A KISZ KB megvitatta a „legégetőbb kérdésnek” minősített eszmei-politikai nevelés kérdését, ill. annak „Irányelveit”. Az 56 oldalas...Tovább
Dokumentumok a magyar–szovjet jóvátételi egyezmény létrejöttéhez
„A magyar kívánságokat az oroszok csak nagyon ritkán vették figyelembe. Koncessziókat alig tettek, és amennyiben egyes esetekben honorálták is a magyar kívánságokat néhány gépi berendezés leszerelését illetően, azokat más, egyenértékű gépi berendezéssel kellett behelyet-tesíteni, ugyanígy a mezőgazdasági vonalon.”
3. Magyar tiltakozás egyes gyárak leszerelése, anyag- és árukészleteik Szovjetunióba szállítása ellen
a.
A külügyminiszter tiltakozása a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál egyes gyárak leszerelése és anyagkészleteinek elszállítása ellen
1945. május 25.
Külügyminisztérium
116/F. B.
1945.
Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak
Budapest
Szóbeli jegyzék
A folyó hó 14-én átnyújtott jóvátételi végleges jegyzék kötelezi a magyar kormányt, hogy gyárainak berendezését és gépeit szerelje le és szolgáltassa ki a Szovjetuniónak fizetendő jóvátételi kötelezettség fejében. Azonban több olyan magyar gyárberendezés leszerelése történt meg, amelyek nem szerepelnek az előbb említett jóvátételi jegyzékben. A magyar kormány ez ideig a mellékelt jegyzéken szereplő gyárak leszereléséről értesült.
Tisztelettel kéri a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, hogy amennyiben az eredeti magyar kérésnek nem tehet eleget, azaz a gépeket nem küldhetné vissza, úgy legalább ezen gyárak ellenértékéből a jóvátételi követelések első évben teljesítendő jóvátételi értékét [!] beszámítani szíveskedjék.
Tekintettel arra, hogy orosz részről az a kérés nyilvánult meg, hogy a jóvátételi tárgyalások folyó hó 26-ig befejeződjenek, tisztelettel kéri a magyar kormány, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nézetét vele a fenti kérésre vonatkozólag sürgősen közölni szíveskedjék, abból a célból, hogy a magyar kormány utasítsa megbízottait, hogy a fenti gyárakra vonatkozó árkalkulációit a tárgyalásokra előkészítsék.
Budapest, 1945. május hó 25-én.
[Melléklet a 116/F. B. -1945. számhoz]
Azon vállalatok jegyzéke, melyeket az orosz katonai hatóságok teljesen, vagy részben leszereltek, és gépi berendezésüket elszállították, amelyek a jóvátételi listán nem szerepelnek
1. | Felten és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt. | Budapest, XI. Budafoki út 60. |
2. | Praecisiós Szerszám- és Gépgyár Rt. | Budapest, X. Kápolna út 27. |
3. | Budapesti Szerszámárugyár Rt. | Budapest, IX. Kőbányai út 57. |
4. | Kemény Antal Szerszám- és Szerszámgépgyár Rt. | Budapest, Liget u. 22. |
5. | Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. | Budapest, IX. Soroksári út 158. |
6. | Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. | Újpest, Váci út 77. |
7. | Magyar Optikai Művek Rt. | Budapest, XIII. Csörsz u. 35/43. |
8. | Magyar Siemens Schuckert Villamossági Rt. | Budapest, X. Gyömrői út 128. |
9. | AEG Magyar Villamossági Rt. | Budapest, XIII. Tüzér u. 37/39. |
10. | Ganz és Társa Rt. budapesti vállalat | Budafokon elhelyezett gépei. |
11. | Magyar Finommechanikai Művek Rt. | Albertfalva |
12. | Nitrokémia Ipartelepek | Fűzfő |
13. | Dunai Repülőgépgyár Rt. | Budapest, Horthy-telep |
14. | Gép- és Csavargyár, Schaub és Tsa Kft. | Budapest, V. Károly király út 25. |
15. | Szalay István Rt. | Budapest, V. Váci út 48/a-b. |
16. | Magyar Vigogne Fonó Rt. | Budapest, Madách Imre út 9. |
17. | Fémárugyár (azelőtt Gira és Becsei) | Pestszenterzsébet |
18. | Ferrotechnikai Különleges Gépek Gyára (Eötvös Vilmos) | Budapest, VII. Csengery u. 28. (részben) |
19. | Goldberger Sám. és Fiai Textilművek | Budapest, III. Lajos u. 138. |
20. | Guttmann és Fekete Harisnyagyár | Budapest, II. Vihar u. 12/d. |
21. | Szabó Lajos Szerszám- és Szerszámgépárugyár | Budapest, X. Bánya u. 1. (teljesen) |
22. | Bartha Motor- és Gépgyár | Budapest, III. Bécsi út 96/a. (részben) |
23. | Neuschloss-Lichtig Faipari Rt. | Albertfalva |
24. | Lugossy Testvérek Krolupper Művei | Budapest. X. Monori út 1/3. |
25. | Hoffmann Testvérek Praecisiós Mechanikai Gépüzem | Budapest, V. Wahrmann u. 33. (egész) |
26. | Budapest, XIII. Szent László út 60/64. (részben) | |
27. | Helmich Dezső Villamossági és Gépgyár | Újpest, Széchenyi tér 2. (részben) |
28. | Latinák Jenő Gép-, Szerszám- és Kovácsológyár Rt. | Budapest, X. Monori út 2/4. (részben) |
29. | Budapest | |
30. | Bedő Ottó Gépészmérnök Gépgyára | Budapest |
31. | Stadler Mihály Sodronyszövet, Fonál- és Vasáru Rt. | Budapest |
32. | Budapest | |
33. | Budapest | |
34. | Budapest | |
35. | Budapest | |
36. | Budapest | |
37. | Budapest | |
38. | Budapest | |
39. | Budapest | |
40. | Budapest | |
41. | Budapest | |
42. | Szolyva Falepárló Rt. | Budapest |
43. | Budapest |
Jelzet: MOL XIX-A-58. Fegyverszüneti Tárcaközi Bizottság iratai. - Géppel írt, aláírás nélküli fogalmazvány indigós másodlata.
b.
A magyar külügyminiszter tiltakozása a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál az üzemek leszerelése, a gyárak anyagkészleteinek elszállítása és a frontparancsnokok megrendelései ellen
1945. május 28.
Külügyminisztérium
119/F. B.
1945.
Szóbeli jegyzék
Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány tisztelettel felhívja a Szövetséges Ellenőrző Bizottság figyelmét az alábbiakra:
1) A felszabadító Vörös Hadsereg alakulatai azon gyárüzemekből, amelyeknek gépi berendezését teljesen leszerelték, még ezen felül az ott fellelhető nyersanyagot és árukészletet is elvitték.
2) Azokból az ipari üzemekből, amelyeknek gépi berendezését a szovjet katonai alakulatok vagy érintetlenül hagyták, vagy csak részben szerelték le, ugyancsak elszállították a nyersanyag- és árukészleteket.
3) Végül azon üzemek, amelyek a felszabadító Vörös Hadsereg katonai alakulatai által eszközölt megrendeléseket gyártották ki, erre a célra teljes mértékben vagy túlnyomó részben a náluk fellelhető nyersanyagkészleteket használták fel. A szovjet katonai alakulatok ezen gyári üzemeknek pusztán munkabér-kiadásaikat térítették meg, a felhasznált anyagok elszámolására vonatkozólag semminemű intézkedés nem történt.
Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány a második pontban érintett legjelentősebb ipari üzemek jegyzékét csatoltan tisztelettel megküldi, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a jegyzék még további kiegészítésre szorul. Az első pontban foglalt gyárüzemek jegyzéke a 116. sz. jegyzék mellékletével
A fent előadottakra vonatkozóan az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány tisztelettel kéri a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, hogy hozzájárulni szíveskedjék ahhoz, miszerint az említett nyersanyag- és árukészletek megfelelő felértékelés alapján Magyarország jóvátételi szolgáltatásai közé számíttassanak be.
Budapest, 1945. május hó 28-án.
Melléklet a 119/F. B. -1945. számhoz
A szovjet katonai alakulatok által érintetlenül hagyott, vagy csak részben leszerelt azon ipari üzemek jegyzéke, amelyeknek nyersanyag- és árukészletét a felszabadító Vörös Hadsereg alakulatai elszállították.
1) Vasgerendákat Árusító Rt. Budapest
2) Hoffher-Schrantz Rt. mezőgazdasági gépek, vetőgépek, ekék Budapest
3) Budapesti Facsavargyár Budapest
4) Budapest-Salgótarján Gépgyár Rt. Budapest
5)
Budapest6) Fischer Lajos Precíziós Mechanikai Üzem Budapest
7) Kábel Gyár Rt. Budapest
8) Lánczi László mérnök gépjavító üzeme
9) Magyar Fémlemezipar Rt. Budapest
10)Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. Győr
11)Oetl Antal Gépgyár és Vasöntöde Rt. Budapest
12)Szerszámgépgyár Rt. Budapest
13)Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. Csepel
14)Friedrich Siemens Művek Budapest
15)Diósgyőri MÁVAG
16)„Larix" Faforgalmi és Faipari Rt. Jászladány
17)Neményi [Testvérek] Papírgyár Rt. Pesterzsébet
18)Budapesti papír-nagykereskedők - általában Budapest
19)Franck Kávészerművek Rt. Budapest
20)[popup title="Laub [Lipót] Elektromosgyár" format="Default click" activate="click" close text="Bp. XIII. ker. Klapka u. 3."]
21)Dósgyőri Papírgyár
22)Budafoki Zománcedénygyár Budafok
23)Hoffmann Testvérek Precíziós Mechanikai Gép- és Szerszámüzeme Bp. Wahrmann u.
24)Hárs Károly Ecetgyára Szekszárd
25)Kapossy Sándor Rum- és Likőrgyár Szekszárd
26)Magyar Zománcmű és Fémárugyár Bonyhád
27)Danuvia Fegyvergyár és Gépgyár Budafokon elhelyezett gépe
28)Szabó és Mátéffy Villamossági Rt. Budapest-Kőbánya
29)Budapest Székesfővárosi Gázművek óbudai telep
30)[popup title="Goldberger Sám. [F.] és Fiai Rt. Textilgyár" format="Default click" activate="click" close text="Bp. Arany János u. 32, illetve XI. ker. Budafoki út 113."]
31)Kistext Textilgyár Rt. Kispest
32)Magyar Pamutipar Rt. Óbuda, Újpest
33)Ganz és Társa Villamossági- Gép- Waggon- és [Hajó]gyár Rt. Budapest
34)Reich Adolf és Fiai Paszományárugyár Budapest
35)Selyem- és Gyapjúárugyár Rt. Budapest
36)
37)
Jelzet: MOL XIX-A-58. Fegyverszüneti Tárcaközi Bizottság iratai. - Géppel írt, aláírás nélküli fogalmazvány indigós másodlata.
c.
A Magyar Nemzeti Bankban készült ideiglenes összesítés a Vörös Hadsereg által az iparvállalatoktól a jóvátételen kívül elvitt javakról
1945. szeptember
Az oroszok által az iparvállalatoktól a jóvátételen kívül elvitt javak*)
Ezer pengőben,
1943. végi árak mellett
I. Gépek:
Erőgépek 5 886
Szerszámgépek 2 964
Egyéb gépek 6 969 15 819 (6,0%)
II. Egyéb ipari berendezési és felszerelési tárgyak:
Üzemi felszerelés, műszerek, szerszámok 14 300
Szállítóeszközök 2 716
Egyéb gyári berendezés 86 17 102 (6,6%)
III. Ipari anyagok és áruk
Ipari nyers- és üzemanyagok 61 326
Félkész áruk 17 517
Kész iparcikkek 79 630 158 473 (60,6%)
Ipar összesen 191 394 (73,2%)
IV.
Termények 1 858
Élő állatok 63
Élelmiszerek 445 2 366 (0,9%)
V. Egyéb javak: 67 720 (25 9%)
Elvitt javak értéke összesen: 261 480 (100%)
Dr. Rieger
------------------------
*) A GYOSZ által korábban elindított adatgyűjtés augusztus végéig beérkezett anyagát a [Magyar Nemzeti Bank] K[özgazdasági] T[anulmányi és] S[tatisztikai] Osztály megszerezte és bizalmasan feldolgozta. Az eredmények ideiglenes jellegűek, mivel a cca. 500 felszólított vállalat közül csak 340 szolgáltatott adatot, és ezek közt is egyesek nem tüntették fel az elvitt tárgyak értékét. - Ha az itt kapott végösszeget a hiányzó adatok fejében durva becslés alapján arányosan felemeljük, és az így kapott 1943. végi árakat (390 millió) az illető évek végén érvényben volt ipari nagykereskedelmi árindexek alapján 1938. évi árakra átszámítjuk, 142 millió pengős végösszeget kapunk, ami megfelel 28 millió dollárnak.
Jelzet: MOL XXIX-L-1-d. Magyar Nemzeti Bank. Elnöki osztály iratai. - Géppel írt tisztázat indigós másodlata. A számadatok összesítése alatt kézzel, tintával írt szignó olvasható: „Dr. Rieger".
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő