszony ismét felvétetett, és a budapesti olasz valamint a római magyar követség megalakultnak tekintendő.
Assettati kérte a külügyminisztérium közbenjárását, hogy a Miniszterelnök Úrnál jelentkezhessék, a Köztársasági Elnök Úrnál feliratkozhassék és a továbbiakban a külügyminisztérium főtisztviselőinél valamint párt- és kormányméltóságoknál látogatást tehessen.
Kifejezetten hangsúlyozta azon reményét, hogy a diplomáciai kapcsolat felvételéről valamint az Ő ügyvivői megbízatásáról szóló sajtócommuniqué-t az egész magyar sajtó közölni fogja.

Kéretik a kb. t. Sajtóosztály, hogy kb. a következő communiqué közzétételéről gondoskodni szíveskedjék:

Az olasz és magyar kormány közt lefolyt táviratváltás eredményeként a két állam folyó évi október hó 1-vel újból felvette a diplomáciai kapcsolatot, és ennek folytán a mindkét államban működő missziók követségekké alakultak át.

MOL XIX-J-1-k 7. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - Általános iratok - Olaszország - 7. doboz.)

Ezen a napon történt október 19.

1904

Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább

1941

A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.Tovább

1956

Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább

1960

Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők