Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Nylonharisnya magánimport 1961-ben
Egy volt illegális kommunista csempészügye
„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."
4. Vélemények a Központi Ellenőrzési Bizottság számára
MSZMP Központi Bizottság
Központi Ellenőrzési Bizottság
Sánta Istvánné elvtársnőnek
Budapest
Hivatkozva Sánta Istvánné elvtársnővel történt telefonbeszélgetésünkre az alábbiakban közlöm a [...] Belklinika pártcsoportjának véleményét Dr. Halmi Ernő elvtársról:
Tudomásunk szerint fiatalkora óta részt vesz a munkásmozgalomban, részt vett a spanyol polgárháborúban, és a kínai szabadságharcban. Hazatérése után hosszabb ideig szervezői munkát végzett és az „orvostudományok kandidátusa" fokozatot is egészségügyi szervezési témájú munkájával nyerte el. Tulajdonképpen orvosi munkát csak meglehetősen későn tudott elkezdeni. Három éve került a [...] Belklinikára, amikor az Intézet még Hajnal prof[esszor] vezetése alatt állt, akkor Ő volt az egyetlen orvos párttag, ami igen nehéz feladatot rótt rá. A klinika átszervezése után tudományos kutatómunkában elmélyedt, jelenleg az isotop-laboratórium vezetője. Kétségtelenül meglévő jó tulajdonságai mellett számos hibája is van, amelyek közül nem utolsósorban szerepel anyagiassága. Ezen hibájára részben a pártcsoportban, részben elvtársai, baráti beszélgetésekben is figyelmeztettük.
A pártcsoport határozottan elítéli Halmi elvtárs törvénysértő vámügyét, amiről egyébként hivatalos formában nem értesültünk.
Budapest, 1961. május 18.
Elvtársi üdvözlettel:
Dr. F. T.
Pártcsop[ort] bizalmi
Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)
***
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Budapest, 1961. május 30.
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám:
PÁRTBIZOTTSÁGA Tárgy: információ dr. [Halmi]-ról
124/1961.
Központi Ellenőrző Bizottság titkársága
Budapest
Telefonhívásra dr. [Halmi Ernő]ről az alábbiakat közlöm:
Dr. [Halmi Ernőről] a II. alapszerv területén dolgozó elvtársaktól igyekeztem véleményt kérni. Nevezett volt illegális párttag. Még a minisztériumba kerülése előtt kizárták a Pártból, és rövid időn belül visszavették. A minisztériumba, már, mint párttag került és a Statisztikai Osztály vezetője volt 1956-ban.
Közvetlenül az ellenforradalom után az Országos Fürdőigazgatósághoz ment. A minisztériumba Cs. L. elvtárs volt a főosztályvezetője, de ő sem tud sokat róla, általában nagyon kevesen ismerik. Szerinte a minisztériumba dr. [Halmi Ernő] egyéni érdeke miatt lépett be (disszertáció elkészítése, szakorvosi vizsga).
Munkájára az volt jellemző, hogy szétosztotta a feladatokat, ő maga nem sokat végzett. Politikailag nem tud róla semmit sem mondani.
F. elvtárs, az akkori párttitkár (alapszervi) sem tudta sokkal kiegészíteni Cs. elvtárs véleményét. Egy dologra emlékszik, hogy amikor ellenforradalom alatt tárgyalták a vörös csillagok leverését, ő kijelentette, hogy ez nem nagy dolog, hiszen az nem a munkásmozgalom jelképe. F. elvtársat ez a kijelentés nagyon meglepte, mert ismerte dr. [Halmi] e[lv]t[árs] illegális múltját.
Fentieken kívül dr. [Halmi] e[lv]t[árs] tevékenységével kapcsolatban mást mondani nem tudunk.
Elvtársi üdvözlettel:
(Dr. Völgyi Lajos)
PB titkár
Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő