Nylonharisnya magánimport 1961-ben

Egy volt illegális kommunista csempészügye

„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."

Források

  

1. Jegyzőkönyv a hegyeshalmi határállomás vámhivatalán

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Felvéve: a hegyeshalomi vámhivatal közúti kirendeltségén

1961. évi április hó 15-[é]n 21 órakor a megrövidített, illetve a megrövidítés veszélyének kitett vám- és más köztartozás megállapítása tárgyában.

[...]

 

1961. február 3-án saját gépkocsimmal utaztam Olaszországba tanulmányútra. 1961. április 15-én jöttem haza szintén gépkocsival. A vámvizsgálatra való felszólításkor átadtam a kiutazásamkor kapott Jegyzéket azzal, hogy arra minden olyan áruféleséget felírtam a kisebb apróságokon kívül, amit külföldön vásároltam, illetve kaptam ajándékba. A Jegyzék alján lévő büntetőjogi nyilatkozatot aláírtam. Megfelel a valóságnak, hogy a vizsgálat előtt a vámőr elvtárs megkérdezte, hogy a Jegyzékre felírt áruféleségen kívül nincs-e valami elrejtve a testemben vagy a gépkocsiban. Én tagadólag válaszoltam. A vizsgálat során a gépkocsimban a gumival lefedett csomagtérben, a pótkerék felett és mögött 179 pár

nylonharisnyát talált a vizsgálatot végző vámőr elvtárs. Az ismételt kérdésére, hogy ezen kívül van-e még valami elrejtve, én beismertem, hogy van, és megmondtam, hogy a hátsó ülés rugói között és csomagjaimban is rejtettem el. Megfelel a valóságnak, hogy a fent említett ülés rugói között 161 pár orig. nylonharisnyát rejtettem el, melyek gyűrött állapotban kerültek onnan elő. A csomagjaimban a vizsgálat során a használt szennyes ruhák között 42 pár orig. nylonharisnyát adtam elő, továbbá zsebemből 2 db Zheut 21 köves f[ér]fi, fémkarórát, pulóverem zsebéből Globál tranzisztoros zsebrádiót, a kocsim kesztyűtartójából 1 db Standard tranzisztoros zsebrádiót adtam elő az ismételt felszólításra. Beismerem, hogy fent említett árukról a vizsgálat előtt tett felszólítás ellenére sem tettem sem szóbeli, sem írásbeli nyilatkozatot. Az árukat azért rejtettem el, mert tudomásom volt arról, hogy ilyen mennyiségű áru kereskedelmi jellegű, és nem akartam utánnuk [!] a vámot megfizetni. Az árukkal kapcsolatosan célom az volt, hogy nagy részét elajándékozom, „hosszabb időn keresztül (karácsony, húsvét stb.)" Ezekért az árukért cserében semmit nem vittem ki külföldre, a kint kapott ösztöndíjamból és Ausztráliában élő húgomtól küldött pénzből vásároltam. A fenti áruk lefoglalását tudomásul veszem, és azokról egy példányú átvételi elismervényt átvettem. Az általam a Jegyzékre felírt áruféleségeket az 1000 Ft-os kedvezmény megvonásával a vám közlése után megkaptam. A jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően van felvéve, mást az üggyel kapcsolatosan előadni nem kívánok, csak annyit „hogy megbántam", hogy nem vallottam be, és kérem az üggyel kapcsolatosan a vámigazgatás méltányos elbírálását. A jegyzőkönyvről másolatot nem kérek. A jegyzőkönyvet elolvasásom után jóváhagyólag aláírom.

 

 

Jegyzőkönyv lezárva!

 

                                                                            [olvashatatlan aláírások]

 

Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Szocialista Munkáspárt - Központi Ellenőrző Bizottság)

Ezen a napon történt október 08.

1902

Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább

1912

Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább

1939

II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább

1940

Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább

1944

Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő