Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

Előterjesztés a Politikai Bizottságnak hitel-megállapodás létesítésére a Valuta Alappal - 1989. február 23.

MAGYAR NEMZETI BANK
ELNÖK
Szigorúan bizalmas!

Előterjesztés
Felhatalmazás hitel-megállapodás létesítésére a Valuta Alappal

Fizetőképességünk megőrzése feltételezi meghirdetett stabilizációs célkitűzéseink megvalósítását és erre épülő IMF Készenléti megállapodás létrehozását, valamint korrekt teljesítését.
Bármely fenti elem elmaradása - különös tekintettel arra, hogy a politikai fejlemények hatására a piac növekvő tartózkodást mutat - megrendíti fizetőképességünket, ami a mi struktúránkban gazdasági anarchiához, átütemezéshez és tartós gazdasági válsághoz vezet. Ez mindenképpen elkerülendő, ezért szükséges

  • az áprilisban lejáró IMF hitel-megállapodás meghosszabbítása az év végéig (korábbi szándékok, hogy azonnal egy hosszabb lejáratú megállapodásra térjünk át, nem realizálódott),
  • a megállapodásban foglalt előirányzatok teljesítése,
  • 1990-től belépő - lehetőség szerint egy hosszabb lejáratú - új megállapodás előkészítése.

1/ Az Alap delegációjával jelenleg tárgyalunk az érvényes hitel-megállapodás 1989. I. negyedévi teljesítmény-kritériumainak a meghatározásáról, az aktuális felülvizsgálatról, valamint a stand-by év végéig történő meghosszabbításáról. E három kérdés együtt kezelendő, mivel nem tudtuk elfogadtatni, hogy most csak a jelenlegi stand-by I. negyedévi számait határozzuk meg A mellékletek az irattári anyagban nem voltak fellelhetők.

Következésképpen a hét végéig meg kell állapodnunk az aláírandó Szándéklevél szövegében és a pénzügyi program teljesítmény kritériumaiban. (A pénzügyi program számait a 2 sz. melléklet tartalmazza).

A pénzügyi programra vonatkozó tárgyalások lényegében technikai jellegűek (szezonalítás, belső arányok, monitoring, intézkedések specifikálása stb.), mivel a két kulcsszámban (költségvetés, folyó fizetési mérleg) determinál a jelenlegi stand-by és a waiver [mentesség] elintézéséhez kapcsolódó megállapodás.

Látni kell azonban, hogy a fő teljesítmény-kritériumok megvalósulásához az IMF az eddiginél több részmutatót és nagyon széles - gyakorlatilag teljes körű - megfigyelési (monitoring) bázist kíván hozzárendelni. Ennek oka egyrészről a növekvő bizalmatlanság, amit a szükséges intézkedések késlekedése és nem elégséges mértéke kelt, másrészről az Alap általános politikájának változása.

Mindezt figyelembe véve a Szándéklevél 450 M$-os folyó fizetési mérlegre és a Parlament által jóváhagyott 20 Md Ft-os költségvetési deficitnek finanszírozás oldalról 10 Md Ft-tal való szigorítására épül. A szezonalítást figyelembe véve sikerült a fenti deficitek éven belüli képződésére egy kedvező negyedéves ütemezést elérni. (I. negyedév végén a költségvetési deficit már 16 Md Ft, a. fizetési mérleg hiánya pedig már 400 M$ lehet.)

2/ A Szándéklevelet elégséges március 15-éig aláírni, de végleges megállapodásra e héten kell jutni, ezért kérek írásban felhatalmazást a tárgyalások lezárására.

A felhatalmazást - a kötelezettség elvállalását - az alábbiak tudatában kell megtenni:

  • a júliusi évközi felülvizsgálatnál sem lehet jobb fő paramétereket az év végére elérni,
  • a pontosabb monitoring rendszer miatt a program nem teljesítése már az év közepén nyilvánvalóvá válhat,
  • programunk nem teljesülése esetén az Alappal való további együttműködés legalábbis átmenetileg ellehetetlenül,
  • jelenleg - további intézkedés nélkül - a költségvetési hiány 20-25 Md Ft-tal, a fizetési mérleg hiánya 500-600 M$-ral lenne a program felett az év végén,
  • február közepén a konvertibilis folyó fizetési egyenleg már 250 M$-ral kedvezőtlenebb a tervezettnél és az elmúlt év hasonló időszakánál. (Ebben közrejátszik az év elején indokolt leértékelés elmaradása, így ma nem lehet megítélni, hogy a rosszabbodás milyen hányada vezethető vissza leértékelési várakozásokra, illetve tényleges kereslet növekedésre.)

A Szándéklevél március 15-éig való aláírását felelősséggel csak akkor tudom vállalni, ha addig

  • kialakul a 20 Md Ft-nyi költségvetési intézkedési csomagnak legalább a körvonala,
  • a monetáris és árfolyam eszközökkel érdemben nem befolyásolható magánimport radikális visszaszorítására intézkedések születnek,
  • 10-12%-os mértékű árfolyam-intézkedés történik minimalizált jövedelem kompenzáció mellett.

Budapest, 1989. február 21.

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1053. ő. e. Eredeti, géppel írt előterjesztés. A PB tudomásul vette a hitel-megállapodással összefüggő kérdésekről szóló tájékoztatót.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 23.

1935

Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább

1935

Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább

1940

Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább

1945

Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább

1956

Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő