Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább
Egy nagy sikerű gólyabál utóélete
„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”
Egyetemi és minisztériumi levelek a pamflet kapcsán
a.
743/1954-A.T.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNJA
| Kézírással Ladányi [Andor] E[lvtárs] Az utolsó 3 mell[éklete]t küldjük meg Gosztonyi e.-nak (DISZ k[öz]p[ont] Andics E. megbízásából. Rövid tájékoztatást is adjunk, hogy történt a dolog. |
Andics Erzsébet elvtársnak az Oktatásügyi Miniszter I. helyettese
Budapest
Csatoltan megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet"-eredeti szövegét a módosításokkal, amelyekkel előadták.
A „pamflet" szerzői Gyenes László IV. éves, Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók és Molnár József tanársegéd. A „pamflet" előadását a kar állami vezetése megtiltotta és ezt a DISZ kari titkárával, Pintér Istvánnal közölte. Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az
A Pártbizottság az I. és V. részének törlését és a többi részek gyökeres átdolgozását kívánta s ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be. A kari vezetés szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt, s éppen ellentétes célokat szolgált, mint amire egyetemünk mai feladatai mellett szükség van.Tekintettel arra, hogy ebben az előadásban az egyetem DISZ titkára is szerepet játszott, kérem, hogy a felelős személyek felelősségre vonására a minisztérium tegyen megfelelő javaslatot az arra hivatott párt-, DISZ és állami szerveknek.
Budapest, 1954. október 14-én.
| (Székely György) dékánhelyettes |
* * *
| Ügyiratszám: 108/b. | Titkos Mell.: 4 drb Budapest, 1954. okt. 16. |
Előadó: Horváth Istvánné
| Andics Erzsébet elvtársnak, az oktatásügyi miniszter I. helyettese, |
Budapest
Mellékelten továbbítom a Történettudományi Kar dékánja által hozzám küldött - a Történettudományi Kar gólyabálján szerepelt - „pamflet" szövegét.
| (Tamás Lajos) rektor |
Jelzet: MOL XIX-I-2-f 8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tisztázat.)
b.
| D/1/D-311 |
- Tárgy: a Történettudományi Kar gólyabálján előadott „pamflet" kérdése
Hiv.sz.: - - -
Mell.: 3 drb
Ügyiratszám:
8553-B28/1954.
Előadó:
Ladányi Andor
| OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM Gosztonyi János elvtársnak, a DISZ Központi Vezetősége titkárának, |
| Budapest XII. Böszörményi út |
Andics Erzsébet elvtársnő megbízásából mellékelten megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet" eredeti szövegét, valamint azon módosításokat, amelyekkel azt előadták.
A „pamflet" szerzői Molnár József tanársegéd, Gyenes László és Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók. A „pamflet" előadását Székely György dékánhelyettes
és ezt Pintér István kari DISZ titkárral közölte.Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az engedélyezze az előadást. A Pártbizottság az I. és V. rész törlését és a többi rész gyökeres átdolgozását kívánta és ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be.
Álláspontunk szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt. Ezért kérem Gosztonyi elvtársat, hogy az ügyet DISZ vonalon
és - ha álláspontunkkal egyetért - a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.Budapest, 1954. október 22.
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
| irodavezető | Kovács Ferenc s. k. főosztályvezető h. |
Jelzet: Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 287. f. 1061. ő. e. 352. l.
* * *
[...]
II.
| Tamás Lajos Rektor elvtársnak, | Budapest |
108/b. sz. felterjesztésére válaszolva kérem Rektor elvtársat, hogy a „pamflet" előadásáért felelős személyek ellen fegyelmi vizsgálatot indíttatni és annak eredményéről f. évi november 20[-ig] tájékoztatni szíveskedjék. Egyúttal közlöm, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekről tájékoztattam Gosztonyi János elvtársat, a DISZ Központi Vezetőségének titkárát is.
Budapest, 1954. évi október hó 22.
Ladányi
Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tervezet)
c.
| Ügyiratszám: | Titkos! |
108/b.
Előadó:
| Patyi Sándor | Budapest, 1954. nov. 28. |
| Oktatásügyi Minisztérium, Kovács Ferenc elvtársnak, mb. osztályvezető, |
| Budapest |
A 8553-B28/1954. sz. utasításra válaszolva közlöm, hogy a 108/b sz. felterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket végrehajtottam.
A Történettudományi Kar dékánja jelentést küldött arról, hogy a pamflet megírásában felelős Kecskeméti Károly és Pintér István IV. éves hallgatókat az ügy természetének megfelelően komoly figyelmeztetésben részesítette.
Közlöm továbbá, hogy a közvetlen hatáskörömbe tartozó Tóth Ede és Molnár József tanársegédeket, mint társszerzőket rektori figyelmeztetésben részesítettem.
| (Tamás Lajos) rektor |
[kézírással]
Ladányi E.
Véleményezésre.
- XII. 2. [olvashatatlan aláírás]
[Ladányi Andor kézírásos megjegyzése]
A pamflet - tipikus példája az új szellem [?] kispolgári értelmezésének. A fegyelmi büntetések szigorúbbak is lehettek volna; ennek ellenére nem javasolom, hogy az ügyet tovább bolygassuk, mert ez a karon további nyugtalanságot idézne elő. Javasolom az ügyirat „ad acta" tételét. 1954. XII. 3.
- Ladányi Andor
a/a [ad acta] [olvashatatlan aláírás] XII. 4.
Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
1919
1942
Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább
1942
Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább
1947
Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább
1948
Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő