A magyar labdarúgó válogatott 3-2-re elveszti Bernben a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen.Tovább
A tanúk beszélnek
Források a csehszlovákiai magyarok kitelepítéséről
„Hogy miért mentünk át, és miért lőttünk át szlovák területre, azzal indoklom, hogy mint demokratikus magyar rendőrök nem bírtuk elviselni, hogy úgy bánjanak a szlovákok magyar testvéreinkkel, mint ahogy azt szemünk láttára tették, mert azt a legnagyobb embertelenségnek tartom, a demokráciával össze nem egyeztethető az, hogy emberek ezreit 20-22 fokos hidegben szétszórják, szétszakítsák családjaiktól csak azért, hogy azokat deportálják, vagy menekülésre kényszerítsék, csak azért, mert magyarok.”
Források
1. Levéltervezet a külügyminiszter részére a felvidéki magyarok elleni csehszlovák intézkedésekről, 1946. november 25. (MOL XIX-B-10-IV/12-578.523/1946, 1. d.)
2. Jelentések
a) A bánrévei határrendészeti kapitányság jelentései a gömöri részeken lakó magyarok deportálásáról. 1946. december 12. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-532. folyószám, 580.787/1947, 8. doboz; MOL XIX-B-10-1947-IV/12-532. folyószám, 580.638/1947, 8. doboz)
b) A sátoraljaújhelyi határrendészeti kapitányság jelentése a szlovákiai magyarság deportálásáról. 1947. január 25. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-532. folyószám, 281.770/1947, 8. doboz)
c) A karancskeszi honvéd határvadász zászlóalj parancsnokság jelentése a szlovák deportálásokról. 1947. január 29. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-101. folyószám, 4. doboz)
d) A salgótarjáni honvéd határvadász zászlóalj jelentése a szlovákiai deportálásokról. 1947. február 1. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-402. folyószám, 11.001/eln., 6. doboz)
e) A miskolci honvéd határvadász zászlóalj parancsnokság szlovákiai helyzetjelentése. 1947. február 3. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-378. folyószám, 5. doboz)
f) A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának jelentése a csehszlovákiai deportálásokról. 1947. február 4. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-532. folyószám, 282.730/1947, 8. doboz)
g) A mosonmagyaróvári határvadász zászlóalj parancsnokság jelentése a szlovákiai kitelepítésekről. 1947. február 8. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-402. folyószám, 11.178/eln.; 6. doboz)
h) A bánrévei határrendészeti kapitányság február havi helyzetjelentése. 1947. február 24.(MOL XIX-B-10-1947-IV/12-551. folyószám, 8. doboz)
3. Jegyzőkönyvek
a) Kihallgatási jegyzőkönyv ifj. Árpa József szlovákiai bántalmazásáról. 1946. november 29. (MOL XIX-B-10-IV/12-7674/1946, 1. doboz
b) Jegyzőkönyv Vígh István, Horváth László és Végh Gyula meneküléséről. 1946. december 9. (MOL XIX-B-10-7674/1946, 1. doboz)
c) Jegyzőkönyv Bábeczki István meneküléséről. 1946. december 12. (MOL XIX-B10-IV/12-397. folyószám, 6. doboz;)
d) Jegyzőkönyv Tóth László áttelepüléséről. 1946. december 28. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-98. folyószám, 4. doboz)
e) Jegyzőkönyv Hölgye László meneküléséről. 1946. december 29. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-356. folyószám, 5. doboz;)
f) Jegyzőkönyv Valkó Boldizsár meneküléséről. 1946. december 30. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-97. folyószám, 4. doboz)
g) Jegyzőkönyv Jancsi László próbarendőr határátlépéséről és jogtalan fegyverhasználatáról. 1947. január 25. (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-105. folyószám, 4. doboz)
4. Hatósági nyomtatványok csehszlovákiai magyarok részére
a) A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény értelmében áttelepítésre kötelezett személy igazolványa (MOL XIX-B-10-1947-408. folyószám, 6. doboz)
b) Hirdetmény a csehszlovákiai magyarok kötelező munkaszolgálatáról (MOL XIX-B-10-1947-IV/12-402. folyószám, 6. doboz)
Csak fotómásolatban közöljük
c) A közmunkára beosztott személyek számára kiállított véghatározat szlovák és magyar nyelven (MOL XIX-B-10-1947-408. folyószám, 6. doboz)
d) A kitelepítéshez készített útmutató (MOL XIX-B-10-1947-408. folyószám, 6. doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő