Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább
Vissza az iskolapadba?
A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban
„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”
Közoktatásügyi Minisztérium válasza
Magyar Belügyminiszter Úrnak
Tárgy: T-ból [politikai rendőrség ellenőrző látogatása az iskolai történelmi órákon.]
Hiv. szám: ad 278.780/1945. BM. IV/12.
A politikai rendőrség által a budapestvidéki tankerülethez tartozó iskolák történelmi óráinak világnézeti szempontból illetéktelen ellenőrzése ügyében az alábbi bizonyítékokat hozom tisztelettel Miniszter Úr tudomására: A Budapestvidéki tankerületi főigazgató 3369/1945-46. sz. jelentése szerint: 1945 november hó 5-én a pestszenterzsébeti állami polgári fiúiskolában J. József és P. Márton politikai nyomozók látogatást tettek. Kérték a tanári testület névsorát, végighallgatták az igazgató IV. b-ben tartott történelmi óráját, majd politikai pártállása iránt érdeklődtek és sürgették a "Fali Újság" megindítását. A látogatást az igazgató az iskolai [történeti] naplóba előttük bejegyezte. 1945. november 6-án a pestszenterzsébeti áll. polgári leányiskolában jelentek meg J. és K. Ferenc politikai nyomozók, érdeklődtek, hogy tüzelőanyag és tankönyvek dolgában hogy áll az iskola, készítenek-e a tanárok óravázlatot; ajánlották, hogy a "Fali Újságot" vezessék be. Ezután dr. Ujj Ida III. b. osztályában tartott történelem óráját hallgatták végig. 1945. november 7-én a pestszenterzsébeti állami fiúgimnáziumban tettek látogatást K. Ferenc és G. István politikai nyomozók és a történelem órákat óhajtották meghallgatni. A Magánvizsgálaton éppen elnöklő főigazgatónak átadták a Magyar rendőrség budapesti főkapitánysága pestszenterzsébeti ker. kapitányságának politikai osztálya által kiállított, másolatban mellékelt, szolgálati jegyét, és végighallgatták a III./a osztály történelmi óráját. Mind [Úgy] a pestszenterzsébeti áll. polgári fiúiskola igazgatójának, mind a budapestvidéki főigazgató megítélése szerint a tanórákat ellenőrző nyomozók feltűnően fiatalkorú egyének voltak. Tisztelettel kérem Miniszter Urat, hogy az ügy kivizsgálására, továbbá az iskola légkörét nyugtalanító és az igazolt demokratikus nevelőket megalázó illetéktelen ellenőrző látogatásoknak megszüntetésére vonatkozóan [saját hatáskörben], sürgősen intézkedni szíveskedjék. A tett intézkedésekről [tisztelettel] kérem Miniszter Úr szíves tájékoztatását.
Budapest, 1945. december 7.
| l Király XII/7. | Hanák |
| A miniszter úr aláírásával! | K. XII. 7. olvashatatlan aláírás |
MOL XIX I 4 f 2-9 tétel 82374 1945. (Magyar Országos Levéltár Az államigazgatás felsőbb szervei Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanfelügyelőségek külső tanügyigazgatóságok 82374/1945. számú ügyirat
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 23.
1901
1912
Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább
1915
Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább
1919
Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább
1920
Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő