Sopronkőhidán a nyilasok kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endre parlamenti képviselőt és Pesti Barnabást.Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának 1956. december 14-ei utasítása a múzeumok jelentéstételéről
Múzeumvezető Kartársnak
Székhelyén
Október 23. óta a rendszeres kapcsolat megszűnt a vidéki múzeumok és az irányító főhatóság között.
Múzeumainkról a múzeumvezető, illetve a múzeumi dolgozók személyes tájékoztatásaiból és közvetett értesülésekből van tudomásunk.
A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának tájékoztatást kérő körlevelére csak igen kevés válasz érkezett.
A hivatali fegyelem helyreállítása szükségessé teszi, hogy múzeumaink haladéktalanul eleget tegyenek az állami fegyelem betartásának.
Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a múzeumok legfőbb irányító szerve változatlanul a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy előkészítés előtt áll a Népművelési és [az] Oktatás[ügy]i Minisztérium egyesítéséből az új Művelődésügyi Minisztérium felállítása. Ezzel kapcsolatban, figyelembe véve a múzeumi terület javaslatait és a főfelügyeleti hatóság tapasztalatait, javaslatot készített a Főosztály a múzeumügy irányításának az eddiginél megfelelőbb, alkalmasabb formájú átszervezésére. Az átszervezés legfőbb elvének a múzeumok lehető legnagyobb önállóságát, a tartalmi irányítás társadalmi formáját és az állami igazgatás jellegzetesen igazgatási és ellenőrzési szerepét tartja. Ennek megvalósulása érdekében egy új ügyintéző középhatóság felállítását tervezzük. Ez a középhatóság közvetlenül az új minisztérium főfelügyelete alatt működnék. Magába foglalná az országos és vidéki múzeumok küldötteiből álló úgynevezett Múzeumi Tanácsot, és az ennek közvetlenül alárendelt kis létszámú igazgatási végrehajtó szervezetet és a jelenlegi Gazdasági Igazgatóságot.
Az új irányító hatóság helyes szervezetének kialakítását a budapesti országos múzeumok tudományos dolgozóiból egybehívott értekezlet elé terjesztettük, ez a javaslatot megvitatta és azt kereteiben, célkitűzéseiben helyesnek minősítette. A posta és közlekedési nehézségek miatt a vidéki múzeumok képviselőit nem tudtuk meghívni. A tárgyalásokon azonban a vidéki múzeumok igazgatásának szempontjait az értekezlet szem előtt tartotta.
Az átszervezésre és a meginduló normális igazgatási kapcsolatokra tekintettel, kérem Múzeumvezető kartársat, hogy soron kívül, sürgősen jelenteni szíveskedjék a következőket:
Milyen épületkárok keletkeztek az esetleges harcok következtében?
- Van-e a tudományos gyűjteményekben veszteség? (Erről részletes tájékoztatást kérünk.)
- Milyen intézkedéseket tett a múzeum a károk helyreállítása és a tudományos anyag biztonságba helyezése érdekében.
- Adjon tájékoztatást a Múzeumvezető kartárs a múzeum személyi állományáról, név szerint jelentse azokat, akik november 10. óta a múzeumba[n] nem teljesítenek szolgálatot. Pontosan közölje, hogy ez időpont után a múzeum dolgozói közül kik távoztak el, van-e tudomása jelenlegi tartózkodási helyükről.
- Szíveskedjék tájékoztatást adni arról, hogy helyre állott-e a múzeum normális tervszerű munkája, ha nem, milyen akadályai vannak ennek. (Kiállítások nyitva vannak-e, munkaidő időtartama stb.)
Ismételten kérem, hogy jelentését a lehető legsürgősebben, esetleg személyesen vagy küldönc útján juttassa el a Főosztály (Bp. V. ker. Báthory 10. IIII. o. [!)]).
Kézírásos megjegyzés a szöveg alján:
Elment az összes vidéki múzeumnak.
[1956.] XII. 17.
MOL XIX-I-3-a-8630-3345-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-3345-ös csoportszám). Kiadmányozott fogalmazvány, olvashatatlan szignóval.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
