Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója
„A már előbb leírtakból kiviláglik, hogy életem egy nagy kettősségben telt el. Apám részéről ősnemesi családból, gentry-családból származom, édesanyám nagyapja szegény szabómester volt és zsidó. Ez a kettősség állandó vívódást okozott bennem. Áldott emlékű édesanyám nevelése és az anyai rokonság szeretete vigasztalást adott a sok bántalomért, ami édesapám családja részéről ért. Ezért van az, hogy apám családjával semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs.”
1948. július 4-ével behívtak a Kossuth Akadémia kísérleti tiszti tanfolyamára. A tanfolyam sikeres elvégzése után két hónap próbaszolgálatra osztottak be a 6. ö[nálló] gv. tarackos üteghez Pécsre. Onnan áthelyeztek a Kossuth Akadémia „Gábor Áron” 3. kik[épző] ezredhez, ahol 3. üteg parancsnok lettem.
Nagy lelkesedéssel láttam neki a munkának és igyekeztem tudásomat a fiatal aks. bajtársaknak átadni. Nem voltam elég erélyes, és ez visszahatott rám. Rengeteg munkát vállaltam magamra, s alantas tisztjeim ezt kihasználták, nem törődtek a maguk dolgával eléggé. Nem fogtam keményen őket, nem adtam elég konkrét feladatot nekik, és ez megbosszulta magát. Sok apró mulasztás miatt azután ezredparancsnokom, Kászonyi András ezds. bajtárs áthelyezésre hozott javaslatba.
Itt, a K[ossuth A[kadémiá]-n estem át a M.D. P. tagrevízióján is. A II. sz. különleges bizottság előtt kellett megjelennem. Ma sem tudom, milyen indoklással – mert ügyem az alapszerv taggyűlése elé nem került – kizártak a Pártból, melynek lelkes tagja voltam, és minden erőmmel azon voltam, hogy annak a bizalomnak eleget tegyek, mely lehetővé tette, hogy a demokratikus honvédség tagja lehettem.
1949. május 23-ával Tolnára kerültem, mint az 1. löv[ész] h[ad]o[sztály] pán]c[él]t[örő] á[gyús] tü[zér]osztály pótkeretparancsnoka s ideiglenes osztályparancsnoka. Minden tudásommal azon voltam, hogy ennél az újonnan felállított alakulatnál minden a legnagyobb rendben menjen. A politikai életben élénk részt vettem. A polgári közönség és a demokratikus honvédség kapcsolatainak elmélyítésére 1949.VI. 19-én nagyszabású zászlóavatási és újonceskü ünnepélyt rendeztem, mely után díszebéd, juniális és tábortűzi műsor is volt. Az ünnepség nagyon szép erkölcsi sikerrel zárult és érzésem szerint a nagy ügy érdekében nem volt hiábavaló fáradozásom, hogy ezt az ünnepséget minél emlékezetesebbé tegyem.
A M.D.P.-ből való kizárásomat itt tudtam meg. Természetesen a döntést sérelmesnek találtam, már csak azért is, mert nem adtak nekem alkalmat arra, hogy a pártszervezetem tagsága előtt a kritika-önkritika joga alapján védekezhessem, illetve, hogy a tagság, mely ismerte pol[itikai] tevékenységemet, állást foglalhasson. Beadvánnyal fordultam az itteni alapszerven keresztül a M.D.P. pártbizottságához, hogy az igazoló bizottság határozatát változtassa meg, és legalább arra nyújtsanak módot, hogy mint tagjelölt bebizonyíthassam, hogy méltó vagyok arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lehessek. Remélem, igazat adnak nekem és sikerül célomat elérnem.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő