Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
Magyar diplomáciai lépések a csehszlovákiai magyarok jogfosztása miatt
1945 tavaszán egy vesztes háború súlyos következményeivel kellett az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak megbirkóznia. Az egyébként is nehéz belpolitikai helyzet feszültséggel és aggodalommal telítődött a Csehszlovákiából érkező hírek hatására. A csehszlovák politikusok a magyarok soviniszta és irredenta beállítottságának hangoztatásával igyekezték elérni a magyarság eltávolítását az országból, de a kitelepítéshez továbbra nem kaptak nemzetközi támogatást. Ezért rendeletek sokaságával és azok végrehajtásával akarták a nagyhatalmakat kész tények elé állítani…
Kisebbségek jogainak védelme
PRÁGA 1946. augusztus 23.
| 111/pol./1946 | A francia nagykövet a konferenciáról, illetve a magyar-csehszlovák békeproblémáról |
Szigorúan titkos!
A tíz napi tartózkodásra tegnap Párizsból hazatért francia nagykövetnél Szajna parti benyomásai iránt érdeklődvén nevezett következő értelemben nyilatkozott. Szerinte apró-cseprő részletkérdésben is annyira nehéz a nagyhatalmak közös nevezőre hozása, hogy komplikációk szaporításának elkerülése érdekében Párizsban előre láthatólag tartózkodni fognak annak módosításától, amiben a külügyminiszterek előzőleg már megegyeztek. Ezek szerint Dejean nagykövet nem tekinti valószínűnek, hogy a magyar békeinstrumentumnak a nagyhatalmak külügyminiszterei által elfogadott tervezetén még lényeges változtatást lehessen eszközölni. Nem tartja kizártnak viszont, hogy a kisebbségek emberi jogainak garantálását célzó ausztráliai javaslat amely szerinte a nagyhatalmak politikáját nemigen zavarja nemzetközi statútummá váljék és ilyen formában jusson bele az összes békeinstrumentumokba. Más kérdés természetesen, hogy megfelelő szankciók híján nem marad-e írott malaszt az ilyen általános érvényű erkölcsi elvek leszögezése. A kisebbségi kérdést illetőleg egyébként az a nagykövet feltevése, hogy az érdekelt kormányok Párizsban általános természetű intelmet, illetve tanácsot fognak kapni, miszerint az ilyen lokális természetű ellentéteket közvetlen tárgyalás útján igyekezzenek békés jószomszédság szellemében elrendezni. Dejean fenti közlése szerint egyelőre három pozitívummal, tehát máris számíthatnánk magyar viszonylatban:
- Valószínű, hogy az itteni magyarság további kitelepítését nem fogják helybenhagyni,
- Szomszédaink velünk való közvetlen tárgyalásokra fognak utasíttatni,
- Remélhetőleg le fogják szögezni a kisebbségek emberi jogainak általános jogvédelmét.
A párizsi légkörben bizonyos fokig már ez is eredménynek minősíthető. Hiszen számítani kellett azzal, miszerint a pygmeák utasítást fognak kapni, hogy etnikai torkoskodásból eredő emésztési zavaraikkal vonuljanak félre a kelet és nyugat között világrészekért folyó titánharc mezejéről, amelyen országokkal dobálódznak. Az emberi jogok "Ewatt-féle" biztosítása viszont, a titánharc befejezése utáni időre, boldogabb békekorszak, illetve az emberiség esetleges jövőbeni parlamentjének alapkőletételét jelenthetnék.
A jelentés másolatát a f. hó 26-án induló francia futárral megküldöttem a Párizsban időző magyar békedelegációnak.
| Rosty Forgách követ |
| Gyöngyösi János úrnak, magyar külügyminiszter, | Budapest |
MOL XIX-J-1-j-Csehszlovákia-88/pol-1946 (Magyar Országos Levéltár-Az államigazgatás felsőbb szervei-Külügyminisztérium-TÜK iratok-Csehszlovákia-88/pol/1946 számú ügyirat)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő