Khuen-Héderváry Károly politikus, miniszterelnök (*1849)Tovább
A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában
A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.
Jelentés a magyar hiteligényekről a szocialista országokból
JELENTÉS
a Gazdasági Bizottság 1956. december hó 17-iki ülésére.
Mint ismeretes, népgazdaságunk már 1956. október hó 23-a előtt is súlyos helyzetben volt. Az október 23-ika utáni események oly mértékben tették súlyosabbá népgazdaságunkat, hogy a legnagyobb megerőltetés mellett sem tudnánk saját erőnkből népgazdaságunkat talpra állítani. Különös súllyal nehezedik népgazdaságunkra a tőkés országokkal szemben fennálló eladósodásunk, mely mintegy kettőszázharminc millió dollár.
Forradalmi Munkás-Paraszt kormányunk arra az elhatározásra jutott, hogy a Szovjetunió és a többi baráti országok kormányaihoz fordul azzal a kérelemmel, hogy hosszú lejáratú hitel /áru- és szabaddeviza/ nyújtásával legyenek segítségünkre.
A hitelkérelem időpontjában - és még ma sem - tudtuk, illetve tudjuk pontosan felmérni szükségleteinket s ezért bár nagy hiteleket kérünk, mégis a becslés szerinti megállapítások szerint a kért hitelek minimumnak tekinthetők. Nehéz azonban kérelmünket indokolni különösen olyan barátok országok kormányainál, /Lengyelország, Románia, Jugoszlávia/ ahol a dolgozók életszínvonala még a mienknél is alacsonyabb.
Mindezek dacára csak a baráti országok kormányaihoz fordulhatunk segítségért.
Az egyes országok kormányaitól az alábbi hiteleket kértük:
Az ország neve: | Hitelkérelem dollárban kifejezve: | ||
áruban: | devizában: | összesen: | |
Szovjetunió | 200 mill. | 50 mill. | 250mill. |
Kína | 30 " | 20 " | 50 " |
NDK | 20 " | -- | 20 " |
Csehszlovákia | 50 " | 10 " | 60 " |
Lengyelország | 20 " | 10 " | 30 " |
Románia | 10 " | 5 " | 15 " |
Jugoszlávia | 20 " | 5 " | 25 " |
Bulgária | 5 " | -- | 5 " |
Összesen: | 355 mill. | 100 mill. | 455 mill. |
Hitelkérelmünket a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Kormányküldöttségeinek közvetlenül adtuk át. A Szovjetunió és a többi baráti országok kormányaihoz kérelmünket az illetékes országok nagykövetein keresztül juttattuk el. A hitelkérelmek átadásánál különösen nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a nehéz szén és deviza helyzetünkre való tekintettel a hitelkérelmünkben szereplő szenet lehetőleg soron kívül kezdjék el szállítani, mielőtt még a kormányok az egész hitelkérelmünk ügyében döntést hoznának. Ugyancsak kértük, hogy a devizát mielőbb bocsássák rendelkezésünkre.
A Román Népköztársaság Kormánya hozzájárult kérelmünkhöz, mely szerint 10 millió dollár értékben áruhitelt nyújtanak részben 1956. évi, részben pedig 1957. évi első negyedévi szállításra, valamint ötezer dollár értékben devizát bocsátanak rendelkezésünkre. Ennek megfelelően a tárgyalások szakvonalon megindultak. A tárgyalások ideje alatt a román kormányküldöttség járt Moszkvában s onnan való visszatérte után közölték, hogy a legnagyobb sajnálatukra ez idő szerint devizát nem áll módukban [!] rendelkezésünkre bocsátani. Így a megállapodást 10 000 [?] dollár áruértékre kötöttük meg.
Elkezdtük a tárgyalást a Csehszlovák szakdelegációval is. Miután hitelkérelmünk ügyében a Csehszlovák Köztársaság Kormánya még nem döntött, ezért a tárgyalások még nem fejeződhettek be. Folynak azonban a szénszükségleteinkkel kapcsolatos tárgyalások.
A Német Demokratikus Köztársaság Kormánya hajlandó a hitelt folyósítani. Kivéve a brikettet, amellyel kapcsolatban közölték, hogy 1957. első negyedévében nem tudják vállalni a brikett szállítását. Ebben a kérdésben újabb levéllel fordult kormányunk a Német Demokratikus Köztársaság kormányához kérve, hogy nehéz szénhelyzetünkre való tekintettel vizsgálják felül ismét a brikett szállítására vonatkozó kérelmünket.
A Szovjetunió kormánya nem döntött még a hitelkérelmünk ügyében, azonban a tárgyalások mindenek előtt a szénszállítás ügyében folynak. Mi ugyanis kértünk 1956-ra 250 000 tonna szenet, 1957. első negyedévére pedig 600 000 tonnát. Ez évre kért 250 000 tonna szén terhére a berakás és elszállítás folyamatban van, s arra kaptunk ígéretet, hogy még ez évben 150 000 tonna leszállítására kerül sor.
Nehéz szén- és devizahelyzetünkre való tekintettel Kádár elvtárs ismét kérelmet terjesztett elő és adott át Andropov elvtársnak, a Szovjetunió nagykövetének, melyben azt kérte, hogy az 50 millió dollár devizát és a kért szénmennyiséget a Szovjetunió kormányának végleges öntése előtt, lehetőleg sürgősen bocsássák rendelkezésünkre.
A többi baráti országok kormányai még nem válaszoltak hitelkérelmünkre, a szállítások azonban az államközi egyezmények keretében folyamatban vannak.
Szénkérelmünk összesítése:
Szovjetunió:
1956. negyedik ¼ év 250 000 tonna 1957. első ¼ év 600 000 tonna
Románia:
1956. negyedik ¼ év 50 000 tonna 1957. első ¼ év 50 000 tonna
NDK brikett 300 000 tonna
Lengyel Népköztársaság:
1956. negyedik ¼ év 200 000 tonna 1957. első ¼ év 750 000 tonna
Jugoszlávia:
1956. negyedik ¼ év 100 000 tonna
Bulgária:
1956. negyedik ¼ év 50 000 tonna 1957. első ¼ év 200 000 tonna
Csehszlovákia:
1956. negyedik ¼ év 150 000 tonna 1957. első ¼ év 250 000 tonna
Összesen: 800 000 tonna 2 150 000 tonna
Az államközi egyezmény keretében Lengyelországból 80 000 tonna
Bulgáriából segély címén 26 000 tonna
Csehszlovákiából 50 000 tonna
Összesen: 156 000 tonna
Ezek a szállítások folyamatban vannak.
A külkereskedelmi minisztérium tovább folytatja a tárgyalásokat, s valószínű, hogy a nagyobb kérelmeink ügyében kormányok közötti tárgyalásokra kerül sor, mely tárgyalásokon nagy segítséget fog jelenteni, ha a népgazdaságunk helyreállítására vonatkozó tervek elkészülnek, melyek a baráti országoktól kért hiteleinket is indokolják.
A jelentés elkészítése közben kaptam értesítést a Külügyminisztériumtól, mely szerint Lengyelországból az erőművek üzemeltetéséhez kért szén szállítása december 12-én megindult, s napi 8000 tonnát szállítanak.
Budapest, 1956. december hó 14-én.
/Rónai Sándor/
kereskedelmi miniszter
gazdasági bizottság tagja
MOL XIX-A-16-i. 1. doboz. Géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 16.
A Népszövetség 1923. április 23-i döntése értelmében a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz...Tovább
Wallace Hume Carothers vegyészkutató eredményei alapján a DuPont cég szabadalmaztatja a nylont.Tovább
Gróf Teleki Pál miniszterelnök másodszor alakít kormányt.Tovább
Ditrói Mór magyar színigazgató, rendező, a budapesti Vígszínház alapítója (*1851)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő