Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. január 29-i kérése a Művelődésügyi Minisztériumhoz Erdész Sándor jászberényi múzeumvezető leváltására
Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főigazgatóság!
Budapest
A jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordul a Múzeumi Főigazgatósághoz, hogy a jászberényi Múzeumban alkalmazásban lévő Erdész Sándor igazgatót leváltani szíveskedjen.
Leváltási kérésünket az alábbiakkal indokoljuk.
Erdész Sándor igazgató az október 23-i eseményekben megszervezte Jászberényben az ifjúság forradalmi szervezetét, az ifjúságot a könyvtár igazgatóval közösen fegyverrel látták el, majd a fegyveres ládákat a szovjet parancsnokság a múzeum padlásán meg is találta. November 4-én [az] Erdész Sándor által kiosztott fegyverekkel az ifjúság felvette a harcot a szovjet csapatokkal, és Jászberényben kb. egymillió forint értékű kár keletkezett, továbbá a harcok nyolc halálos áldozatot és kb. hatvan sebesültet idéztek elő.
A forradalom időszaka alatt a múzeumot és a könyvtárat főhadiszállássá szervezték át, ahonnan a fegyveres harcot vezették. A múzeumot a könyvtárral katonai telefon összeköttetéssel látták el.
Leváltását azért is kérjük, mivel a múzeum jelenleg is alkalmas hely arra, hogy további szervezkedést folytassanak. A múzeum a városi Tanácsháza épületének udvarán [van] elhelyezve, és a Végrehajtó Bizottságnak az az álláspontja, hogy a Tanácsháza épületén belül ellenforradalmárokat nem tűr meg.
A fentiek figyelembe vételével ismételten kérjük a Múzeum főigazgatóságát arra, hogy nevezettet a jelenlegi beosztásából váltsák le, vagy helyezzék át Jászberényből más területre.
Jászberény, 1957. január 29.
Soós Pál
V[égrehajtó] b[izottsági] elnök
A beadvány aljára rágépelt szöveg:
A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Elnöksége a Városi Tanács Elnökségének kérésével egyetértt ([!], valamint Erdész Sándor személyével kapcsolatos ellenforradalmi tevékenységett [!] megerősíti és a Tanács kérésétt [!] támogatja.
Jászberény, 1957. jan[uár] 29.
Dobosi Imre
Int[éző] B[izottsági] elnök h[elyettes]
MOL XIX-I-3-a-1403-062-1957 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1957. évi 1403-062-es csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő