Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
Források
1.
Nemzeti Tanács
Budapest
Balassagyarmat város polgárságának mai napon tartott népgyűlése hazafias lelkesedéssel és szabadságszerető szívének egész melegével köszönti a Magyar Nemzeti Tanácsot és annak vezérét, Károlyi Mihályt.
A népgyűlés Balassagyarmat város nemzeti tanácsa megalakítását örömmel üdvözli, és lelkesedéssel vesz tudomást arról, hogy az itt állomásozó katonaság, az összes állami vármegye és községi hatóságok a Nemzeti tanács rendelkezéseinek magukat alávetették.
A nemzeti tanács Balassagyarmat város népe nevében átvette a közhatalom minden ágának legfőbb intézését, és ezzel proklamálta a népuralmat, amely Magyarország boldogabb, szabadabb jövőjét van hivatva megteremteni.
a balassagyarmati Nemzeti Tanács elnöke
1918. november 1.
Jelzet: MOL K 803 (PTI [Párttörténeti Intézet] 606. f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 1. lap).
2.
Csendőrség
Salgótarján
Nemzeti Tanács a hatalmat átvette, hazatérő katonákkal szemben semmiféle megtorló intézkedés nem teendő, legénység és pótcsendőrök sapkarózsáikat, kardbojtjaikat vegyék le. Minden különösebb erőhatalmi rendszabály mellőzésével szolgálatukat személy és vagyonbiztonság megoltalmazása érdekében teljesítsék,
Magyar Királyi Csendőrparancsnokság
Losonczi szakasz
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 70. lap).
3.
Honvéd kerületi parancsnokság
Kassa
Nógrád vármegye területén történő számtalan zavargás és fosztogatás megfékezésére 700 főnyi katonaságra lenne szükség. Ezen karhatalom megérkezéséig Balassagyarmaton a 85. gyalogezred pótzászlóalja meghagyandó lenne.
Alispán
Pecsét: Nógrád Vármegyei Alispáni Hivatal
1918. november 7.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 124. lap).
4.
Katonai Parancsnokság
Kassa
Megtelt ágyak száma: 37 tiszt, 1845 legénység, ezek közül 163 ragálybeteg. Üres ágyak száma 13 tiszt, 1155 legénység részére. Szaporodott: 3 ember, elment 455 ember. Kisegítő kórházakban a megtelt ágyak száma 68, üres 42 ember részére. Üres ágyak: 500 üdülő maláriásnak, 500 malária gyanúsnak, 82 maláriásnak, 73 ragályos betegeknek.
Tartalék kórház.
Losoncz
1918. november 7.
Jelzet:MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 125. lap).
5.
Gácsi járás
Nemzetőrség
Medveczky zászlós
Állítólag cseh bandák az ország belterületén is feltűnnek. Ilyen esetek ide rögtön sürgönyileg jelentendők.
Nemzetőrség ezeket elfogni és lefegyverezni köteles.
Az 1896-1900 évfolyambeli besorozott katonák a járásban összegyűjtendők, és Losonczon csoportosan útba indítandók. Ezeknek jelentkezési kötelezettségét járásban kihirdetni.
Lehoczky alezredes s. k.
1918. november 15.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 229. lap).
6.
Csendőrség
Karancsság út
Szécsény
Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.
Szárnyparancsnokság
1918. november 15.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 235. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő