Kikiáltják Lettország függetlenségét.Tovább
Magyar diplomáciai lépések a csehszlovákiai magyarok jogfosztása miatt
1945 tavaszán egy vesztes háború súlyos következményeivel kellett az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak megbirkóznia. Az egyébként is nehéz belpolitikai helyzet feszültséggel és aggodalommal telítődött a Csehszlovákiából érkező hírek hatására. A csehszlovák politikusok a magyarok soviniszta és irredenta beállítottságának hangoztatásával igyekezték elérni a magyarság eltávolítását az országból, de a kitelepítéshez továbbra nem kaptak nemzetközi támogatást. Ezért rendeletek sokaságával és azok végrehajtásával akarták a nagyhatalmakat kész tények elé állítani…
Kisebbségek jogainak védelme
PRÁGA 1946. augusztus 23.
| 111/pol./1946 | A francia nagykövet a konferenciáról, illetve a magyar-csehszlovák békeproblémáról |
Szigorúan titkos!
A tíz napi tartózkodásra tegnap Párizsból hazatért francia nagykövetnél Szajna parti benyomásai iránt érdeklődvén nevezett következő értelemben nyilatkozott. Szerinte apró-cseprő részletkérdésben is annyira nehéz a nagyhatalmak közös nevezőre hozása, hogy komplikációk szaporításának elkerülése érdekében Párizsban előre láthatólag tartózkodni fognak annak módosításától, amiben a külügyminiszterek előzőleg már megegyeztek. Ezek szerint Dejean nagykövet nem tekinti valószínűnek, hogy a magyar békeinstrumentumnak a nagyhatalmak külügyminiszterei által elfogadott tervezetén még lényeges változtatást lehessen eszközölni. Nem tartja kizártnak viszont, hogy a kisebbségek emberi jogainak garantálását célzó ausztráliai javaslat amely szerinte a nagyhatalmak politikáját nemigen zavarja nemzetközi statútummá váljék és ilyen formában jusson bele az összes békeinstrumentumokba. Más kérdés természetesen, hogy megfelelő szankciók híján nem marad-e írott malaszt az ilyen általános érvényű erkölcsi elvek leszögezése. A kisebbségi kérdést illetőleg egyébként az a nagykövet feltevése, hogy az érdekelt kormányok Párizsban általános természetű intelmet, illetve tanácsot fognak kapni, miszerint az ilyen lokális természetű ellentéteket közvetlen tárgyalás útján igyekezzenek békés jószomszédság szellemében elrendezni. Dejean fenti közlése szerint egyelőre három pozitívummal, tehát máris számíthatnánk magyar viszonylatban:
- Valószínű, hogy az itteni magyarság további kitelepítését nem fogják helybenhagyni,
- Szomszédaink velünk való közvetlen tárgyalásokra fognak utasíttatni,
- Remélhetőleg le fogják szögezni a kisebbségek emberi jogainak általános jogvédelmét.
A párizsi légkörben bizonyos fokig már ez is eredménynek minősíthető. Hiszen számítani kellett azzal, miszerint a pygmeák utasítást fognak kapni, hogy etnikai torkoskodásból eredő emésztési zavaraikkal vonuljanak félre a kelet és nyugat között világrészekért folyó titánharc mezejéről, amelyen országokkal dobálódznak. Az emberi jogok "Ewatt-féle" biztosítása viszont, a titánharc befejezése utáni időre, boldogabb békekorszak, illetve az emberiség esetleges jövőbeni parlamentjének alapkőletételét jelenthetnék.
A jelentés másolatát a f. hó 26-án induló francia futárral megküldöttem a Párizsban időző magyar békedelegációnak.
| Rosty Forgách követ |
| Gyöngyösi János úrnak, magyar külügyminiszter, | Budapest |
MOL XIX-J-1-j-Csehszlovákia-88/pol-1946 (Magyar Országos Levéltár-Az államigazgatás felsőbb szervei-Külügyminisztérium-TÜK iratok-Csehszlovákia-88/pol/1946 számú ügyirat)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő