Teleki Pál megalakítja első kormányát.Tovább
Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója
„A már előbb leírtakból kiviláglik, hogy életem egy nagy kettősségben telt el. Apám részéről ősnemesi családból, gentry-családból származom, édesanyám nagyapja szegény szabómester volt és zsidó. Ez a kettősség állandó vívódást okozott bennem. Áldott emlékű édesanyám nevelése és az anyai rokonság szeretete vigasztalást adott a sok bántalomért, ami édesapám családja részéről ért. Ezért van az, hogy apám családjával semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs.”
Édesanyám született Elek Ilona. Első férje Jean Mayer francia állampolgár volt. Ebből a házasságból született György bátyám és Cecília nővérem, kiket apám örökbe fogadott és családi nevünket is felvették. Féltestvérein apjukról semmit sem tudnak. Édesanyám szülei zsidó emberek voltak. Nagyapám Dániel Tibor „báró” nagygáji (Torontál megye) birtokán volt intéző. A szerb megszállás után ott maradt, és kisebb bérleten gazdálkodott egyik fiával, Róberttel. Nagyatyám és nagyanyám elhunyta után Róbert bátyám tovább gazdálkodott Nagygájon, míg 1941-ben a német megszállás be nem következett. Kivégzése előtt [!] egy nappal sikerült az őrök lekenyerezésével Belgrádból megszöknie és Budapestre feljutnia, ahol egész háború alatt a felszabadulásig álnéven bujkált. Felszabadulás után lement Szegedre, és ott a Kisgazdapárt egyik vezetője lett, míg 1946-ban szívbénulás következtében el nem hunyt. Első felesége egy osztrák nő volt, akitől Anita nevű lánya született. Ez a lánya Vladár Sándor iparművész (Bp., VII. Damjanich u.) felesége lett. Második házasságából, melyet Hertelendy Máriával kötött meg a Bánátban, egy lánya, Mária és egy fia, Albert született. Halála után nagynéném Erdős Tamás dr. felesége lett. Erdős dr. Szentgyörgyi prof[esszor] asszisztense volt, ösztöndíjjal Uppsala-ban volt több, mint egy évig. Hazajövetele után a Tudományos Tanács tagja lett, ma is annak a tagja.
Édesanyám húga Erzsébet Hertelendy József ny[ugalmazott] Nemzeti Bank-i főellenőr felesége, jelenleg Bp-n (Vadász u. 33) élnek, ahol nagynéném trafikot vezet. Gyermekeik közül Mária, dr. Tomaj Ferenc min[iszteri] oszt[ály]tanácsos felesége Szekszárdon, Ilona pedig a Magasépítészeti tervintézet vezetőjének a személyi titkárnője. Egyetlen fiuk, Hertelendy János, volt egyetemi hallgató 1945-ben a nyilas rémuralom alatt a nyilasokkal volt tűzharcban, Budán hősi halált halt. A Kerepesi-úti temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyen temették el nagy pompával, a nemzet halottjaként.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 19.
1920
1946
Párizsban rendezték meg a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség első tanácsülését, amelyre küldöttség utazott Magyarországról.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő