Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia...Tovább
Vissza az iskolapadba?
A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban
„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”
Források
Felterjesztés
Budapestvidéki Tankerület Főigazgatója
| 3369/1945-46.sz. | Tárgy: politikai rendőrség megjelenése az Mell. sz.: 1 drb. |
Miniszter Úr!
A pestszenterzsébeti áll. polg. fiúisk. igazgatója folyó évi nov. 6-án a következőket jelentette:
Folyó hó 5-én az iskolatörténeti naplóba ezt írtam: "A helyi politikai rendőrségtől J. József és P. Márton politikai nyomozók a tantestület névsorát kérték, az igazgató IV/b. történelmi óráját végighallgatták s kérték a "Fali Újság" megindítását." A bejegyzés a két megjelent személy előtt történt. Ezzel kapcsolatban tisztelettel az alábbiakat jelentem: A két közeg - megítélésem szerint 18-24 évesek - felszólításomra igazolták magukat, majd politikai pártállásomat kérdezték. "Ez nem tartozik magukra ... ehhez önöknek semmi közük" kijelentésemre a kérdést tovább nem feszegették. - Van-e az iskolában fali újság? - kérdésükre közöltem, hogy nincs, mert egyrészt ezt az ifjúság soha nem is említette, másrészt szerintem az nem 10-14 éves gyermekeknek való. - Bejöhetnek-e az órámra? - kérdésükre szíves meghívással válaszoltam. Egész órámat végighallgatták s jegyezgettek.
November hó 7-én a pestszenterzsébeti állami fiúgimnázium igazgatójától kaptam a következő jelentést: "Jelentem, hogy hivatalomban másodízben jelentek meg a helybeli rendőrség politikai nyomozói és a történelmi órák látogatására kértek engedélyt. Első alkalommal ezt a kérést elhárítottam azzal a megokolással, hogy az előadásokat csak főigazgatói engedéllyel látogathatják idegen, nem tanügyi hatóságok képviselői. Ma azonban szolgálati jeggyel jelent meg két politikai nyomozó s az éppen magánvizsgálatokon elnöklő Főigazgató Úrnak is bemutatták a mellékelt szolgálati jegyet, utána pedig a harmadik a. oszt.-ba be is mentek és az órát végig is hallgatták."
November hó 8-án a pestszenterzsébeti állami polgári leányiskola igazgatója a következőkről értesített: "Jelentem, hogy nov. 6-án a rendőrségtől megjelentek J. és K. Ferenc politikai nyomozók az iskolában. Kérdezősködtek, hogy milyen nehézségek vannak a tanítás körül, hogy állunk tankönyvek, tüzelő dolgában, készítenek-e a tanárok óravázlatot? -Ajánlották, hogy a Fali Újságot vezessük be. -Kérték, hogy egy történelem órát meghallgassanak. Dr. Ujj Ida történelem óráját látogatták meg a III. B. osztályban, ahova én vezettem be őket."
Amikor ezeket a Miniszter Úrnak jelentem, egyben hozzáfuzöm saját tapasztalataimat is.
Folyó hó 7-én a pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza. Tudomásul vettem azzal, hogy nincs módomban megakadályozni őket szándékukban. Az írásbeli parancsot mellékelem.
A fenti adatok alapján tisztelettel kérem Miniszter Urat, Hogy a kérdést a Belügyminiszetr Úrral egyetértőleg méltóztassék tisztázni, mert ezek a sorozatos esetek, amelyeknek folytatására másutt is kilátások vannak, igen nagy nyugtalanságot és félelmet keltettek a tanárokban. Attól tartanak, hogy minden óvatosságuk ellenére és igazolt voltuk ellenére is kellemetlenségeknek lesznek kitéve, vagy pedig a fiatalkorú rendőrségi kiküldöttek esetleg beleavatkoznak a tanóra menetébe.
Amennyiben Miniszter Úr a Belügyminiszter Úrral a kérdést olyan módon rendezi, hogy a politikai rendőrség iskolai látogatásra jogosult, ezt kérem sürgős körrendeletben tudatni az iskolákkal, mert különben attól lehet tartani, hogy az iskolai igazgatók és a politikai rendőrség között nem kívánatos nézeteltérések támadnak. Ellenkező esetben a politikai rendőrség volna értesítendő a Belügyminiszter Úr által, hogy az iskolalátogatásait szüntesse be.
Budapest, 1945. november hó 9-én.
| Dr. Fodor Ferenc |
MOL XIX I 4 f 2-9 tétel 73385 1945. (Magyar Országos Levéltár Az államigazgatás felsőbb szervei Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanfelügyelőségek külső tanügyigazgatóságok 73385/1945. számú ügyirat)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő