Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább
Egy nagy sikerű gólyabál utóélete
„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”
Egyetemi és minisztériumi levelek a pamflet kapcsán
a.
743/1954-A.T.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNJA
| Kézírással Ladányi [Andor] E[lvtárs] Az utolsó 3 mell[éklete]t küldjük meg Gosztonyi e.-nak (DISZ k[öz]p[ont] Andics E. megbízásából. Rövid tájékoztatást is adjunk, hogy történt a dolog. |
Andics Erzsébet elvtársnak az Oktatásügyi Miniszter I. helyettese
Budapest
Csatoltan megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet"-eredeti szövegét a módosításokkal, amelyekkel előadták.
A „pamflet" szerzői Gyenes László IV. éves, Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók és Molnár József tanársegéd. A „pamflet" előadását a kar állami vezetése megtiltotta és ezt a DISZ kari titkárával, Pintér Istvánnal közölte. Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az
A Pártbizottság az I. és V. részének törlését és a többi részek gyökeres átdolgozását kívánta s ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be. A kari vezetés szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt, s éppen ellentétes célokat szolgált, mint amire egyetemünk mai feladatai mellett szükség van.Tekintettel arra, hogy ebben az előadásban az egyetem DISZ titkára is szerepet játszott, kérem, hogy a felelős személyek felelősségre vonására a minisztérium tegyen megfelelő javaslatot az arra hivatott párt-, DISZ és állami szerveknek.
Budapest, 1954. október 14-én.
| (Székely György) dékánhelyettes |
* * *
| Ügyiratszám: 108/b. | Titkos Mell.: 4 drb Budapest, 1954. okt. 16. |
Előadó: Horváth Istvánné
| Andics Erzsébet elvtársnak, az oktatásügyi miniszter I. helyettese, |
Budapest
Mellékelten továbbítom a Történettudományi Kar dékánja által hozzám küldött - a Történettudományi Kar gólyabálján szerepelt - „pamflet" szövegét.
| (Tamás Lajos) rektor |
Jelzet: MOL XIX-I-2-f 8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tisztázat.)
b.
| D/1/D-311 |
- Tárgy: a Történettudományi Kar gólyabálján előadott „pamflet" kérdése
Hiv.sz.: - - -
Mell.: 3 drb
Ügyiratszám:
8553-B28/1954.
Előadó:
Ladányi Andor
| OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM Gosztonyi János elvtársnak, a DISZ Központi Vezetősége titkárának, |
| Budapest XII. Böszörményi út |
Andics Erzsébet elvtársnő megbízásából mellékelten megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet" eredeti szövegét, valamint azon módosításokat, amelyekkel azt előadták.
A „pamflet" szerzői Molnár József tanársegéd, Gyenes László és Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók. A „pamflet" előadását Székely György dékánhelyettes
és ezt Pintér István kari DISZ titkárral közölte.Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az engedélyezze az előadást. A Pártbizottság az I. és V. rész törlését és a többi rész gyökeres átdolgozását kívánta és ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be.
Álláspontunk szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt. Ezért kérem Gosztonyi elvtársat, hogy az ügyet DISZ vonalon
és - ha álláspontunkkal egyetért - a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.Budapest, 1954. október 22.
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
| irodavezető | Kovács Ferenc s. k. főosztályvezető h. |
Jelzet: Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 287. f. 1061. ő. e. 352. l.
* * *
[...]
II.
| Tamás Lajos Rektor elvtársnak, | Budapest |
108/b. sz. felterjesztésére válaszolva kérem Rektor elvtársat, hogy a „pamflet" előadásáért felelős személyek ellen fegyelmi vizsgálatot indíttatni és annak eredményéről f. évi november 20[-ig] tájékoztatni szíveskedjék. Egyúttal közlöm, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekről tájékoztattam Gosztonyi János elvtársat, a DISZ Központi Vezetőségének titkárát is.
Budapest, 1954. évi október hó 22.
Ladányi
Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tervezet)
c.
| Ügyiratszám: | Titkos! |
108/b.
Előadó:
| Patyi Sándor | Budapest, 1954. nov. 28. |
| Oktatásügyi Minisztérium, Kovács Ferenc elvtársnak, mb. osztályvezető, |
| Budapest |
A 8553-B28/1954. sz. utasításra válaszolva közlöm, hogy a 108/b sz. felterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket végrehajtottam.
A Történettudományi Kar dékánja jelentést küldött arról, hogy a pamflet megírásában felelős Kecskeméti Károly és Pintér István IV. éves hallgatókat az ügy természetének megfelelően komoly figyelmeztetésben részesítette.
Közlöm továbbá, hogy a közvetlen hatáskörömbe tartozó Tóth Ede és Molnár József tanársegédeket, mint társszerzőket rektori figyelmeztetésben részesítettem.
| (Tamás Lajos) rektor |
[kézírással]
Ladányi E.
Véleményezésre.
- XII. 2. [olvashatatlan aláírás]
[Ladányi Andor kézírásos megjegyzése]
A pamflet - tipikus példája az új szellem [?] kispolgári értelmezésének. A fegyelmi büntetések szigorúbbak is lehettek volna; ennek ellenére nem javasolom, hogy az ügyet tovább bolygassuk, mert ez a karon további nyugtalanságot idézne elő. Javasolom az ügyirat „ad acta" tételét. 1954. XII. 3.
- Ladányi Andor
a/a [ad acta] [olvashatatlan aláírás] XII. 4.
Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 08.
1902
1912
Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább
1939
II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább
1940
Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább
1944
Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő