Jules Verne francia író (*1828)Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész
„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”
Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának jelentése az ország fizetőképességéről - 1983. május 5.
Likviditási helyzetünk alakulása 1983. első négy hónapjában
1983. negyedik hónapjának végén likviditási helyzetünk lényegében az 1982. év végi kritikus szinten van: az „azonnal bedobható" konvertibilis tartalékok összege a múlt év végén kb. 400 millió dollárt képviselt, jelenleg kb. 500 milliót, de a kifizetetlen MNB import állományt is figyelembe véve kb. 430 millió dollár.
A likvid deviza és arany tartalékunk jelenleg egy héten belül esedékes financiális kötelezettségeinket fedezi, ami, a tartalékok technikai minimum szintjének tekinthető. Vagyis tartalékhelyzetünkben, a tavalyinál kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg és az alacsonyabb kamatkiadások ellenére is, eddig nem tudtunk fordulatot elérni, és erre az elkövetkező hónapokban sem számíthatunk. Ennek alapvető oka az volt, hogy a folyó év első négy hónapját terhelte a múlt évi problémák részbeni áthidalását célzó BIS hitelekből 400 millió dollár, valamint a 100 millió dolláros
törlesztése. (A BIS-től 100 millió dollárt, kéthónapos lejárattal visszakaptunk.) A kereskedelmi banki szférában a rövidlejáratú betétállományt stabilizálni tudtuk (részben amiatt, hogy a speciális olajüzletek miatt nálunk tartott betétállomány is nőtt).Ezt a nettó 400 millió dolláros rövidlejáratú terhet, valamint a középlejáratú törlesztési kötelezettségek kb 350 millió dolláros összegét, továbbá a 300 millió dollárra becsülhető első négyhavi nettó kamatterhet kellett fedezni:
- az áruforgalommal kapcsolatos nettó folyó bevételekből (kb. 270 millió dollár);
- a középlejáratú finánchitelek 370 millió dolláros felvétjéből (ebből 200 millió Deutsche Bank, 90 millió dollár IMF);
- mintegy 90 millióra becsülhető középlejáratú finanszírozási hitelfelvétből;
- kb, 200 millió dollárnyi rövidlejáratú finanszírozási (áru) hitelből.
Nemzetközi fizetőképességünk fenntartása érdekében kereskedelmi fizetési kötelezettségeinket mindenkor csak a likviditási helyzetünknek megfelelően tudtuk teljesíteni, azaz az importot - időről-időre - lassítva, szelektíven fizettük. Ez jelentős fizetetlen állományt eredményezett, amelynek teljes összege nagyjából a múlt év végivel azonosan 250-300 millió dollár között van. (Ebből a kritikus hányadot az MNB-nél visszatartott állomány jelenti, amelynek összege jelenleg kb, 70 millió dollár).
A helyzetkép megítéléséhez hozzátartozik, hogy tartalékainknak jelzett - kritikusan alacsony - szintjének fenntartása nagy mennyiségű rövid futamidejű financiális pénzműveleteket tett szükségessé. A rövidlejáratú financiális pénzforgalom elérte az 5,5 milliárd dollárt. A jelenlegi 2,1 milliárd dolláros rövid- lejáratú betétállományunk csaknem 50%-a 1 hónapon belüli lejáratú.
A tavalyi év második felében kialakult helyzethez képest a jelenlegi, hasonlónak minősülő állapot kizárólag azért nem vezetett eddig nagyobb feszültségekhez, mert sikerült a folyamatokat rendezettebben vezérelni. (Meg kell jegyeznünk, hogy az IMF-el folytatott konzultációk során ez alkalommal nem vetették fel a fizetetlen állomány kérdését.) A jövőben azonban nemzetközi kereskedelmi és bankkapcsolatainkban, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott tárgyalásainknál már ez a szint is kritikus helyzeteket eredményezhet.
Alapvető fontosságú tehát tartalék helyzetünk javítása és ezzel egyidejűleg a fizetetlen import állomány csökkentése, a belső gazdasági folyamatokat érintő korrekciós intézkedések mielőbbi megtétele és a hitelfelvételi lehetőségek folyamatos bővítése.
Budapest, 1983. május 5.
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 4./8-1983 ő. e. Eredeti, géppel írt tájékoztató.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő