Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább
Egy nagy sikerű gólyabál utóélete
„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”
Források
A gólyabál műsora és a „pamflet"
Műsor
az 1954. október 9-i Gólyabálon
| 1. Énekkar előadásában: | Kodály: Jelige Régi dalocska |
2. Hej páva, hej páva .... Székely néprománc. Szavalja: Molnár Margit
3. Szentistváni leánytánc. Előadja a kispesti Rózsa Ferenc kultúrotthon népi tánccsoportja.
| 4. Karinthy Frigyes: Nagy drámaíró. | Előadják: | Pfeiffer Pál III. évf[olyam] Katz Miklós IV. évf[olyam] Jajcai Judit II. évf[olyam] |
5. Bolgár tánc. Előadja a Rózsa Ferenc kultúrotthon tánccsoportja.
6. Magyar népdalfeldolgozások az énekkar előadásában.
| 7. Pam[f]lett. Írták: | Gyenes László IV. é[vfolyam], Kecskeméti Károly IV. é[vfolyam] és Molnár József tanársegéd Előadja: Molnár József tanársegéd. |
| Kis Katalin a Történettudományi Kar DISZ kultúrfelelőse |
* * *
I. A TEREMTÉS KÖNYVE
Kezdetben nem vala semmi. Csak a Minisztérium vala. És mondá a Minisztérium: Legyen világosság! Én nem lőn világosság, sem akkor, sem soha ezután. És mondá az Úr: Ez nem jó.
Az ország pedig kietlen és puszta vala. És szólott az Úr: Teremtsünk a mi képünkre és hasonlatosságunkra egyetemeket, akadémiákat, főiskolákat, kollégiumokat és szemináriumokat. És nevezé az Úr ezeket felsőoktatásnak. És ez lőn.
Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és
mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó.És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken
És szívében önkritika gerjede és mondá: „Bánom, hogy teremtettelek titeket." Szólott pedig az Úr Noénak és az ő Bizottságának, hogy csak hetet-hetet vegyen fel és kétszakosítaná őket. A többit pedig özönével bocsátotta a mezőgazdaságba az Úr. És nevezé ezt az Úr átcsoportosításnak.II. A TÍZPARANCSOLAT
Felméne ekkor Mózes Andor a Gellértnek hegyére, mely néz Kőbánya felé. És látá, hogy valami lángol a bokorban és hangokat halla. És mondá az Úr néki: „Menj le a Gellértnek hegyéről, és intsd meg a te népedet." Az Úr pedig mondá ezeket az igéket:
- Én vagyok az Úr, az Istened, aki kivezettelek onnan és behoztalak ide!
- Ne csinálj magadnak idegen isteneket, mert én vagyok az Atyaúristen, aki elhelyezlek téged!
- A idézeteket hiába ajkadra ne végy, mert az személyi kultusz!
- Megemlékezzél a szabadnapról - ha van - hogy megszenteljed azt!
- Tisztelt atyádat és különben hosszú életed lészen az egyetemen, mert prolongáltatol!
- Tanársegédeket ne fojtogass!
- Ne paráználkodj!
- Tudományos munkáidba egész fejezeteket ne lopj!
- Órákról lógó felebarátod mellett ne tégy hamis tanúbizonyságot!
- Ne kívánd feljebbvalóidnak se fizetését, se ökrét, se szamarát, se feleségét, mert az avantgardizmus!
III. ÉNEKEK ÉNEKE
És beméne az ifjú a könyvtárba és szólt:
Ímé a hónap elmúlt és
eljött az ösztöndíj ideje.
Jertek velem egyetemnek ifjai,
mint a mezőknek szarvasi, és mint a vadkecskéknek nyája,
mely leszáll a forráshoz inni.
És leszálltak az ifjak a
mint a gyapjas juhoknak nyája,
mely a Gileád hegyéről száll alá.
És lőn este és reggel első nap.
És lőn ismét este és ismét reggel másodnap.
És ők örvendezének és vigadozának
a Mátyásnak pincéjében benne.
És evének és ivának, és ivának és ivának és lerészegedének
és néztek Sáron rózsája felé.
És lőn hetednap reggel, s a Főúr mondá nékik:
Adjátok meg a Főúrnak, ami a Főúré, és fizessétek a czehheteket,
mely hatalmas, mint a Dávidnak tornya, és
rettenetes, mint a
Ímé kijöttek az ifjak
s hasonlatosak voltak a megnyírt juhoknak nyájához,
mely néz a zálogház felé.
Ímé, kiméne a leány a víznek partjára és
színmézet csöpögtek az ő ajkai:
Kényszerítelek titeket, egyetemnek ifjai,
a vadkecskékre és a mezőknek szarvasira,
szökelljetek el az órákról, és kövessetek engem,
mint a zergéknek csapata, mely a
Mert ímé, elmúlt a tél,
és kizöldült a Gellértnek hegye.
Az ifjak pedig szökellének,
hiába inté őket az Úr.
Szép vagy te szigetnek lilioma.
Ritka a te szépséged, miként menzán a hús,
a te hajad hosszú és sötét, mint egy referátum,
és jóillatokban bővelkedő.
A te szemed fényes, mint a Salamon tekintete
és a te beszéded, mint a
Megsebesítéd ímé az én szívemet, mint a
csizma a lábomat.
És felgerjede az Úrnak haragja,
és felkelt rettenetesen, miként a
IV. AZ APOKALIPSZIS KÖNYVE
Akiknek fülük van, hallják. Az Úr pedig ismét és ismét megfeddé a kiválasztott népet:
„Bizony, bizony mondom néktek, tanuljatok és oszlasságot [oszlassátok] elmétek sűrű homályát. Járjatok a ti heti negyven órátokra, és készítsétek a referátumok sokaságát, mert ímé, kétszakosítottalak titeket, hogy hasonlatosak legyetek a vadkecskékhez, melyek mind kettős fiakat ellenek. Tanuljatok, mert megmérettek. Aki pedig közületek könnyűnek találtatik, elhúzattatik."
Az Úr szava pedig pusztába kiáltott szó maradt, miként a falrahányt újság. És ők megmaradának az ő nagy restségükben.
Támada pedig egy férfiú,
De ők leszavazák a prófétát a gyülekezetben. És megmaradának az ő nagy restségükben.
Eljött pedig a szörny, de liberális vala. És ők megmaradának az ő tunyaságukban.
Az Úrnak haragja rettenetes lőn. Rájuk bocsátá az utolsó ítéletet, melyet neveze államvizsgának. És lőn sírás-rívás és fogaknak csikorgatása. Beteljesedék ím a próféta szava.
Maga elé állítá őket ekkor az Úr. A nyomorultak pedig imádkozának, hogy világítaná meg az ő fejüket. De világosság nem lőn, hanem lőn az agyakban egyiptomi sötétség. Megmérettek és könnyűnek találtattak.
Állítá az Úr ekkor a gyengéket a balkeze felől és a még gyengébbeket pedig a másik balkeze felől.
V. A HEGYI BESZÉD
Felméne pedig a hegyre és ekként vigasztalá az egybegyűlt sokaságot:
- Boldogok a lelki szegények, mert ők legalább háromszor húzódnak el.
- Boldogok, akik éheznek és szomjúhoznak, mert övék a menza.
- Boldogok az újságírók és levéltárosok, mert ők Mert bizony mondom néktek, könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint néktek budapesti középiskolába helyeztetni.
- Örüljetek és örvendezzetek, a ti jutalmatok bőséges lészen. És mondá mindezekre a sokaság:
„Engedjetek engem a kisdedekhez."
Amen
* * *
| És nem lőn világosság, sem akkor, soha ezután. | És nem lőn világosság, sem akkor, sem ezután. |
| És szívében önkritika gerjede és mondá: „Bánom, hogy teremtettelek titeket." | És agyában gondolatok gerjedtek, és mondá: „Bánom, hogy túlterveztelek titeket." |
| A többit pedig özönével bocsátotta a mezőgazdaságba az Úr. És nevezé az Úr ezt átcsoportosításnak. | (Kimaradt.) |
| Mert bizony mondom néktek, könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint néktek középiskolába helyeztetni. | Mert bizony mondom néktek, könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint néktek budapesti középiskolába helyeztetni. |
| Örüljetek és örvendezzetek, a ti jutalmatok bőséges lészen. | (Kimaradt.) |
| Amen. | (Kimaradt.) |
Jelzet: PIL 287. f. 1060. ő. e. 355-357., 354/a lapot Gosztonyi János titkársági iratai. Másolat aláírás nélkül - Közlésünk az eredeti változatot tartalmazza, az elhangzott szöveg stencilezett változata került a DISZ Intéző Bizottsági ülése elé. (PIL 287. f. 845. ő. e. 126-129. l.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább
Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább
Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább
Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
