Egy nagy sikerű gólyabál utóélete

„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”

A DISZ KV Egyetemi Ifjúsági Osztályának jelentése a „pamflet" körüli viharról

Feljegyzés

A mellékelt [popup title="„Panflett"[!]" format="Default click" activate="click" close text="A feljegyzést és a „pamflet” stencilezett formában elhangzott változatát az IB 1954. november 26-i ülésének anyagához mellékelték. Az ülésen az Eötvös Loránd Tudományegyetem DISZ szervezetének Politikai nevelőmunkájáról hallgattak meg jelentést. Az IB határozata nem foglalkozott a pamflettel."] a Nyelvtudományi és Történettudományi Kar DISZ bizottságai által rendezett gólyabál műsorában hangzott el. Szerz?i voltak: Gyenes és Kecskeméti elvtársak, egyetemi hallgatók és Molnár elvtárs tanársegéd. A panflettet, miután megírták, jóváhagyás végett a szerz?k bemutatták a kari pártszervezet vezet?ségének, amely ezt jóváhagyta. A kar dékánhelyettese nem értett egyet ennek el?adásával, mivel a tényleges hibák felvetése mellett hangnemét és néhány kitételét destruktívnak tartotta. Utána megmutatták a pártbizottság titkárának és Nádasdi elvtársnak, a DISZ bizottság titkárának. Nádasdi elvtárs az eredeti szövegen javításokat eszközölt és közölte véleményét, nem lát benne kifogásolni valót. Ezek után a kari DISZ bizottság engedélyezte a pamflet el?adását. A bál műsorában igen nagy sikert aratott.

Az Oktatásügyi Minisztérium elrendelte, állítsák állami fegyelmi elé a szerz?ket és az ebben érdekelt személyeket. A panflett [!] ügyét párttaggyűlésen is megtárgyalták. A párttaggyűlés a pártvezet?ség beszámolóját, amely a panflett íróit megbélyegezte és a szatíra tartalmának egy részét destruktívnak nyilvánította, nem fogadta el. A párttagság véleménye az volt, van benne néhány helytelen kitétel, azonban a tényleges hibákat veti fel, szatirikus formában, ezért helyes volt el?adni és helyesebb lenne a felvetett hibák kiküszöbölésén gondolkozni. A panflett szerz?i csak részben ismerték el, hogy ?k ezzel hibát követtek el.

A pártbizottságnak, DISZ bizottságnak az volt a véleménye, hogy az egészb?l nagy ügyet csinálni értelmetlenség, meg kell a szerz?ket bírálni, azonban le kell zárni az egész panflett kérdést, amely azután kezdte foglalkoztatni a közvéleményt, miután értesültek a panflett szerz?inek „meghurcolásáról". A Dékán elvtárs, felmérve a kialakult helyzetet, a panflett szerz?it figyelmeztetésben részesítette.

A panflett megírásának körülményeit és az azt követ?en kialakult hangulatot vizsgálva a következ?ket lehet megállapítani:

  1. A panflettnek néhány kitétele éllel az egész oktatási rendszerünk ellen is fordul, ezek a részei destruktívan hatnak. Ezért helyes lett volna ezen kitételeit törölni vagy enyhíteni. Ezek után ennek el?adása nem ártott volna sem az egyetemi oktatás tekintélyének, annál is inkább, mert csak kifejezte az egyetemi hallgatók többségének véleményét, s?t az oktatók jó részének a véleményét is.
  2. Nem a panflett szerz?i els?sorban ezért a hibásak, hanem azok, akik ennek elbírálásában illetékesek voltak.
  3. Nem volt helyes, s?t bizonyos fokig „olaj volt a tűzre" az, hogy ebb?l az egyetemen, f?leg az Oktatásügyi Minisztérium rendelkezése után nagy ügyet akartak csinálni. Ezért a párt és DISZ bizottság utólagos álláspontjával egyetértünk.
  4. Az állami fegyelmet elrendel? leirat helyett a jelenlegi helyzet miatt sokkal helyesebb lett volna, ha a minisztérium vezet?i közül mennek ki az egyetemre, és ezt az egész kérdést személyes megbeszélés útján tisztázzák.
  5. A Dékán elvtárs figyelmeztetésével egyetértünk.
  6. DISZ fegyelmi eljárás megindítását nem javasoljuk.

K. V. Egyetemi Ifjúsági Osztály
Hess Károly
[osztályvezet?]

Jelzet: PIL 287. f. 845. ?. e. 124-125. l. (a pamflet szövege 126-129. l.)

Ezen a napon történt november 28.

1909

Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább

1924

A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább

1943

Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább

1960

Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább

1971

Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő