Nylonharisnya magánimport 1961-ben

Egy volt illegális kommunista csempészügye

„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."

 

3. Feljegyzések Simonovits István miniszterhelyettes részére

 

II. főosztály

[Egészségügyi Minisztérium]

Feljegyzés

Simonovits elvtárs részére

 

Halmi Ernő ügyében beszéltem Gegesi Kiss rektorral, Somogyi Endre párttitkárral és Várterész elvtársakkal.

A rektor és Somogyi elvtárs véleménye az volt, hogy a maguk részéről nem foglalnak állást a büntetés kérdésében, az egyetemi és pártfegyelmit a bírósági döntéstől függően kívánják lefolytatni. Egyetemi magatartása nem volt olyan, hogy mellette különösebben ki tudnának állni. Ilyen ügy után nem javasolják, hogy a klinikán maradjon.

Várterész elvtárs elmondotta, hogy ma Magyarországon ő a legjobban felkészült szakember radiocirkulographia terén. Rajta kívül a [...] Belklinikán G. dr. és Balatonfüreden H. M. labor. vezető főorvos dolgoznak ebben a témában. Felkészültségben azonban ő a legjobb.

Tekintettel arra, hogy csak a két belklinika és általában az egyetemi klinikák vannak felkészülve ilyen igényű munkára, az ő elhelyezése véleményem szerint meglehetős nehézségekbe ütközik. Amennyiben vidéki elhelyezése szóba jöhet, Balatonfüreden volna számára munkalehetőség, annál is inkább, mert az ottani létszámviszonyok nem valami jók, és Várterész elvtárs ilyen irányú segítségét a labor. főorvos a napokban is kérte. Ha balatonfüredi elhelyezése nem lehetséges, akkor csak az jöhet szóba, hogy cseréljenek G. dr.-ral, aki helyébe menne a [...] Belklinikára és ő pedig a [...] Belklinikán dolgozna.

 

Budapest, 1961. évi május hó 19.

(Dr. Bartha Ferenc)

 

Jelzet: MOL XIX-C-1-s-szám nélkül-1961. (Magyar Országos Levéltár. Egészségügyi Minisztérium. Simonovits István miniszterhelyettes iratai)

 

***

 

Feljegyzés

dr. Simonovits István miniszterhelyettes elvtárs részére

 

Dr. Halmi Ernő, a Bp-i Orvostudományi Egyetem [...] Belklinikájának tanársegéde elvégezte az Orvostovábbképző Intézet által rendezett egyik radioizotóp tanfolyamot, és jelenleg a klinika izotóp laboratóriumát vezeti. Nagy ügybuzgalommal, lelkesedéssel és komoly hozzáértéssel látott hozzá az izotóp laboratórium berendezéséhez és megindításához, és annak létrehozásában komoly érdemei vannak. Kezdettől fogva elsősorban a radiocirkulográfia felé fordult érdeklődése, ennek problematikájában jelentős elméleti jártasságra tett szert már itthon, és legutóbb, elvégezve az Olaszországban (Pisában) rendezett 2 hónapos radiocirkulográfiás tanfolyamot, ezen a területen egyik legkomolyabb szakemberünkké képezte ki magát. Hazánkban most van napirenden a cirkulográfia bevezetése, cirkulográfiás berendezések hazai gyártásának előkészítése, amiben dr. Halmi Ernő külföldön szerzett tapasztalataira nagymértékben számíthatunk.

 

Budapest, 1961. május 19.

 

Dr. Várterész Vilmos s. k.

 

Jelzet: MOL XIX-C-1-s-szám nélkül-1961. (Magyar Országos Levéltár. Egészségügyi Minisztérium. Simonovits István miniszterhelyettes iratai)

Ezen a napon történt november 21.

1957

Megjelent a kormány 1087/1957. (XI. 21.) számú határozata a Magyar Közlönyben az ifjúság körében végzendő munkáról: Eszerint a „A Kormány...Tovább

1964

Budapesten felavatják az új Erzsébet hidat (tervezője: Sávoly Pál).Tovább

1995

Daytonban megegyezés születik a délszláv háborús felek között a béke feltételeiben, ezek után Bosznia-Hercegovina egységes állam marad, de...Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő