Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A ceglédi múzeum vezetőjének 1956. december 21-i jelentése a múzeumról
Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály 245/1956
Budapest
Szóbeli jelentésem után a körlevélre az alábbiakat válaszolom.
- Az októberi események következtében épületkár nem volt, ellenben bizonyos emblémák leverése a múzeum tetejéről több cserép „életébe került", és néhány cseréptartó léc is eltört. E tetősérüléseket azonnal megcsináltattam a helyi KTSZ-el, és már ki is fizettem az érte járó 250 Ft összeget.
- Örömmel jelentem, hogy a múzeum tudományos anyagában semmiféle kár nem történt. Ami talán annak is tulajdonítható, [hogy] heteken át a múzeumban tartózkodtam, hivatalsegédemmel egyetemben, és a behatolni akarókat felvilágosítottam arról, hogy már nem a pártbizottság keresett épületében járnak, hanem a forradalmár elődünk, Kossuth apánk emlék-múzeumában.
- Az anyag biztonsága érdekében a már teljesen készen álló kiállítást mindmáig nem nyitottam meg. Az épületben napközben állandóan benn tartózkodunk, s amikor hazautazom éjszakára, gondosan elzárjuk az ajtókat. Kényszerű távollétem alatt (a harcok néhány napja, anyám temetése) megkértem a volt vezetőt, Sárkány Józsi bácsit, legyen itt a hivatalsegéddel, míg én távol leszek. Így is volt. Baj nem történt.
- A további biztonság érdekében úgy vélem, hogy miután csoportosulni úgy sem lehet, tehát a diákok is csak egyenként jöhetnek látogatni, a múzeumot csak január 20-án nyitnám meg. Ez a nap egyébként a ceglédi küldöttség Kossuthnál járásának 80. évfordulója. Tehát csak ekkor nyitnánk hivatalosan, de ha egy-egy látogató esetleg betéved, és itt tartózkodunk, természetesen megtekintheti a kiállítást.
- A múzeum két dolgozója: magam és a hivatalsegéd itt tartózkodik, és munkáját - jelenleg csak főként az ügyeletet - ellátja.
- A múzeum tervszerű munkáját az országszerte általános nehézségek akadályozzák. Áramszünet van 7-17 óra között. Így a megnyílandó kiállítást csak a déli órákban lehet majd nyitva tartani. Vízszolgáltatás sincs az áramszünet alatt. Nincs megfelelő kályha az irodában, bár reggeltől-délutánig tüzelünk, mégsem bírunk 6-7 foknál több, magasabb hőmérsékletet elérni. Tapasztaltam, ha az utcán 0 fok alá süllyed a hőmérséklet, az irodában 3-4 fok van. Ilyen temperatúrában nemhogy dolgozni, de még üldögélni sem lehet. Ennek megjavítása érdekében megfelelő cserépkályhát rendeltem egy helyi vállalattól, ami remélhetőleg rövidesen elkészül. A munkaidő a fenti nehézségek ellenére 7-8 óra -
Cegléd, 1956. XII. 21.
Nagy Dezső
múz[eum] vez[ető]
MOL XIX-I-3-a-8630-0715-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-0715-ös csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő