Nylonharisnya magánimport 1961-ben

Egy volt illegális kommunista csempészügye

„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."

 

3. Feljegyzések Simonovits István miniszterhelyettes részére

 

II. főosztály

[Egészségügyi Minisztérium]

Feljegyzés

Simonovits elvtárs részére

 

Halmi Ernő ügyében beszéltem Gegesi Kiss rektorral, Somogyi Endre párttitkárral és Várterész elvtársakkal.

A rektor és Somogyi elvtárs véleménye az volt, hogy a maguk részéről nem foglalnak állást a büntetés kérdésében, az egyetemi és pártfegyelmit a bírósági döntéstől függően kívánják lefolytatni. Egyetemi magatartása nem volt olyan, hogy mellette különösebben ki tudnának állni. Ilyen ügy után nem javasolják, hogy a klinikán maradjon.

Várterész elvtárs elmondotta, hogy ma Magyarországon ő a legjobban felkészült szakember radiocirkulographia terén. Rajta kívül a [...] Belklinikán G. dr. és Balatonfüreden H. M. labor. vezető főorvos dolgoznak ebben a témában. Felkészültségben azonban ő a legjobb.

Tekintettel arra, hogy csak a két belklinika és általában az egyetemi klinikák vannak felkészülve ilyen igényű munkára, az ő elhelyezése véleményem szerint meglehetős nehézségekbe ütközik. Amennyiben vidéki elhelyezése szóba jöhet, Balatonfüreden volna számára munkalehetőség, annál is inkább, mert az ottani létszámviszonyok nem valami jók, és Várterész elvtárs ilyen irányú segítségét a labor. főorvos a napokban is kérte. Ha balatonfüredi elhelyezése nem lehetséges, akkor csak az jöhet szóba, hogy cseréljenek G. dr.-ral, aki helyébe menne a [...] Belklinikára és ő pedig a [...] Belklinikán dolgozna.

 

Budapest, 1961. évi május hó 19.

(Dr. Bartha Ferenc)

 

Jelzet: MOL XIX-C-1-s-szám nélkül-1961. (Magyar Országos Levéltár. Egészségügyi Minisztérium. Simonovits István miniszterhelyettes iratai)

 

***

 

Feljegyzés

dr. Simonovits István miniszterhelyettes elvtárs részére

 

Dr. Halmi Ernő, a Bp-i Orvostudományi Egyetem [...] Belklinikájának tanársegéde elvégezte az Orvostovábbképző Intézet által rendezett egyik radioizotóp tanfolyamot, és jelenleg a klinika izotóp laboratóriumát vezeti. Nagy ügybuzgalommal, lelkesedéssel és komoly hozzáértéssel látott hozzá az izotóp laboratórium berendezéséhez és megindításához, és annak létrehozásában komoly érdemei vannak. Kezdettől fogva elsősorban a radiocirkulográfia felé fordult érdeklődése, ennek problematikájában jelentős elméleti jártasságra tett szert már itthon, és legutóbb, elvégezve az Olaszországban (Pisában) rendezett 2 hónapos radiocirkulográfiás tanfolyamot, ezen a területen egyik legkomolyabb szakemberünkké képezte ki magát. Hazánkban most van napirenden a cirkulográfia bevezetése, cirkulográfiás berendezések hazai gyártásának előkészítése, amiben dr. Halmi Ernő külföldön szerzett tapasztalataira nagymértékben számíthatunk.

 

Budapest, 1961. május 19.

 

Dr. Várterész Vilmos s. k.

 

Jelzet: MOL XIX-C-1-s-szám nélkül-1961. (Magyar Országos Levéltár. Egészségügyi Minisztérium. Simonovits István miniszterhelyettes iratai)

Ezen a napon történt november 28.

1909

Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább

1924

A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább

1943

Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább

1960

Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább

1971

Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő