Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A ceglédi múzeum vezetőjének 1956. december 21-i jelentése a múzeumról
Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály 245/1956
Budapest
Szóbeli jelentésem után a körlevélre az alábbiakat válaszolom.
- Az októberi események következtében épületkár nem volt, ellenben bizonyos emblémák leverése a múzeum tetejéről több cserép „életébe került", és néhány cseréptartó léc is eltört. E tetősérüléseket azonnal megcsináltattam a helyi KTSZ-el, és már ki is fizettem az érte járó 250 Ft összeget.
- Örömmel jelentem, hogy a múzeum tudományos anyagában semmiféle kár nem történt. Ami talán annak is tulajdonítható, [hogy] heteken át a múzeumban tartózkodtam, hivatalsegédemmel egyetemben, és a behatolni akarókat felvilágosítottam arról, hogy már nem a pártbizottság keresett épületében járnak, hanem a forradalmár elődünk, Kossuth apánk emlék-múzeumában.
- Az anyag biztonsága érdekében a már teljesen készen álló kiállítást mindmáig nem nyitottam meg. Az épületben napközben állandóan benn tartózkodunk, s amikor hazautazom éjszakára, gondosan elzárjuk az ajtókat. Kényszerű távollétem alatt (a harcok néhány napja, anyám temetése) megkértem a volt vezetőt, Sárkány Józsi bácsit, legyen itt a hivatalsegéddel, míg én távol leszek. Így is volt. Baj nem történt.
- A további biztonság érdekében úgy vélem, hogy miután csoportosulni úgy sem lehet, tehát a diákok is csak egyenként jöhetnek látogatni, a múzeumot csak január 20-án nyitnám meg. Ez a nap egyébként a ceglédi küldöttség Kossuthnál járásának 80. évfordulója. Tehát csak ekkor nyitnánk hivatalosan, de ha egy-egy látogató esetleg betéved, és itt tartózkodunk, természetesen megtekintheti a kiállítást.
- A múzeum két dolgozója: magam és a hivatalsegéd itt tartózkodik, és munkáját - jelenleg csak főként az ügyeletet - ellátja.
- A múzeum tervszerű munkáját az országszerte általános nehézségek akadályozzák. Áramszünet van 7-17 óra között. Így a megnyílandó kiállítást csak a déli órákban lehet majd nyitva tartani. Vízszolgáltatás sincs az áramszünet alatt. Nincs megfelelő kályha az irodában, bár reggeltől-délutánig tüzelünk, mégsem bírunk 6-7 foknál több, magasabb hőmérsékletet elérni. Tapasztaltam, ha az utcán 0 fok alá süllyed a hőmérséklet, az irodában 3-4 fok van. Ilyen temperatúrában nemhogy dolgozni, de még üldögélni sem lehet. Ennek megjavítása érdekében megfelelő cserépkályhát rendeltem egy helyi vállalattól, ami remélhetőleg rövidesen elkészül. A munkaidő a fenti nehézségek ellenére 7-8 óra -
Cegléd, 1956. XII. 21.
Nagy Dezső
múz[eum] vez[ető]
MOL XIX-I-3-a-8630-0715-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-0715-ös csoportszám). Tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő