A magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok felvétele a második világháború után

„Értesítem Követségi Tanácsos Urat, hogy a SZEB hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország és Olaszország között a diplomáciai kapcsolat felvétessék.” (távirat, 1946. július 15.) – Az alábbiakban közölt levéltári források 1945 májusa és 1946 októbere között keletkeztek, és a két ország közötti kapcsolatfelvétel fontosabb állomásait mutatják be, egészen a külügyi kapcsolatok követi szintre emeléséig.

Levél a diplomáciai kapcsolatok felvételéről  

a.

1305/1946.szám.                                                                    Róma, 1946. augusztus hó 14-én.
                                                                                              Tárgy: A budapesti olasz misszió
                                                                                                          elindulása.
                                                                                              Előirat: 957/1946. sz. jel.

Tisztelettel jelentem, hogy a budapesti olasz misszió Assettati követségi tanácsos vezetésével előreláthatólag folyó hó 24. vagy 25-én indul el állomáshelyére.
Assettati követségi tanácsos oly értelmű utasítást kapott, jelentse be a Miniszter Úrnak, hogy miután ma már semmi akadálya nincs a diplomáciai kapcsolatok felvételének /olasz részről már régóta nincs, tekintve, hogy a Mc Millan-féle deklaráció értelmében Olaszországnak már 1945 utolsó negyede óta szabadságában áll bármely állammal felvenni a diplomáciai kapcsolatokat/, olasz részről örömmel üdvözölnék a követségek kölcsönös felállítását.
Az eljárás technikai részét tekintve olasz részről javasolnák az olasz-osztrák és olasz-görög sémát, ahol a már meglévő missziók alakultak át követséggé egy ügyvivő kinevezésével, ez utóbbi vezetése alatt. Amennyiben a magyar kormány e javaslatot elfogadná, Assettati vonatkozó jelentése után utasítást kapna, hogy notifikáltassa saját magát, mint ügyvivőt.
Assettati követségi tanácsos és beosztottjainak várható érkezéséről táviratilag fogok jelenteni, amint az elutazás végleges időpontjáról tájékoztatnak.

                                                                                              miniszteri titkár

Gyöngyösi János úrnak
magyar külügyminiszter                                            

                                                                       Budapest.

MOL XIX-J-1-k 6. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - Általános iratok - Olaszország - 6. doboz.)

b.  

Pro domo:

Megjelent a Protocoleban Assettati olasz követségi tanácsos és a mellékelt jegyzéket nyújtotta át, amelyben közölte De Gasperi olasz külügyminiszter választáviratát. Ezek szerint folyó évi október hó 1-ével a magyar-olasz diplomáciai viszony ismét felvétetett, és a budapesti olasz valamint a római magyar követség megalakultnak tekintendő.
Assettati kérte a külügyminisztérium közbenjárását, hogy a Miniszterelnök Úrnál jelentkezhessék, a Köztársasági Elnök Úrnál feliratkozhassék és a továbbiakban a külügyminisztérium főtisztviselőinél valamint párt- és kormányméltóságoknál látogatást tehessen.
Kifejezetten hangsúlyozta azon reményét, hogy a diplomáciai kapcsolat felvételéről valamint az Ő ügyvivői megbízatásáról szóló sajtócommuniqué-t az egész magyar sajtó közölni fogja.

Kéretik a kb. t. Sajtóosztály, hogy kb. a következő communiqué közzétételéről gondoskodni szíveskedjék:

Az olasz és magyar kormány közt lefolyt táviratváltás eredményeként a két állam folyó évi október hó 1-vel újból felvette a diplomáciai kapcsolatot, és ennek folytán a mindkét államban működő missziók követségekké alakultak át.

MOL XIX-J-1-k 7. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - Általános iratok - Olaszország - 7. doboz.)

Ezen a napon történt december 30.

1922

Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő