Egy nagy sikerű gólyabál utóélete

„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”

A DISZ KV Egyetemi Ifjúsági Osztályának jelentése a „pamflet" körüli viharról

Feljegyzés

A mellékelt [popup title="„Panflett"[!]" format="Default click" activate="click" close text="A feljegyzést és a „pamflet” stencilezett formában elhangzott változatát az IB 1954. november 26-i ülésének anyagához mellékelték. Az ülésen az Eötvös Loránd Tudományegyetem DISZ szervezetének Politikai nevelőmunkájáról hallgattak meg jelentést. Az IB határozata nem foglalkozott a pamflettel."] a Nyelvtudományi és Történettudományi Kar DISZ bizottságai által rendezett gólyabál műsorában hangzott el. Szerz?i voltak: Gyenes és Kecskeméti elvtársak, egyetemi hallgatók és Molnár elvtárs tanársegéd. A panflettet, miután megírták, jóváhagyás végett a szerz?k bemutatták a kari pártszervezet vezet?ségének, amely ezt jóváhagyta. A kar dékánhelyettese nem értett egyet ennek el?adásával, mivel a tényleges hibák felvetése mellett hangnemét és néhány kitételét destruktívnak tartotta. Utána megmutatták a pártbizottság titkárának és Nádasdi elvtársnak, a DISZ bizottság titkárának. Nádasdi elvtárs az eredeti szövegen javításokat eszközölt és közölte véleményét, nem lát benne kifogásolni valót. Ezek után a kari DISZ bizottság engedélyezte a pamflet el?adását. A bál műsorában igen nagy sikert aratott.

Az Oktatásügyi Minisztérium elrendelte, állítsák állami fegyelmi elé a szerz?ket és az ebben érdekelt személyeket. A panflett [!] ügyét párttaggyűlésen is megtárgyalták. A párttaggyűlés a pártvezet?ség beszámolóját, amely a panflett íróit megbélyegezte és a szatíra tartalmának egy részét destruktívnak nyilvánította, nem fogadta el. A párttagság véleménye az volt, van benne néhány helytelen kitétel, azonban a tényleges hibákat veti fel, szatirikus formában, ezért helyes volt el?adni és helyesebb lenne a felvetett hibák kiküszöbölésén gondolkozni. A panflett szerz?i csak részben ismerték el, hogy ?k ezzel hibát követtek el.

A pártbizottságnak, DISZ bizottságnak az volt a véleménye, hogy az egészb?l nagy ügyet csinálni értelmetlenség, meg kell a szerz?ket bírálni, azonban le kell zárni az egész panflett kérdést, amely azután kezdte foglalkoztatni a közvéleményt, miután értesültek a panflett szerz?inek „meghurcolásáról". A Dékán elvtárs, felmérve a kialakult helyzetet, a panflett szerz?it figyelmeztetésben részesítette.

A panflett megírásának körülményeit és az azt követ?en kialakult hangulatot vizsgálva a következ?ket lehet megállapítani:

  1. A panflettnek néhány kitétele éllel az egész oktatási rendszerünk ellen is fordul, ezek a részei destruktívan hatnak. Ezért helyes lett volna ezen kitételeit törölni vagy enyhíteni. Ezek után ennek el?adása nem ártott volna sem az egyetemi oktatás tekintélyének, annál is inkább, mert csak kifejezte az egyetemi hallgatók többségének véleményét, s?t az oktatók jó részének a véleményét is.
  2. Nem a panflett szerz?i els?sorban ezért a hibásak, hanem azok, akik ennek elbírálásában illetékesek voltak.
  3. Nem volt helyes, s?t bizonyos fokig „olaj volt a tűzre" az, hogy ebb?l az egyetemen, f?leg az Oktatásügyi Minisztérium rendelkezése után nagy ügyet akartak csinálni. Ezért a párt és DISZ bizottság utólagos álláspontjával egyetértünk.
  4. Az állami fegyelmet elrendel? leirat helyett a jelenlegi helyzet miatt sokkal helyesebb lett volna, ha a minisztérium vezet?i közül mennek ki az egyetemre, és ezt az egész kérdést személyes megbeszélés útján tisztázzák.
  5. A Dékán elvtárs figyelmeztetésével egyetértünk.
  6. DISZ fegyelmi eljárás megindítását nem javasoljuk.

K. V. Egyetemi Ifjúsági Osztály
Hess Károly
[osztályvezet?]

Jelzet: PIL 287. f. 845. ?. e. 124-125. l. (a pamflet szövege 126-129. l.)

Ezen a napon történt március 25.

1919

Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább

1942

Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább

1942

Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább

1947

Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább

1948

Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő