Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
13.
Csendőrparancsnokság
Salgótarján
Egy szolgálatban lévő csendőr-alőrmester Homokterenyén ittasan lövöldözött, egy egyént lőfegyverrel, egyet karddal megsebesített, ablakokat, ajtókat összezúzott. Lakosság lefegyverezte, Mizserfára kísérte.
Homokterenyei jegyző
1918. november 21.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 2272. lap).
14.
25-ik pótzászlóalj
Lehoczky alezredes
Losoncz
Nemzetőrséghez jelentkezett Zimányi Aurél főhadnagy, Ritter József hadnagy és 31 főnyi legénység. Dejtár községhez egy szakasz felállíttatott, Mészáros hadnagy, mint szakaszparancsnok és 60 katona. Benkó Oszkár hadnagy, Érsekvadkert, Nagy Sándor hadnagy, Ipolyvarbó, Szilassy László zászlós Hugyagra, mint szakaszparancsnokok kiküldettek. Kérünk sürgősen 500 teljes felszerelést.
Balassagyarmat
1918. november 22.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 260. lap).
15.
Kerületi parancsnokságnak
Kassa
Hivatkozva a 116 törve eln. elle. számú rendeletre, november huszonkettőtől november huszonnégyig leszerelt tizenhárom tiszt egyezer háromszáz huszonkilenc fő legénység. Visszamaradt 1896-1900-ig terjedő évfolyamból harmincöt tiszt és hatszáz harminc fő legénység. Egyéb évfolyamból harminchárom tiszt és huszonkettő fő legénység.
60 ikt. szám.
10. pótzászlóalj 25
Losoncz
1918. november 25.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 300. lap).
16.
Csendőrszakasz
Losoncz
Mizserfabánya és Kisterenye között közlekedő szénszállító vonatot folyó hó huszonnyolcadikán délelőtt kilencz tíz óra közötti időben mintegy 60-70 főnyi tömeg lopási szándékkal megtámadta, a vasúti személyzetet veszélyesen fenyegette, ugyanakkor [a] rendes szolgálatban állott Magyar Károly csendőr, Gyöngyösi János és Kosztolányi Pál kisterenyei őrsbeli pótcsendőrök ott váratlanul megfordultak, és a támadókkal szemben felléptek. A tömeg a járőrrel szemben is támadólag viselkedett, mire a járőr tagjai öt lövést tett, tömeg a lövések után széjjelfutott. Hogy ki és mily mértékben sérült meg, az őrs jelentése szerint eddig megállapítani nem lehetett, hangulat csendes, további intézkedést kérek.
Salgótarjáni csendőrjárás
Pollák járásőrmester
1918. november 29.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 324. lap).
17.
Országos Propaganda bizottság
Budapest
Nógrád vármegyébe kinevezett
kormánybiztos régi reakciós ember, kinek kinevezése ellen az itteni nemzeti tanács, szociáldemokrata és radikális pártok tiltakoztak. Kinevezése után kijelentette, hogy a nemzeti tanács véleményét meghallgatja ugyan, de úgy fog cselekedni, ahogy akar, emiatt az itteni nemzeti tanács megszüntette vele az érintkezést, működését megszüntette, minek folytán már tegnap a nép megrohanta a katonai raktárt, ott lévő fát és szenet, mintegy 35 000 korona értékben elvitte. A nemzeti tanács működésének megszüntetése miatt a hangulat izgatott, a kormánybiztos a nép előtt gyűlölt régi vármegyei ember, ki lehetetlenné teszi a szociáldemokrata párt és a nemzeti tanács működését, továbbá a propaganda sikerét.Balassagyarmati Nemzeti Tanács
1918. november 30.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 326. lap).
18.
Csendőrkerület
Pozsony
Folyó hó 2-án Balassagyarmaton a lakosság a polgári őrség által alkalmazott lőfegyverhasználat miatt lázongott, de később némileg lecsillapult. Estefelé a tömeg egy nagykereskedést megtámadott, és azt kifosztotta. Helybeli őrs a nemzetőrséggel a helyszínre kivonult, de maga a nemzetőrség is fosztogatni kezdett. A csendőrjárőr közül Herei Péter járásőrmestert lefegyverezte, az üzlet kifosztása után a nép széjjeloszlott. Jelenleg a hangulat nyugodtnak látszik. Emberéletben kár nem esett. Kormánybiztos karhatalom iderendelése iránt intézkedett.
Vlaszaty százados
1918. december 3.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 351. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő