Az Oszmán Birodalom a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább
Egy gyárüzem leszerelésének kálváriája
„[...] gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak."
A gyár igazgatóságának és üzemi bizottságának levele Takács Ferenc iparügyi miniszterhez
1945. május 7.
T.
Takács Ferenc
Iparügyi Miniszter urnak
Budapest
1945. május 7.
Gyárunk leszerelése
Tisztelettel bejelentjük, hogy f. hó 6-án a déli órákban gyárunk leszerelését beszüntették.
Tekintettel arra, hogy a beszüntetés oly időpontban történt, mikor gépberendezésünk több mint 90%-a már elszállításra került, gyárunk termelő képessége első sorban a kábel vonalon tökéletesen megszünt. Abból a tényből azonban, hogy a Kormány közbelépésére mégis megszüntették a leszerelést, ha túl későn is, arra a következtetésre jutottunk, hogy a leszerelést megállító parancs egyúttal a már elszállított gépek visszaadását is magába foglalja.
Van szerencsénk egy táblázatot átnyújtani a kiment vagonokról [az említett irat nem található - a szerk.] és mély tisztelettel kérjük, hogy egyrészt az Ellenőrző Bizottságnál haladéktalanul méltóztassék lépéseket tenni az elszállított gépberendezés visszairányítását illetőleg, másrészt amennyiben erre lehetőség van, az Államvasutak útján az iránt intézkedni, hogy a megadott vagonok továbbítása haladéktalanul beszüntetésre kerüljön.
Jelentjük egyúttal, hogy a nyersanyagot továbbra is vagonokba rakják, és szóbelileg azt az értesítést kaptuk, hogy parancsuk van a munka folytatására. Tisztelettel kérjük, hogy gyárunk termelésének jövőbeli megindulása érdekében, ne csak az elszállított gépberendezés, hanem a már elvitt nyersanyag visszaadása iránt is előterjesztéssel méltóztassék az Ellenőrző Bizottságnál élni.
Szíves tájékoztatásra közöljük, hogy az elvitt nyersanyag jelentékeny része, bár erre a leszerelő parancsnokság figyelmét több ízben is felhívtuk, túlnyomórészt nem vállalatunk, hanem elsősorban a Magyar Posta, Államvasutak, Elektromos Művek stb. tulajdonát képezi.
Arra nem várt esetre, ha a leszerelések beszüntetése nem jelentené egyúttal a már elszállított gépek visszaadását, mellékelten vagyunk bátrak külön beadványt átnyújtani gyárunk újra felszerelése tárgyában [az említett irat nem található - a szerk.].
Mély tisztelettel:
FELTEN ÉS GUILLEAUME Rt.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár Z 477 9. tétel. 1. csomó
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 29.
1914
1956
Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság felhívása megállapította, hogy a „kormány az egyetemi ifjúság követeléseit lényegében teljesítette”...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő