Elindul az első Tour de France.Tovább
Vissza az iskolapadba?
A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban
„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”
Leirat Sólyom László altábornagyhoz
Elintézés A válaszirat alapjául szolgáló beadvány (átirat, felterjesztés, jelentés stb.) száma: 2135. Eln.
Tárgy: a túlról [Politikai nyomozók ellenörző látogatása iskolai történelmi órákon]
Bizalmas!
Saját kezébe!
A budapesti főkapitányság vezetőjének
A vallás és közoktatásügyi miniszter úr 82374 - 1945 - IV. sz. átiratának és mellékletének másolatát, melyek pontos adatokat tartalmaznak a főkapitányság politikai rendészeti osztályának 2135. eln. Szám alatt 1945. Évi november hó 30-án kelt és ide másolatban csatolt jelentésében felvetett kérdésekre, megfelelő eljárás végett megküldöm. A vallás és közoktatásügyi miniszter úr átiratából és ahhoz mellékelt szolgálati jegyből az tűnik ki (kiderül), hogy a pestszenterzsébeti kapitányság politikai osztályának vezetője két-két nyomozót küldött ki a pestszenterzsébeti állami fiúgimnáziumba, az ugyanottani állami polgári leány- és fiúiskolákba a történelmi órák meghallgatására.
(Megállapítható tehát, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak az e tárgyban a minisztertanácshoz tett előterjesztésében foglaltak nem nélkülöznek minden tárgyi alapot, mint ahogy azt a politikai rendészeti osztály írja, és azokat nem lehet a politikai rendőrség elleni indokolatlan támadásnak minősíteni, mint ahogy a hivatkozott jelentés teszi.)
Felhívom altábornagy urat, indítson szigorú és tüzetes vizsgálatot annak megállapítására, hogy a pestszenterzsébeti kapitányság politikai osztályának vezetője kinek az utasítására, illetve felhatalmazására küldött nyomozókat az iskolák látogatására, a kiküldötteknek adott megbízás mit tartalmazott. A vizsgálati iratokkal együtt terjessze fel a kiküldött nyomozóknak az eljárásukról tett jelentéseit, valamint az ezzel kapcsolatos összes iratokat is.
(A politikai rendészeti osztály vezetőjét utasítsa altábornagy úr, hogy a jövőben tartózkodjék olyan kitételek alkalmazásától, melyek a kormány valamelyik tagjának ténykedéseit, megállapításait bírálja, illetve annak helytálló voltát bíráló hangon kétségbe vonja.
Az alárendelt hatóságok tagjainak, vezetőinek a kormány tagjai iránt mindenkor kell annyi tisztelettel viseltetniök, hogy nem ragadtatják magukat olyan kifogás alá eső kijelentésekre, mint amilyenek a politikai rendészeti osztály vezetőjének jelentésében olvasható. Ilyesmi még akkor sem tűrhető el, ha a kifogásolt kijelentések tényekkel lennének alátámaszthatók. A jelen estben azonban megállapítást nyert, hogy a politikai rendészeti osztály vezetője részéről kétségbe vont állítások a valóságnak megfelelnek.)
Budapest, 1946. Január 25. Várnai
| "K" Szebenyi [Kézjegy] I. 28. |
MOL XIX - B - 1 - r - 224297 - 1946. (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Elnöki főosztály - 224297/1946. számú ügyirat.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő