Vissza az iskolapadba?

A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban

„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”

Karóczkai Sándor rny. fhdgy. igazoló jelentése

MAGYAR ÁLLAMRENDŐRSÉG BUDAPESTI F?KAPITÁNYSÁGÁNAK
POLITIKAI RENDÉSZETI OSZTÁLYA
VI/k. csoport

299/eln./1946. Sz-hozTárgy: Karóczkai Sándor
rny. fhdgy. igazoló jelentése

Jelentés
Budapest, 1946. Február 15.

Jelentem, hogy a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium átiratában foglaltak megfelelnek a valóságnak. Mint a Pesterzsébeti pol. csop. vezetőjének bizalmas értesülése alapján tudomásomra jutott, hogy a pesterzsébeti polgári fiúiskola tanárai a tanulókat nem olyan szellemben tanítják, amelyet a demokratikus fejlődésünk megkövetel. A történelemórákon rendszerellenes hangot ütnek meg, és az ifjúságnak azt az óhaját, hogy a többi szervezetekhez hasonlóan demokratikus harci eszközüket e Fali Újságot meg akarják szerkeszteni, csírájában elfojtották. Ebben az antidemokratikus támadásban főképpen az iskola katolikus hitoktatója járt elöl.

E bizalmas jelentésből ügyiratot nem készítettem, hanem az átiratban megjelölt napokon a megjelölt nyomozókat küldtem az iskolába, azzal, hogy nézzenek utána, hogy a fenti dolgok megfelelnek-e a valóságnak. Megbíztam őket azzal, hogy nemcsak a tanárok véleményét, hanem az értelmesebb ifjúság véleményét is hallgassák meg.

Ezzel kapcsolatban feladatom volt még ebben az ügyben mivel ugyanebben az időben a csoport munkájához tartozott még az is, hogy a város területén defenzív munkát végezve B. hálózatot építsek ki, és ezért az elküldött nyomozókat megbíztam azzal is, hogy szerezzék meg valamilyen úton ha másképp nem, legálisan a tanárok névsorát, érdeklődjenek a tanulóktól lehetőleg az iskolán kívül a tanárok politikai beállítottsága felől, és szervezzenek maguk köré egy pár olyan embert, akik akár tudtukkal, akár tudatuk alatt értesítik a rendőrséget az esetleges jobboldali politikai szervezkedésrő.

Ugyanis ebben az időben a választások alkalmával erős pártagitáció folyt a kisgazdapárt részéről az iskolában, amelynek hangjai a revizionista és irredenta uszítások felé hajlottak. Szükséges volt tehát az ifjúság közé beépülve egy olyan hállózatott (!) megteremteni, amely gyökerében el bírja folytani az ezirányú szervezkedéseket.

Konkrétan arra, hogy az iskolákban is építsem ki a B. hállózatott (!), utasítást nem kaptam, csak az akkori külsőcsoport főnökség azt a feladatot bízta a csoportra, hogy Pesterzsébet területén minden szervezetben, egyesületben, gyárban stb. épüljön be. Ezen munkáról emlékezetem szerint írásbeli jelentést nyomozóimtól abban az időben nem kértem, mivel az ügy egész kezdeti stádiumban volt és ebben az időben történt áthelyezésem a VI/k. csoporthoz. Határozottan nem emlékszem arra, hogy az iskolában történt ellenőrzésekről tettem volna jelentést a külsőcsoport főnökségnek, ha tettem, csak szóbelileg Horváth Sándor rny. alezr. úrnak.

Kmft.

Karóczkay S.
Karóczkay Sándor rny. fhdgy.
ker. csop. vez.

MOL XIX - B - 1 - r - 224297 - 1946. (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás fels?bb szervei - Belügyminisztérium - Elnöki f?osztály - 224297/1946. számú ügyirat.)

Ezen a napon történt december 02.

1915

Albert Einstein közzéteszi a relativitáselméletet.Tovább

1915

Befejeződik a IV. isonzói csataTovább

1917

Befejeződik az I. piavei csata.Tovább

1944

Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front.Tovább

1956

Fidel Castro, Che Guevara és harcostársai megérkeznek a Granma fedélzetén Kuba partjaihoz, partra szállnak Kuba Oriente tartományában, és...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő