Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
Rádió, olvasók, levelek - 1980
"Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket! Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" […] Ez így rendkívül egyénies, önmutogató, önreklámozó, és anélkül, hogy valakit is gyanúsítana az ember, rendkívül veszélyes is. Először azért, teljesen elmosódik milyen rádióról lévén szó, milyen műsor következik, mert azért még nem Pintér rádió a Kossuth rádió talán, vagy olyan nevű a rádiónk, aki éppen szolgálatot teljesít, műsort vezet.”
Források
Kedves Győri Elvtárs!
Ne vegye zaklatásnak, de egy botrányos tv-riport és annak körülményei bizonyos dolgok leírására késztetnek. Arról a TV Híradóban közölt anyagról van szó, amely Kádár et. és Lázár et. OMÉK-on tett látogatását lett volna hivatva a nézők el tárni, ám kiállítási reklám-riport volt, és véletlenül két snittben belekerült Kádár et. is. Lázár Györgyöt pedig "likvidált". Sokan megdöbbenve kérdezték már tőlem, hogyan lehetséges ez? Nos én nem nagyon hiszek a véletlenekben, és tudom a következőket:
- Ilyen nagy, protokoll anyagot nem szoktunk az "ügyeletes" stábbal készíteni. Ezen a napon a Belpolitikai Rovat több munkatársa is szabad volt /pl. Moldoványi Á., Pálfy István/. A Belpolitikai Rovat egyetlen tagja sem követte volna el ezt a hibát, ebben bizonyos vagyok.
- Munkarendünk szerint az ilyen fontos anyagok szövegét minden esetben egyeztetni kell az MTI jelentésével. Erre mód lett volna, hiszen az MTI jelentése 18 óra előtt telexen volt.
- Az operatőr által felvett anyagban benne volt Lázár György s, tehát kihagyása kizárólag szerkesztői hiba.
- A szerkesztő, aki a riportot készítette csaknem két évtizede televíziós. Igaz, inkább a kötözködő riportokat szereti, mint a közéleti tudósításokat. Lehetetlen így is, hogy ne ismerje fel Lázár Györgyöt.
- Ha nem hallottam volna saját fülemmel többször a riport szerkesztőjétől kormányfőnkről alkotott becsmérlő véleményét - talán elhinném, hogy pillanatnyi figyelmetlenségről van szó. Ám az a tény, hogy ő többször kifejtette: a kormányfői posztra ebben az országban egy ember illetékes, és ez Huszár István - engem nagyon elgondolkoztat, hogy itt inkább tudatos újságírói vélemény ravasz megfogalmazásáról volt szó, televíziós eszközökkel. Ez pedig politikai, ellenzékieskedő magatartás, amit a televízióban nem először tapasztalok. Ugyanakkor az is tény, hogy a történtek után a haja szála sem görbült meg. Pedig többünket ennél kisebb hibáért is megbüntettek már. Miért lehetnek egyesek teljesen gátlástalanok, és miért nem hibázhatnak mások kicsit sem? Amint hallom most az eredeti nyersanyagból 5-6 perces összeállítás készül a HÉT-nek, és ezért természetesen az ügyeletes stábot még külön díjazzák is. Szóval prémium is jár érte? És a korrekt, tisztességes elvtársakat ne üsse meg a guta?!
| Köszönöm türelmét, és maradok őszinte tisztelője: | |
| Gál Jolán |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő