Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
Források
1.
Nemzeti Tanács
Budapest
Balassagyarmat város polgárságának mai napon tartott népgyűlése hazafias lelkesedéssel és szabadságszerető szívének egész melegével köszönti a Magyar Nemzeti Tanácsot és annak vezérét, Károlyi Mihályt.
A népgyűlés Balassagyarmat város nemzeti tanácsa megalakítását örömmel üdvözli, és lelkesedéssel vesz tudomást arról, hogy az itt állomásozó katonaság, az összes állami vármegye és községi hatóságok a Nemzeti tanács rendelkezéseinek magukat alávetették.
A nemzeti tanács Balassagyarmat város népe nevében átvette a közhatalom minden ágának legfőbb intézését, és ezzel proklamálta a népuralmat, amely Magyarország boldogabb, szabadabb jövőjét van hivatva megteremteni.
a balassagyarmati Nemzeti Tanács elnöke
1918. november 1.
Jelzet: MOL K 803 (PTI [Párttörténeti Intézet] 606. f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 1. lap).
2.
Csendőrség
Salgótarján
Nemzeti Tanács a hatalmat átvette, hazatérő katonákkal szemben semmiféle megtorló intézkedés nem teendő, legénység és pótcsendőrök sapkarózsáikat, kardbojtjaikat vegyék le. Minden különösebb erőhatalmi rendszabály mellőzésével szolgálatukat személy és vagyonbiztonság megoltalmazása érdekében teljesítsék,
Magyar Királyi Csendőrparancsnokság
Losonczi szakasz
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 70. lap).
3.
Honvéd kerületi parancsnokság
Kassa
Nógrád vármegye területén történő számtalan zavargás és fosztogatás megfékezésére 700 főnyi katonaságra lenne szükség. Ezen karhatalom megérkezéséig Balassagyarmaton a 85. gyalogezred pótzászlóalja meghagyandó lenne.
Alispán
Pecsét: Nógrád Vármegyei Alispáni Hivatal
1918. november 7.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 124. lap).
4.
Katonai Parancsnokság
Kassa
Megtelt ágyak száma: 37 tiszt, 1845 legénység, ezek közül 163 ragálybeteg. Üres ágyak száma 13 tiszt, 1155 legénység részére. Szaporodott: 3 ember, elment 455 ember. Kisegítő kórházakban a megtelt ágyak száma 68, üres 42 ember részére. Üres ágyak: 500 üdülő maláriásnak, 500 malária gyanúsnak, 82 maláriásnak, 73 ragályos betegeknek.
Tartalék kórház.
Losoncz
1918. november 7.
Jelzet:MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 37. d. I. 125. lap).
5.
Gácsi járás
Nemzetőrség
Medveczky zászlós
Állítólag cseh bandák az ország belterületén is feltűnnek. Ilyen esetek ide rögtön sürgönyileg jelentendők.
Nemzetőrség ezeket elfogni és lefegyverezni köteles.
Az 1896-1900 évfolyambeli besorozott katonák a járásban összegyűjtendők, és Losonczon csoportosan útba indítandók. Ezeknek jelentkezési kötelezettségét járásban kihirdetni.
Lehoczky alezredes s. k.
1918. november 15.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 229. lap).
6.
Csendőrség
Karancsság út
Szécsény
Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.
Szárnyparancsnokság
1918. november 15.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 235. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő