Kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozó Bécsben, Hruscsov és John F. Kennedy között.Tovább
Rádió, olvasók, levelek - 1980
"Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket! Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" […] Ez így rendkívül egyénies, önmutogató, önreklámozó, és anélkül, hogy valakit is gyanúsítana az ember, rendkívül veszélyes is. Először azért, teljesen elmosódik milyen rádióról lévén szó, milyen műsor következik, mert azért még nem Pintér rádió a Kossuth rádió talán, vagy olyan nevű a rádiónk, aki éppen szolgálatot teljesít, műsort vezet.”
Források
Kedves Győri Elvtárs!
Ne vegye zaklatásnak, de egy botrányos tv-riport és annak körülményei bizonyos dolgok leírására késztetnek. Arról a TV Híradóban közölt anyagról van szó, amely Kádár et. és Lázár et. OMÉK-on tett látogatását lett volna hivatva a nézők el tárni, ám kiállítási reklám-riport volt, és véletlenül két snittben belekerült Kádár et. is. Lázár Györgyöt pedig "likvidált". Sokan megdöbbenve kérdezték már tőlem, hogyan lehetséges ez? Nos én nem nagyon hiszek a véletlenekben, és tudom a következőket:
- Ilyen nagy, protokoll anyagot nem szoktunk az "ügyeletes" stábbal készíteni. Ezen a napon a Belpolitikai Rovat több munkatársa is szabad volt /pl. Moldoványi Á., Pálfy István/. A Belpolitikai Rovat egyetlen tagja sem követte volna el ezt a hibát, ebben bizonyos vagyok.
- Munkarendünk szerint az ilyen fontos anyagok szövegét minden esetben egyeztetni kell az MTI jelentésével. Erre mód lett volna, hiszen az MTI jelentése 18 óra előtt telexen volt.
- Az operatőr által felvett anyagban benne volt Lázár György s, tehát kihagyása kizárólag szerkesztői hiba.
- A szerkesztő, aki a riportot készítette csaknem két évtizede televíziós. Igaz, inkább a kötözködő riportokat szereti, mint a közéleti tudósításokat. Lehetetlen így is, hogy ne ismerje fel Lázár Györgyöt.
- Ha nem hallottam volna saját fülemmel többször a riport szerkesztőjétől kormányfőnkről alkotott becsmérlő véleményét - talán elhinném, hogy pillanatnyi figyelmetlenségről van szó. Ám az a tény, hogy ő többször kifejtette: a kormányfői posztra ebben az országban egy ember illetékes, és ez Huszár István - engem nagyon elgondolkoztat, hogy itt inkább tudatos újságírói vélemény ravasz megfogalmazásáról volt szó, televíziós eszközökkel. Ez pedig politikai, ellenzékieskedő magatartás, amit a televízióban nem először tapasztalok. Ugyanakkor az is tény, hogy a történtek után a haja szála sem görbült meg. Pedig többünket ennél kisebb hibáért is megbüntettek már. Miért lehetnek egyesek teljesen gátlástalanok, és miért nem hibázhatnak mások kicsit sem? Amint hallom most az eredeti nyersanyagból 5-6 perces összeállítás készül a HÉT-nek, és ezért természetesen az ügyeletes stábot még külön díjazzák is. Szóval prémium is jár érte? És a korrekt, tisztességes elvtársakat ne üsse meg a guta?!
| Köszönöm türelmét, és maradok őszinte tisztelője: | |
| Gál Jolán |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő