Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
Források
A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának 1956. november 20-i felterjesztése Népművelési Minisztériumhoz
A károkat szenvedett múzeumok ellátása nélkülözhetetlen eszközökkel
Népművelési Minisztérium
Forradalmi Bizottságának
Budapest
A Népművelési Minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti múzeumok közül a Magyar Nemzeti Múzeum - Országos Történeti Múzeum, Országos Természettudományi Múzeum, Országos Iparművészeti Múzeum és Országos Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára épületben és felszerelésben az elmúlt hetek eseményei során igen súlyos kárt szenvedett.
A múzeumi épületeket ért belövések, valamint keletkezett tüzek ezen intézmények felszereléseinek tekintélyes részét elpusztították.
A kárt szenvedett budapesti múzeumok munkáját az épen maradt múzeumi helyiségek (kiállítási termek stb.) igénybevételével is csak akkor lehet megindítani, ha a legszükségesebb felszereléseket biztosítjuk.
Fentiekre való tekintettel kérem, hogy a Népművelési Minisztériumban feleslegessé vált berendezések és felszerelések közül a múzeumi szükségleteket kielégíteni szíveskedjék.
Múzeumaink részére az alábbiak nélkülözhetetlenek:
1./ Íróasztal 40 darab
2./ Szekrény 30 ''
3./ Írógép 15 ''
4./ Szék 150 ''
5./ Garnitúra 8 ''
A Minisztérium által nélkülözhető és múzeumi célra átadásra kerülő berendezések és felszerelések haladéktalan elszállításáról tehergépkocsink igénybevételével gondoskodni tudunk.
Fentieken kívül szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a múzeumi főosztály veszélyeztetett irattárát (melynek helyiségét a MOKÉP már el is foglalta) a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságán biztonságba helyezhessük.
Budapest, 1956. nov[ember] 20.
Nagy Sándor
A Gazdasági Igazgatóság vezetője
Kézírásos megjegyzés a szöveg alján:
Feljegyzést intéztünk ebben az ügyben a Népm[űvelési Minisztérium] vezetőségéhez.
a/a
[1957]. I. 18.
MOL XIX-I-3-a-8630-4364-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-4364-es csoportszám.) Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő