Rónai Sándor kereskedelmi miniszter jelentése a csehszlovák-magyar segély- és hiteltárgyalásokról

Készült 7 példányban

Jelentés

a csehszlovák-magyar segély- és hiteltárgyalásokról.

A magyar kormány segély- és hitelkérelmeit részletesen megindokoltuk Dvorzsák külkereskedelmi miniszter, majd azt követően Soroky miniszterelnök elvtárs előtt. A magyar kormány kérelmeivel a Politikai Bizottság külön ülésen foglalkozott és a választ Novotny elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára adta meg. Az ülésen jelen volt még Simunek, a Tervhivatal elnöke, Jankovcova miniszterelnökhelyettes és Dvorzsák külkereskedelmi miniszter elvtárs.

Novotny elvtárs rámutatott arra, hogy a magyar kormány kéréseit gondosan megvizsgálták és a lehetőségek határán belül igyekeznek maximális segítséget megadni.

Figyelembe kellett azonban venni, hogy Csehszlovákia gazdasági helyzete is nehéz. Ezzel kapcsolatosan két tényezőt külön is kiemelt:

•1.      4.5 millió tonna szén helyett a lengyelek csupán 1.3 millió tonna szenet szállítanak;

•2.      Csehszlovákia az elmúlt évben a közel-keleti országokba, mintegy 600 millió Kcs értékű

Kérdéseinkre adott konkrét választ az 1. számú melléklet tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy csehszlovák válasz mélyen alatta maradt várakozásainknak, erőteljesen érveltünk annak érdekében, hogy a csehszlovák kormány újból vizsgálja meg kérésünket és tegye lehetővé, hogy 1957-ben a Magyarországra irányuló nyersanyag és áruszállítások elérjék az 1956. évi szintet.

Novotny elvtárs azt válaszolta, hogy a határozat a jelenlegi lehetőségek messzemenő figyelembevételével jött létre, de egyetért azzal az állásponttal, hogy az 1957. évi csehszlovák export elérje a múlt évi színvonalat. Az áruforgalmi tárgyalások befejezése után a még fennálló problémákat a Politikai Bizottság újból meg fogja vizsgálni.

Csehszlovák részről erős érdeklődés mutatkozott bérmunka konstrukciók iránt és Novotny elvtárs hangsúlyozta, hogy véleménye szerint ez mindkét fél részére előnyöket rejt magában.

Elfogadta azt a javaslatunkat, hogy a tárgyalások 8-10 napon belül Budapesten kezdődjenek meg. A tárgyalásokra nagyobb számban küldenek ipari és tervhivatali szakembereket is. Abból a célból, hogy biztosítva legyen, hogy a tárgyalásokon ne csak mérleg szempontok, hanem a segítségnyújtás politikai jelentősége is érvényesüljön. A tárgyalások megindításához és befejezéséhez Simunek elvtárs, a Tervhivatal elnöke és Dvorzsák elvtárs külkereskedelmi miniszter is elmegy Budapestre.

Novotny elvtárs hangsúlyozta, hogy megvan győződve arról, hogy a budapesti tárgyalások során megtalálják a további segítség lehetőségét és formáit. Megemlítette: tisztában van azzal, hogy nem megyünk el megelégedetten, de aláhúzta, hogy tovább akarnak menni. Ismerik a magyar helyzetet, és felelősséget éreznek a magyar konszolidációért.

Az ezt követő tárgyaláson Dvorzsák elvtárs átadta a számunkra legfontosabb anyagok cikklistáját (2. számú melléklet), azzal, hogy az abban megjelölt mennyiségek exportját azonnal megkezdik és biztosítják azoknak folyamatos szállítását.

Budapest, 1957. február 13.

Rónai Sándor

                                                                              kereskedelmi miniszter

                                                                                a delegáció vezetője

***

1. sz. melléklet.

Pro memoria

A csehszlovák fél a Magyar Népköztársaság részére nyújtandó segély kérésére vonatkozó válaszának rögzítése céljából az alábbiakat közli

1. magyar kérés:

40 M Rbl érték segély (ajándék) nyújtása közszükségleti cikkek szállításával;

csehszlovák fél válasza:

A csehszlovák fél - annak érdekében, hogy lehetővé tegye közszükségleti cikkek vásárlását - a magyar fél részére az 1957. évben 26.8 M Rbl értékű hitelt nyújt. A hitel az 1958. évben 6.8 M Rbl, az 1959. és 1960. években pedig 10-10 M Rbl értékű könnyű árucikkek szállításával fizetendő vissza, melyekre nézve a két fél évenként megállapodik.

2. magyar kérés:

40 M Rbl értékű devizahitel nyújtása;

csehszlovák fél válasza:

A csehszlovák félnek nincs lehetősége a kért devizahitel nyújtására a magyar fél részére; egyetért azonban azzal, hogy 5 000 000 $ visszafizetését elhalasszák. A visszafizetés új határidejét 1957. július hóban fogják megállapítani.

3. magyar kérés:

160 M Rbl értékű hosszú lejáratú áruhitel nyújtása, az 1957. évi mérleg kiegyenlítésére és 138.7 M Rbl értékű hosszú lejáratú hitel nyújtása ipari berendezések szállítására;                                                                                                       

csehszlovák fél válasza:

a csehszlovák fél a magyar kérést csak részben tudja teljesíteni azzal, hogy 25 M Rbl értékű hitelt nyújt nyersanyagok szállítására a magyar fél részére.

A csehszlovák fél hajlandó továbbá 48.2 M Rbl értékben hitelt nyújtani a következő részletezésben: 17 M Rbl a T-erőműhöz szükséges gépi berendezés szállítására, 9.2 M Rbl az 1955. évi áramszállítások kifizetésére, 6 M Rbl a Dunai Vasmű vasszerkezeti anyagára és 16 M Rbl a beruházási hitelszámla kifizetésére. Ezen, összesen 73.2 M Rbl értékű összeg öt egyenlő részletben az 1959. évtől kezdődően 1963-ig az eddigi minőségnek megfelelő bauxitszállításokkal kerülne visszafizetésre.

Praha, 1957. február 12.

***

Érték: 1.000 Rbl

1957. évi csehszlovák felajánlás.

MOL XIX-A-16-i. 3. doboz. Eredeti géppel írt jelentés.