A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának 1956. december 14-ei utasítása a múzeumok jelentéstételéről
Múzeumvezető Kartársnak
Székhelyén
Október 23. óta a rendszeres kapcsolat megszűnt a vidéki múzeumok és az irányító főhatóság között.
Múzeumainkról a múzeumvezető, illetve a múzeumi dolgozók személyes tájékoztatásaiból és közvetett értesülésekből van tudomásunk.
A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának tájékoztatást kérő körlevelére csak igen kevés válasz érkezett.
A hivatali fegyelem helyreállítása szükségessé teszi, hogy múzeumaink haladéktalanul eleget tegyenek az állami fegyelem betartásának.
Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a múzeumok legfőbb irányító szerve változatlanul a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy előkészítés előtt áll a Népművelési és [az] Oktatás[ügy]i Minisztérium egyesítéséből az új Művelődésügyi Minisztérium felállítása. Ezzel kapcsolatban, figyelembe véve a múzeumi terület javaslatait és a főfelügyeleti hatóság tapasztalatait, javaslatot készített a Főosztály a múzeumügy irányításának az eddiginél megfelelőbb, alkalmasabb formájú átszervezésére. Az átszervezés legfőbb elvének a múzeumok lehető legnagyobb önállóságát, a tartalmi irányítás társadalmi formáját és az állami igazgatás jellegzetesen igazgatási és ellenőrzési szerepét tartja. Ennek megvalósulása érdekében egy új ügyintéző középhatóság felállítását tervezzük. Ez a középhatóság közvetlenül az új minisztérium főfelügyelete alatt működnék. Magába foglalná az országos és vidéki múzeumok küldötteiből álló úgynevezett Múzeumi Tanácsot, és az ennek közvetlenül alárendelt kis létszámú igazgatási végrehajtó szervezetet és a jelenlegi Gazdasági Igazgatóságot.
Az új irányító hatóság helyes szervezetének kialakítását a budapesti országos múzeumok tudományos dolgozóiból egybehívott értekezlet elé terjesztettük, ez a javaslatot megvitatta és azt kereteiben, célkitűzéseiben helyesnek minősítette. A posta és közlekedési nehézségek miatt a vidéki múzeumok képviselőit nem tudtuk meghívni. A tárgyalásokon azonban a vidéki múzeumok igazgatásának szempontjait az értekezlet szem előtt tartotta.
Az átszervezésre és a meginduló normális igazgatási kapcsolatokra tekintettel, kérem Múzeumvezető kartársat, hogy soron kívül, sürgősen jelenteni szíveskedjék a következőket:
Milyen épületkárok keletkeztek az esetleges harcok következtében?
- Van-e a tudományos gyűjteményekben veszteség? (Erről részletes tájékoztatást kérünk.)
- Milyen intézkedéseket tett a múzeum a károk helyreállítása és a tudományos anyag biztonságba helyezése érdekében.
- Adjon tájékoztatást a Múzeumvezető kartárs a múzeum személyi állományáról, név szerint jelentse azokat, akik november 10. óta a múzeumba[n] nem teljesítenek szolgálatot. Pontosan közölje, hogy ez időpont után a múzeum dolgozói közül kik távoztak el, van-e tudomása jelenlegi tartózkodási helyükről.
- Szíveskedjék tájékoztatást adni arról, hogy helyre állott-e a múzeum normális tervszerű munkája, ha nem, milyen akadályai vannak ennek. (Kiállítások nyitva vannak-e, munkaidő időtartama stb.)
Ismételten kérem, hogy jelentését a lehető legsürgősebben, esetleg személyesen vagy küldönc útján juttassa el a Főosztály (Bp. V. ker. Báthory 10. IIII. o. [!)]).
Kézírásos megjegyzés a szöveg alján:
Elment az összes vidéki múzeumnak.
[1956.] XII. 17.
MOL XIX-I-3-a-8630-3345-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-3345-ös csoportszám). Kiadmányozott fogalmazvány, olvashatatlan szignóval.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő