Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Nylonharisnya magánimport 1961-ben
Egy volt illegális kommunista csempészügye
„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."
3. Feljegyzések Simonovits István miniszterhelyettes részére
II. főosztály
[Egészségügyi Minisztérium]
Feljegyzés
Simonovits elvtárs részére
Halmi Ernő ügyében beszéltem Gegesi Kiss rektorral, Somogyi Endre párttitkárral és Várterész elvtársakkal.
A rektor és Somogyi elvtárs véleménye az volt, hogy a maguk részéről nem foglalnak állást a büntetés kérdésében, az egyetemi és pártfegyelmit a bírósági döntéstől függően kívánják lefolytatni. Egyetemi magatartása nem volt olyan, hogy mellette különösebben ki tudnának állni. Ilyen ügy után nem javasolják, hogy a klinikán maradjon.
Várterész elvtárs elmondotta, hogy ma Magyarországon ő a legjobban felkészült szakember radiocirkulographia terén. Rajta kívül a [...] Belklinikán G. dr. és Balatonfüreden H. M. labor. vezető főorvos dolgoznak ebben a témában. Felkészültségben azonban ő a legjobb.
Tekintettel arra, hogy csak a két belklinika és általában az egyetemi klinikák vannak felkészülve ilyen igényű munkára, az ő elhelyezése véleményem szerint meglehetős nehézségekbe ütközik. Amennyiben vidéki elhelyezése szóba jöhet, Balatonfüreden volna számára munkalehetőség, annál is inkább, mert az ottani létszámviszonyok nem valami jók, és Várterész elvtárs ilyen irányú segítségét a labor. főorvos a napokban is kérte. Ha balatonfüredi elhelyezése nem lehetséges, akkor csak az jöhet szóba, hogy cseréljenek G. dr.-ral, aki helyébe menne a [...] Belklinikára és ő pedig a [...] Belklinikán dolgozna.
Budapest, 1961. évi május hó 19.
(Dr. Bartha Ferenc)
Jelzet: MOL XIX-C-1-s-szám nélkül-1961. (Magyar Országos Levéltár. Egészségügyi Minisztérium. Simonovits István miniszterhelyettes iratai)
***
Feljegyzés
dr. Simonovits István miniszterhelyettes elvtárs részére
Dr. Halmi Ernő, a Bp-i Orvostudományi Egyetem [...] Belklinikájának tanársegéde elvégezte az Orvostovábbképző Intézet által rendezett egyik radioizotóp tanfolyamot, és jelenleg a klinika izotóp laboratóriumát vezeti. Nagy ügybuzgalommal, lelkesedéssel és komoly hozzáértéssel látott hozzá az izotóp laboratórium berendezéséhez és megindításához, és annak létrehozásában komoly érdemei vannak. Kezdettől fogva elsősorban a radiocirkulográfia felé fordult érdeklődése, ennek problematikájában jelentős elméleti jártasságra tett szert már itthon, és legutóbb, elvégezve az Olaszországban (Pisában) rendezett 2 hónapos radiocirkulográfiás tanfolyamot, ezen a területen egyik legkomolyabb szakemberünkké képezte ki magát. Hazánkban most van napirenden a cirkulográfia bevezetése, cirkulográfiás berendezések hazai gyártásának előkészítése, amiben dr. Halmi Ernő külföldön szerzett tapasztalataira nagymértékben számíthatunk.
Budapest, 1961. május 19.
Dr. Várterész Vilmos s. k.
Jelzet: MOL XIX-C-1-s-szám nélkül-1961. (Magyar Országos Levéltár. Egészségügyi Minisztérium. Simonovits István miniszterhelyettes iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő