Vissza az iskolapadba?

A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban

„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”

Leirat Sólyom László altábornagyhoz

Elintézés A válaszirat alapjául szolgáló beadvány (átirat, felterjesztés, jelentés stb.) száma: 2135. Eln.

Tárgy: a túlról [Politikai nyomozók ellenörző látogatása iskolai történelmi órákon]

Bizalmas!
Saját kezébe!

A budapesti főkapitányság vezetőjének

A vallás és közoktatásügyi miniszter úr 82374 - 1945 - IV. sz. átiratának és mellékletének másolatát, melyek pontos adatokat tartalmaznak a főkapitányság politikai rendészeti osztályának 2135. eln. Szám alatt 1945. Évi november hó 30-án kelt és ide másolatban csatolt jelentésében felvetett kérdésekre, megfelelő eljárás végett megküldöm. A vallás és közoktatásügyi miniszter úr átiratából és ahhoz mellékelt szolgálati jegyből az tűnik ki (kiderül), hogy a pestszenterzsébeti kapitányság politikai osztályának vezetője két-két nyomozót küldött ki a pestszenterzsébeti állami fiúgimnáziumba, az ugyanottani állami polgári leány- és fiúiskolákba a történelmi órák meghallgatására.

(Megállapítható tehát, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak az e tárgyban a minisztertanácshoz tett előterjesztésében foglaltak nem nélkülöznek minden tárgyi alapot, mint ahogy azt a politikai rendészeti osztály írja, és azokat nem lehet a politikai rendőrség elleni indokolatlan támadásnak minősíteni, mint ahogy a hivatkozott jelentés teszi.)

Felhívom altábornagy urat, indítson szigorú és tüzetes vizsgálatot annak megállapítására, hogy a pestszenterzsébeti kapitányság politikai osztályának vezetője kinek az utasítására, illetve felhatalmazására küldött nyomozókat az iskolák látogatására, a kiküldötteknek adott megbízás mit tartalmazott. A vizsgálati iratokkal együtt terjessze fel a kiküldött nyomozóknak az eljárásukról tett jelentéseit, valamint az ezzel kapcsolatos összes iratokat is.

(A politikai rendészeti osztály vezetőjét utasítsa altábornagy úr, hogy a jövőben tartózkodjék olyan kitételek alkalmazásától, melyek a kormány valamelyik tagjának ténykedéseit, megállapításait bírálja, illetve annak helytálló voltát bíráló hangon kétségbe vonja.

Az alárendelt hatóságok tagjainak, vezetőinek a kormány tagjai iránt mindenkor kell annyi tisztelettel viseltetniök, hogy nem ragadtatják magukat olyan kifogás alá eső kijelentésekre, mint amilyenek a politikai rendészeti osztály vezetőjének jelentésében olvasható. Ilyesmi még akkor sem tűrhető el, ha a kifogásolt kijelentések tényekkel lennének alátámaszthatók. A jelen estben azonban megállapítást nyert, hogy a politikai rendészeti osztály vezetője részéről kétségbe vont állítások a valóságnak megfelelnek.)

Budapest, 1946. Január 25. Várnai

 "K" Szebenyi [Kézjegy]
I. 28.

MOL XIX - B - 1 - r - 224297 - 1946. (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Elnöki főosztály - 224297/1946. számú ügyirat.)

Ezen a napon történt szeptember 25.

1918

Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább

1920

A Nemzetgyűlés elfogadta a numerus claususról szóló törvényjavasla-tot.Tovább

1931

Budapesten, a Royal moziban levetítik az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t.Tovább

1956

Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők