Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában
A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.
Az export-import helyzet a szocialista országokkal
Külkereskedelmi Minisztérium Szigorúan titkos
Szám: 2-001/2/1957. Tárgy: a demokratikus országokkal folytatott tárgyalások helyzete
Készült: 30 példányban
15. sz. példány
Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz.
Október 23-át követő események súlyos kihatásai a népgazdaság egészére tükörképként jelentkeztek a külkereskedelemben. A lefolyt harcok és az azt követő hosszú ideig tartó sztrájk a demokratikus államokat kivéve mondhatni teljesen elvágták az országot a külvilágtól. A demokratikus országok és elsősorban a Szovjetunió, az első lehetőséget felhasználták arra, hogy segítségünkre siessenek és segélyszállítmányok, hitelnyújtás útján igyekeztek a bajba jutott országok segítségére.
Annak következtében, hogy hosszú ideig a posta és a táviratforgalom szünetelt, és még ma is jelentős késéssel érkeznek levelek, nem állnak rendelkezésünkre az 1956. december 31-i adatok, így a jelen előterjesztés a teljességre nem tarthat igényt. A jelentés azt célozza, hogy a demokratikus országokkal a segélyszállításokról és hitelnyújtásokról folytatott tárgyalások állását ismertesse.
A baráti országokból érkező szállítmányok áruösszetételét lényegében az események szabták meg. Így elsősorban közszükségleti cikkek szállítása került előtérbe és a fűtőanyagot kivéve,- az alapanyag szállítások csak másodsorban jöttek számításba.
A népi demokratikus országok állásfoglalása egyező volt abban, hogy - függetlenül attól, vajon Magyarország az okt. 23-át követő események folytán képes lesz az exportkötelezettségeinek eleget tenni, - 1956. végéig a kötelező kontingensekben előírt kötelezettségeiket teljesítik. A szállítások tehát egyidejűleg történtek segélyre, hitelre és a kötelező kontingensre.
Ennek megfelelően az egyes népi demokratikus országok viszonylatában a következő kép alakult ki:
SZOVJETUNIÓ Az 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 630 M Rbl.
Import oldalon 510 M Rbl.
A becsült szaldó: 1956. december 31-én - 170 M Rbl.
Szovjet részről felajánlott kormánysegély 40 M Rbl. Ennek keretében élelmiszert, építőanyagot és építőgépeket kaptunk.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
1 milliárd Rbl. értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt. A hitelnyújtás feltételeire most kezdődnek a - hozzánk érkező - szovjet delegációval a tárgyalások. Már eddig is hozzájárult a Szovjetunió 600 000 to szén /ebből 300 000 tonna Lengyelországon keresztül/ 250 000 to búza, 50 000 to takarmány árpa szállításához.
A magyar kormány részéről kért szabad devizahitel.
A fenti 1 milliárd Rbl. Keretén belül 200 M Rbl.-t szabad devizában kértünk a Szovjetunió kormányától. A Szovjetunió kérésünket teljesítette.
Korábbi tartozásokra vonatkozó kérelem. Az 1954. évben kapott effektív 2,5 M $ kölcsön határidejének meghosszabbítását, valamint a
elengedését kértük a szovjet kormánytól. A kérés első részére adott válaszában a szovjet kormány a 2,5 M $-os hitel visszafizetési határidejét egy évvel meghosszabbította.KÍNA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 157 M Rbl.
Import oldalon 146 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én - 40-45 M Rbl.
Kínai részről felajánlott kormánysegély. A Kínai Népköztársaság 30 M Rbl. értékű angol fontot ajánlott fel - szabad devizában - megsegítésünkre.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel
A Kínai Népköztársaság kormányától 200 M Rbl. értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt.
A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.
A 200 M Rbl. hosszú lejáratú hitelen belül 4 M-t angol fontban - szabad devizában - kértünk.
Korábbi tartozásokra vonatkozó kérelem.
A Kínai Népköztársaságnak 1956-ban esedékes 2 M angol font tartozásunk visszafizetésére 2 évi haladékot kértünk.
A kínai kormány válaszát fenti kérelmeinkre még nem kaptuk meg.
CSEHSZLOVÁKIA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
export oldalon 323,7 M Rbl.
import oldalon 275,2 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én + 1,5 M Rbl.
A csehszlovákok által felajánlott 90 M CsK (15 M Rbl) segély keretében építési anyagot, gyógyszert és közszükségleti cikkeket kapunk. A felajánlott segély nagyrészben meg is érkezett.
A magyar kormány részéről kért segély.
10 M $ keretben kértünk közszükségleti cikkek szállítását segélyként.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
A Csehszlovák Köztársaság kormányától 40 M $ anyagban történő hosszú lejáratú hitelt kértünk.
A csehszlovák kormány közölte, hogy 1957. I. negyedében 6,7 M $ keretben tudnak bel- és külkereskedelmi árualapból fogyasztási cikkeket adni. Közölték továbbá, hogy ugyancsak 1957. I. negyedében 6,2 M $ értékben tudnak anyagot szállítani.
A választ a két kérésre a fentiek szerint kaptuk meg. A csehszlovák válasz nem utal azonban arra, vajon a szállítmányokat hosszú lejáratú hitel, clearing, vagy segély formájában kívánják-e adni. Ezek tisztázására csak az ez év júliusában meginduló tárgyalásokon kerül sor.
A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.
Kértük a csehszlovák kormányt, hogy 10 M $ szabaddevizát bocsásson rendelkezésünkre. Közölték, hogy nem tudják kérésünket teljesíteni, de halasztást adott [!] a múlt év februárjában kért 5 M S[vájci] fr[ank] visszafizetésére.
NDK 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 197 M Rbl.
Import oldalon 234 M Rbl.
Becsült szaldó 1956. december 31-én +15 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
22 M[árka] /8,5 M Rbl./ keretében ablaküveget, Diesel üzemanyagot, közszükségleti cikkeket kaptunk.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
Az NDK kormányától 20 M $ értékű hosszú lejáratú hitelt kértünk. A kormány részéről kapott szóbeli válasz alapján 15 M $ /60 M Rbl./ hitel nyújtását tudják vállalni. A hitel keretében alapanyagokat és fogyasztási cikkeket kívánnak szállítani.
LENGYELORSZÁG 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 125 M Rbl.
Import oldalon 112 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én +3,7 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
A lengyel kormány 100 M Zloty /10 M Rbl./ értékben ajánlott fel fogyasztási cikkeket. Ezek szállítása 1957. januárjában indul meg.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
A Lengyel Népköztársaság kormányától 30 M $ értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt.
Még nem ismeretes a lengyel kormány válasza.
ROMÁNIA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 55,9 M Rbl.
Import oldalon 54,3 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én -5,8 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
A Román Népköztársaság kormány 13 M Lei /4 M Rbl./ értékben szállított kőolajterméket, tűzifát, gyógyszert, építési anyagot, sót.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejárati hitel.
A Román Népköztársaság kormányától 10 M $ értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt. A román kormány hozzájárult azzal, hogy kb. 2,5 M $ értékben az 1956. IV. negyedében clearing kötelezettségre szállított áruk is beleértendők a hosszú lejáratú hitel keretébe.
A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.
A Román Népköztársaságtól 5 M $ szabaddeviza hitelt kértünk. Kérésünkre a román kormány 1957. év folyamán kedvező elintézést ígért.
JUGOSZLÁVIA A kontingens 1956. június 21-től 1957. december 31-ig mindkét oldalon 19,4 M $
1956. június 21-től december 31-ig
Export oldalon kb. 1 M $
Import oldalon kb. 3,5 M $
szállítások történtek.
A jugoszláv kormány által felajánlott segély.
A jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 150 M Dinár /2 M Rbl./ értékben építőanyagot, fogyasztási cikket bocsátott rendelkezésünkre.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságtól 20 M $ hitelt kértünk áruszállításban és 5 M $-t szabad devizában.
A jugoszláv kormány közölte, hogy részünkre korábbiakban nyújtott 2,5 M $-os overdraftot további 2,5 M $-ral megemeli, a törlesztés határidejét 1957. június 31-ig meghosszabbítja.
Hosszú lejáratú hitelt 2 M $ keretben vállalt.
Szabaddevizát nem tud rendelkezésünkre bocsátani.
BULGÁRIA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 25 M Rbl.
Import oldalon 44 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31.-én - 6 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
5,5 M Rbl. keretben ajánlott fel a Bolgár Népköztársaság kormánya segélyt. Ezen belül szén, tűzifa, nyersolaj és élelmiszer szállítások történtek.
A magyar kormány által kért hosszú lejáratú hitel.
A Bolgár Népköztársaság kormányától 5 M $ /20 M Rbl./ hosszú lejáratú hitelt kértünk. A bolgár kormány 7 M Rbl. értékben tud hosszú lejáratú hitelt rendelkezésre bocsátani. Jelenleg Szófiában folynak a hitelkeret kitöltésére vonatkozó tárgyalások.
VIETNAM 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 2 561 000 Rbl.
Import oldalon 2 587 600 Rbl.
Effektív szállítás egyik oldalra sem történ.
A kormány által felajánlott segély.
Vietnam 3 M Rbl. értékben fa- és építési anyagok szállítását vállalta segély címén.
KOREA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
export oldalon 2,8 M Rbl.
import oldalon 2,6 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én +510 000 Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
A Koreai Népköztársaság segélyképpen 10 000 to cementet és 100 000 m2 ablaküveget ajánlott fel.
MONGÓLIA
A Mongol Népköztársasággal az árucsereforgalmi megállapodásokra az október 23-át megelőzően kezdtünk tárgyalásokat. A közbejött események miatt ezekre nem kerülhetett sor.
A Mongol Népköztársaság segélyként 2000 to gabonát és 115 to húsárut bocsát Magyarország rendelkezésére.
A fentiekből kitűnik, hogy a népi demokratikus országokhoz intézett hosszú lejáratú, ezen belül szabad deviza hitelkérésünknek néhány baráti ország nem tett eleget, illetve a Kínai Népköztársaság [!] és Lengyel Népköztársaságnak nem érkezett meg a válasza.
A tőkés országok helyzetéről külön jelentést terjesztek elő.
Budapest, 1957. január 7.
Incze Jenő s.k.
miniszter első helyettese
Kiadmány hiteléül:
Olvashatatlan aláírás
/TÜK vezető/
MOL XIX-A-16-i. 1. doboz. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő