Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
7.
15670
Főszolgabíró
Rétság
Romhányi tót nemzeti tanács vett értesítés szerint élelmiszerek kivitelét megtiltotta, és kézi poggyászként való szállítást megtagadta, és ennek ellenőrzése végett személyvonatokat átvizsgálják.
Közélelmezési miniszter 143 300 rendelete értelmében a nemzeti tanácsok hatósági teendőkre nem lévén jogosultak, felhívom, hogy a tényállást azonnal vizsgálja meg, az eredményhez képest az önhatalmilag elrendelt élelmiszer-kiviteli tilalom megszüntetése és a poggyászvizsgálat mellőzése iránt megfelelő módon intézkedjék, a tényállásról és tett intézkedéseiről esetleg intézkedést gátló körülményről azonnal táviratilag jelentést tegyen.
Alispán
Pecsét: Nógrád Megyei Alispáni Hivatal
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 244. lap).
8.
Kat[onai] Állomásparancsnokságoknak
Állami életünk most lefolyó átalakulási processzusa az ország pénztárainak kellő pénztári jegyekkel idejében való ellátását átmenetileg rövid időre lehetetlenné teszi. Szükséges bankjegyek legalább részben rendelkezésre bocsátása előreláthatólag már csak napok kérdése. Helyzet e hó 15-re valószínűleg javul. Mindezek havidíjasoknak, legénységnek felvilágosításként és megnyugtatásként hazafias érzelmekre apellálva azzal a határozott kijelentéssel közlendők, hogy a magyar állam kötelezettségének minden körülmények között meg fog felelni, senki ne aggódjon, hogy illetményeihez nem fog jutni. Nagy időket élünk, amelyekben a megrázkódtatások és pillanatnyi zavarok el nem kerülhetők. A kormány mindenkinek hálás lesz, ki e nehézségek leküzdésében támogatja. Helybeli nemzeti tanács, szakszervezetek felkérendők, hogy befolyásukat ily értelemben megnyugtatóan érvényesítsék. Meglévő készletekkel, folytatólagos pénzkiutalásokkal mindezeknél fogva legtakarékosabban eljárni. Azokat csak elodázhatatlan kiadásokra és visszatartandó legénység egészbeni vagy részbeli kielégítésére szabad fordítani. A leszerelő egyének kielégítésére csak ott, hol közeli kiadásokra elegendő fedezet van. A leszerelés folyamán elbocsátottaknak 28315/eln. 1/a rendelet szerint kiadandó igazolvány hátlapjára rávezetendő, hogy az előírt tíznapi zsoldot és élelmezési váltságot megkapta, illetve mily összeg nem volt az illetményből kifizethető, mely összegnek 1918. december 1. utáni kifizetése iránt közigazgatási hatóságokhoz külön utasítás fog kiadatni. E záradék a parancsnok és illetékes polgári gazdászati közeg aláírásával és körbélyegzővel megerősítendő. Körbélyegzők a parancsnok által személyesen megőrzendő és csak jelenlétében használható.
Budapest ker. katonai parancsnokság
52556 H. szám
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 155. lap).
9.
TÁVIRAT
Eln. 23519 sz. Hüm 29560 eln. 1. b. 1918 számú rendeletét sürgős végrehajtás céljából teljhatalmúlag közlöm: Ismételve közzétett felhívások és rendeletek dacára állandóan jelentik, hogy katonák fegyverrel, lőszerrel, teljes fölszereléssel érkeznek haza, melyek beszolgáltatását megtagadják, azokat potom áron elvesztegetik, továbbá hogy polgári lakosság katonai raktárakat fosztogat és kincstári javakat eltulajdonít. Miután jelenleg az összes hadianyag népvagyon, hazája ellen vét, aki kincstári javak beszolgáltatását megtagadja és azokat eltulajdonítja.
Elrendelem ennélfogva, hogy hazatérő oly legénységtől, kik náluk lévő kincstári tárgyak beszolgáltatását megtagadja [!], egy-egy darab sapka, zubbony, köpeny, nadrág, egy pár lábbeli, fehérneműjük kivételével összes kincstári cikkeik elvétessenek, továbbá, hogy a lakosság újból felhívassék, hogy bármi módon, vagy bármely okból hozzájuk jutott kincstári javakat XI/25-ig a helybeli katonai parancsnokságnál, és hol ilyen nincsen a községi (városi) hatóságnál beszolgáltassák, kivételt képeznek ezek alól a nemzetőrök, kik egy rendbeli ruhát, felszerelést, fegyverzetüket és lőszerüket addig, míg ezen szolgálatban maradnak, megtarthatják. A fenti határidőig beszolgáltatott kincstári javakra nézve nem kutatandó, hogy miképp kerültek a beszolgáltatókhoz, ennek elteltével azonban házkutatást és azok ellen, akiknél oly kincstári tárgyak találtatnak, amelyek jogtalanul jutottak birtokukba, törvény teljes szigorának alkalmazását fogom elrendelni. Községi (városi) hatóságok által átvett tárgyak november 25-ike után a legközelebb fekvő kat. Parancsnokságokhoz, intézetekhez szállítandók be, ahol leltári nyilvántartásba veendők, végül minden katonai és polgári hatóságnak kötelességévé teszem, hogy a náluk elhelyezett kincstári tárgyak megőrzéséről biztos módon gondoskodjanak.
Kat. Ker. parancsnokság
1918. november 16.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 156. lap).
10.
Nemzeti Tanács
Budapest
Alsótold község nemzeti tanácsa a köztársasági államformákhoz egyhangú lelkesedéssel csatlakozik.
Alsótold Nemzeti Tanács
1918. november 17.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 247. lap).
11.
Kerületi Parancsnokság Hadbírósága
Kassa
Államügyészségtől tizenegy katona, kik rablás és fosztogatás miatt vannak letartóztatva, állomásparancsnokságnak átadatott. Sürgős intézkedést kérünk, embereket Kassára kísértessük, vagy hadbíróság ide kiszáll.
Magyar Állomásparancsnokság
Balassagyarmat
1918. november 20.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 261. lap)
12.
Nemzeti Tanács
Kassa
Egyházbást községből valamelyik kassai bírósághoz bekísérték Szabó István és 5 társa rónai bányamunkásokat. A bányatelep összes munkásai megtagadták a munkát, míg társaik haza nem jönnek. Széntermelés érdekében kérjük sürgős intézkedésüket nevezettek szabadlábra helyezése iránt.
Salgótarjáni nemzeti tanács
1918. november 21.
Jelzet: MOL K 803 (PTI 606 f. 3. cs. 39. ő. e. 38. d. III. 270. lap).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő