Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
Források
1.
Nemzeti Tanács
Budapest
Balassagyarmat város polgárságának mai napon tartott népgyűlése hazafias lelkesedéssel és szabadságszerető szívének egész melegével köszönti a Magyar Nemzeti Tanácsot és annak vezérét, Károlyi Mihályt.
A népgyűlés Balassagyarmat város nemzeti tanácsa megalakítását örömmel üdvözli, és lelkesedéssel vesz tudomást arról, hogy az itt állomásozó katonaság, az összes állami vármegye és községi hatóságok a Nemzeti tanács rendelkezéseinek magukat alávetették.
A nemzeti tanács Balassagyarmat város népe nevében átvette a közhatalom minden ágának legfőbb intézését, és ezzel proklamálta a népuralmat, amely Magyarország boldogabb, szabadabb jövőjét van hivatva megteremteni.
a balassagyarmati Nemzeti Tanács elnöke
1918. november 1.
Jelzet: MOL K 803 (PTI [Párttörténeti Intézet] 606. f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 1. lap).
2.
Csendőrség
Salgótarján
Nemzeti Tanács a hatalmat átvette, hazatérő katonákkal szemben semmiféle megtorló intézkedés nem teendő, legénység és pótcsendőrök sapkarózsáikat, kardbojtjaikat vegyék le. Minden különösebb erőhatalmi rendszabály mellőzésével szolgálatukat személy és vagyonbiztonság megoltalmazása érdekében teljesítsék,
Magyar Királyi Csendőrparancsnokság
Losonczi szakasz
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 70. lap).
3.
Honvéd kerületi parancsnokság
Kassa
Nógrád vármegye területén történő számtalan zavargás és fosztogatás megfékezésére 700 főnyi katonaságra lenne szükség. Ezen karhatalom megérkezéséig Balassagyarmaton a 85. gyalogezred pótzászlóalja meghagyandó lenne.
Alispán
Pecsét: Nógrád Vármegyei Alispáni Hivatal
1918. november 7.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 124. lap).
4.
Katonai Parancsnokság
Kassa
Megtelt ágyak száma: 37 tiszt, 1845 legénység, ezek közül 163 ragálybeteg. Üres ágyak száma 13 tiszt, 1155 legénység részére. Szaporodott: 3 ember, elment 455 ember. Kisegítő kórházakban a megtelt ágyak száma 68, üres 42 ember részére. Üres ágyak: 500 üdülő maláriásnak, 500 malária gyanúsnak, 82 maláriásnak, 73 ragályos betegeknek.
Tartalék kórház.
Losoncz
1918. november 7.
Jelzet:MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 125. lap).
5.
Gácsi járás
Nemzetőrség
Medveczky zászlós
Állítólag cseh bandák az ország belterületén is feltűnnek. Ilyen esetek ide rögtön sürgönyileg jelentendők.
Nemzetőrség ezeket elfogni és lefegyverezni köteles.
Az 1896-1900 évfolyambeli besorozott katonák a járásban összegyűjtendők, és Losonczon csoportosan útba indítandók. Ezeknek jelentkezési kötelezettségét járásban kihirdetni.
Lehoczky alezredes s. k.
1918. november 15.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 229. lap).
6.
Csendőrség
Karancsság út
Szécsény
Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.
Szárnyparancsnokság
1918. november 15.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 235. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
1905
1912
A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább
1919
A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább
1946
Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább
1971
Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő