Források

A budapesti Felsőbíróság Elnökének leirata új vezérfonal rendszeresítésére a bíróságoknál

1949. december 19.

A budapesti Felsőbíróság Elnöke V. Kossuth Lajos tér 12. 1949.El.I.a.166.szám

A járásbíróságok, valamint a megyei bíróságok /:törvényszékek:/ feletti felügyelet hatékonyabb gyakorlása érdekében készített új vezérfonalat az igazságügy miniszter úr folyó évi december hó 7. napján 98.871/1949. I.M. VIII. szám alatt kelt rendelete folytán azzal küldöm meg Elnök Úrnak, hogy a jövőben a rendszeres időszaki felügyeleti vizsgálatokat kizárólag ennek a vezérfonalnak a figyelembevételével szíveskedjék foganatosítani és a felügyeleti vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet megszerkeszteni.

Elnök Úr a most folyó /:eseti:/ érdemi felügyeleti vizsgálatok során a közölt útmutatást, alkalmazható részében, szintén felhasználhatja.

A megyei bíróságokon /:törvényszéken:/ foganatosítandó időszaki felügyeleti vizsgálatnál a most közölt vezérfonalat fogom felhasználni.

Legyen szíves Elnök Úr a felügyelete alá tartozó járásbíróságok elnökei részére a vezérfonal 1-1 példányát tájékoztatásul megküldeni.

Kérem Elnök Urat, hogy a felügyeleti vizsgálattól elkülönítve az alábbi kérdésekre is szíveskedjék szolgálati úton bizalmas jelentést tenni:

1./ Kikből áll a járásbíróság elnökének /:vezetőjének:/ környezete /:elnöki iroda személyzete, esetleges fogalmazó:/, politikai szempontból megbízhatók-e?

2./ Milyen a kapcsolata a bíróságnak, közelebbről azonban magának a bíróság vezetőjének a területén levő Párt- és tömegszervezetekkel és azok vezetőivel? A kapcsolat egészségessé [!] és szorosabbá tételére van-e szükség valamilyen intézkedésre?

3./ A bíróság elnöke az ügyek kiosztásánál /:szignálásánál:/ helyes szempontok szerint jár-e el? A politikailag /:gazdaságilag:/ jelentős ügy figyelemmel kísérése céljából van-e olyan nyilvántartása, amelyből a fontosabb ügyek kitűnnek? Ellenőrzi-e, hogy ezek az ügyek az érdemlegesek bírói értekezlet elé kerüljenek?

4./ A bíróság elnöke átlátja-e az egész bíróság munkáját, irányítólag hat-e a felmerült politikai vagy szakmai szempontból jelentős ügyekre anélkül, hogy a bírák egyéni felelősségét csorbítaná?

5./ A megvizsgált járásbíróságon működő bírák és fogalmazók politikai felfogás, ideológiai és szakmai felkészültség, vezetésre való képesség szempontjából milyen színvonalon vannak, különösen kik volnának alkalmasak mindezen szempontok komoly figyelembevételével magasabb feladat betöltésére, a bírói vizsgával rendelkező fogalmazók közül a fenti szempontok figyelembevételével kik alkalmasak bírói kinevezésre, a legutóbbi időszaki felügyeleti vizsgálat óta a bírák politikai és szakmai fejlődésében mutatkozott-e lényeges változás? Kik azok a bírák, akiknél komolyan felismerhető a fejlődés és ez az ítélkezésben hogyan nyilvánul meg? Viszont kik mutatkoznak jelenlegi beosztásukban alkalmatlanoknak?

6./ Kik azok az alkalmazottak, akik a közösségi életben /:munkaközösség:, párt-és tömegszervezetek, havi hivatali értekezlet stb.:/ helyes irányban tevékenyen részt vesznek?

7./ Milyen a szakbíráknak és a népi ülnököknek az egymáshoz való viszonya?
A tárgyalást vezető szakbíró kellő formában és tartalommal ismerteti-e az ülnökkel is alkalmazandó jogszabályokat.
A szakbíró szakmai jártassága folytán az ülnökök tevékenysége nem válik-e formálissá?

Kérem továbbá Elnök Urat, hogy a most alkalmazásba kerülő új vizsgálati vezérfonal használhatósága tekintetében a jegyzőkönyv felterjesztése kapcsán hozzám jelentést tenni, annak esetleges módosítása vagy kiegészítése tekintetében pedig a szükséghez képest előterjesztést tenni szíveskedjék.

Jelen iratomat bizalmasan kell kezelni.
Budapest, 1949. évi december hó 19. napján
Dr. N. Miklós s. k. a budapesti felsőbíróság elnöke.

A pestvidéki törvényszéki Elnök Úrnak,
Budapest

Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 1/1950.