Megalakult a Feministák Egyesülete. A Huszadik Században írták, hogy a nőmozgalom „mindenképpen küzd a jótékonyság ellen...Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. január 29-i kérése a Művelődésügyi Minisztériumhoz Erdész Sándor jászberényi múzeumvezető leváltására
Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főigazgatóság!
Budapest
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordul a Múzeumi Főigazgatósághoz, hogy a jászberényi Múzeumban alkalmazásban lévő Erdész Sándor igazgatót leváltani szíveskedjen.
Leváltási kérésünket az alábbiakkal indokoljuk.
Erdész Sándor igazgató az október 23-i eseményekben megszervezte Jászberényben az ifjúság forradalmi szervezetét, az ifjúságot a könyvtár igazgatóval közösen fegyverrel látták el, majd a fegyveres ládákat a szovjet parancsnokság a múzeum padlásán meg is találta. November 4-én [az] Erdész Sándor által kiosztott fegyverekkel az ifjúság felvette a harcot a szovjet csapatokkal, és Jászberényben kb. egymillió forint értékű kár keletkezett, továbbá a harcok nyolc halálos áldozatot és kb. hatvan sebesültet idéztek elő.
A forradalom időszaka alatt a múzeumot és a könyvtárat főhadiszállássá szervezték át, ahonnan a fegyveres harcot vezették. A múzeumot a könyvtárral katonai telefon összeköttetéssel látták el.
Leváltását azért is kérjük, mivel a múzeum jelenleg is alkalmas hely arra, hogy további szervezkedést folytassanak. A múzeum a városi Tanácsháza épületének udvarán [van] elhelyezve, és a Végrehajtó Bizottságnak az az álláspontja, hogy a Tanácsháza épületén belül ellenforradalmárokat nem tűr meg.
A fentiek figyelembe vételével ismételten kérjük a Múzeum főigazgatóságát arra, hogy nevezettet a jelenlegi beosztásából váltsák le, vagy helyezzék át Jászberényből más területre.
Jászberény, 1957. január 29.
Soós Pál
V[égrehajtó] b[izottsági] elnök
A beadvány aljára rágépelt szöveg:
A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Elnöksége a Városi Tanács Elnökségének kérésével egyetértt ([!], valamint Erdész Sándor személyével kapcsolatos ellenforradalmi tevékenységett [!] megerősíti és a Tanács kérésétt [!] támogatja.
Jászberény, 1957. jan[uár] 29.
Dobosi Imre
Int[éző] B[izottsági] elnök h[elyettes]
MOL XIX-I-3-a-1403-062-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 1403-062-es csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 19.
1905
1945
Ausztria másodszor válik köztársasággáTovább
1958
A KISZ KB díszünnepséget rendezett a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Ettől kezdve a baloldali ifjúsági szervezetek XX....Tovább
1984
Nagy-Britannia és Kína egyezményben (Kínai–Brit Visszacsatolási Megállapodás) rögzíti Hongkong átadását Kínának 1997. július 1-jei...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő