Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább
A magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok felvétele a második világháború után
„Értesítem Követségi Tanácsos Urat, hogy a SZEB hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország és Olaszország között a diplomáciai kapcsolat felvétessék.” (távirat, 1946. július 15.) – Az alábbiakban közölt levéltári források 1945 májusa és 1946 októbere között keletkeztek, és a két ország közötti kapcsolatfelvétel fontosabb állomásait mutatják be, egészen a külügyi kapcsolatok követi szintre emeléséig.
Levél a diplomáciai kapcsolatok felvételéről
a.
1305/1946.szám. Róma, 1946. augusztus hó 14-én.
Tárgy: A budapesti olasz misszió
elindulása.
Előirat: 957/1946. sz. jel.
Tisztelettel jelentem, hogy a budapesti olasz misszió Assettati követségi tanácsos vezetésével előreláthatólag folyó hó 24. vagy 25-én indul el állomáshelyére.
Assettati követségi tanácsos oly értelmű utasítást kapott, jelentse be a Miniszter Úrnak, hogy miután ma már semmi akadálya nincs a diplomáciai kapcsolatok felvételének /olasz részről már régóta nincs, tekintve, hogy a Mc Millan-féle deklaráció értelmében Olaszországnak már 1945 utolsó negyede óta szabadságában áll bármely állammal felvenni a diplomáciai kapcsolatokat/, olasz részről örömmel üdvözölnék a követségek kölcsönös felállítását.
Az eljárás technikai részét tekintve olasz részről javasolnák az olasz-osztrák és olasz-görög sémát, ahol a már meglévő missziók alakultak át követséggé egy ügyvivő kinevezésével, ez utóbbi vezetése alatt. Amennyiben a magyar kormány e javaslatot elfogadná, Assettati vonatkozó jelentése után utasítást kapna, hogy notifikáltassa saját magát, mint ügyvivőt.
Assettati követségi tanácsos és beosztottjainak várható érkezéséről táviratilag fogok jelenteni, amint az elutazás végleges időpontjáról tájékoztatnak.
miniszteri titkár
Gyöngyösi János úrnak
magyar külügyminiszter
Budapest.
MOL XIX-J-1-k 6. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - Általános iratok - Olaszország - 6. doboz.)
b.
Pro domo:
Megjelent a Protocoleban Assettati olasz követségi tanácsos és a mellékelt jegyzéket nyújtotta át, amelyben közölte De Gasperi olasz külügyminiszter választáviratát. Ezek szerint folyó évi október hó 1-ével a magyar-olasz diplomáciai viszony ismét felvétetett, és a budapesti olasz valamint a római magyar követség megalakultnak tekintendő.
Assettati kérte a külügyminisztérium közbenjárását, hogy a Miniszterelnök Úrnál jelentkezhessék, a Köztársasági Elnök Úrnál feliratkozhassék és a továbbiakban a külügyminisztérium főtisztviselőinél valamint párt- és kormányméltóságoknál látogatást tehessen.
Kifejezetten hangsúlyozta azon reményét, hogy a diplomáciai kapcsolat felvételéről valamint az Ő ügyvivői megbízatásáról szóló sajtócommuniqué-t az egész magyar sajtó közölni fogja.
Kéretik a kb. t. Sajtóosztály, hogy kb. a következő communiqué közzétételéről gondoskodni szíveskedjék:
Az olasz és magyar kormány közt lefolyt táviratváltás eredményeként a két állam folyó évi október hó 1-vel újból felvette a diplomáciai kapcsolatot, és ennek folytán a mindkét államban működő missziók követségekké alakultak át.
MOL XIX-J-1-k 7. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - Általános iratok - Olaszország - 7. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 23.
1901
1912
Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább
1915
Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább
1919
Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább
1920
Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő