Vissza az iskolapadba?

A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban

„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”

Közoktatásügyi Minisztérium válasza 

Magyar Belügyminiszter Úrnak

Tárgy: T-ból [politikai rendőrség ellenőrző látogatása az iskolai történelmi órákon.]
Hiv. szám: ad 278.780/1945. BM. IV/12.

A politikai rendőrség által a budapestvidéki tankerülethez tartozó iskolák történelmi óráinak világnézeti szempontból illetéktelen ellenőrzése ügyében az alábbi bizonyítékokat hozom tisztelettel Miniszter Úr tudomására: A Budapestvidéki tankerületi főigazgató 3369/1945-46. sz. jelentése szerint: 1945 november hó 5-én a pestszenterzsébeti állami polgári fiúiskolában J. József és P. Márton politikai nyomozók látogatást tettek. Kérték a tanári testület névsorát, végighallgatták az igazgató IV. b-ben tartott történelmi óráját, majd politikai pártállása iránt érdeklődtek és sürgették a "Fali Újság" megindítását. A látogatást az igazgató az iskolai [történeti] naplóba előttük bejegyezte. 1945. november 6-án a pestszenterzsébeti áll. polgári leányiskolában jelentek meg J. és K. Ferenc politikai nyomozók, érdeklődtek, hogy tüzelőanyag és tankönyvek dolgában hogy áll az iskola, készítenek-e a tanárok óravázlatot; ajánlották, hogy a "Fali Újságot" vezessék be. Ezután dr. Ujj Ida III. b. osztályában tartott történelem óráját hallgatták végig. 1945. november 7-én a pestszenterzsébeti állami fiúgimnáziumban tettek látogatást K. Ferenc és G. István politikai nyomozók és a történelem órákat óhajtották meghallgatni. A Magánvizsgálaton éppen elnöklő főigazgatónak átadták a Magyar rendőrség budapesti főkapitánysága pestszenterzsébeti ker. kapitányságának politikai osztálya által kiállított, másolatban mellékelt, szolgálati jegyét, és végighallgatták a III./a osztály történelmi óráját. Mind [Úgy] a pestszenterzsébeti áll. polgári fiúiskola igazgatójának, mind a budapestvidéki főigazgató megítélése szerint a tanórákat ellenőrző nyomozók feltűnően fiatalkorú egyének voltak. Tisztelettel kérem Miniszter Urat, hogy az ügy kivizsgálására, továbbá az iskola légkörét nyugtalanító és az igazolt demokratikus nevelőket megalázó illetéktelen ellenőrző látogatásoknak megszüntetésére vonatkozóan [saját hatáskörben], sürgősen intézkedni szíveskedjék. A tett intézkedésekről [tisztelettel] kérem Miniszter Úr szíves tájékoztatását.

Budapest, 1945. december 7.

l Király XII/7.Hanák
A miniszter úr aláírásával!K. XII. 7. olvashatatlan aláírás

MOL XIX I 4 f 2-9 tétel 82374 1945. (Magyar Országos Levéltár Az államigazgatás felsőbb szervei Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanfelügyelőségek külső tanügyigazgatóságok 82374/1945. számú ügyirat

Ezen a napon történt november 29.

1985

Svédország és Magyarország eltörli a két ország közötti vízumkényszert.Tovább

1988

Szegeden az MSZMP-tagok kezdeményezik a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását.Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő