Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Király(i) biztosítás
A „KEOKH intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok (ustasák stb.) megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak. Elrendelem, hogy a terroristikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek ártalmatlanná tétele végett, úgy a m. kir. rendőrhatóságok, mint a m. kir. csend-őrség folyó hó 17-én é 18-án minden városban és községben általános állambiztonsági razziát foganatosítson.”
2.
Részletes utasítás az ellenőrizendő és az országba való belépést megtagadókat illetően
KIVONATOS MÁSOLAT.
Magyar királyi belügyminiszter. S ü r g ő s!
2626 szám. Szigorúan bizalmas!
Res. VI-b.-1937. Parancsnok v.h.s.k. felbontására!
Valamennyi m. kir. csendőrkerületi és a nyomozó osztály
Parancsnokságnak
Állomáshelyein.
Ő Felsége III. Viktor Emánuel Olaszország királya és Ethiópia császára felséges Nejével és magas kíséretével a Kormányzó Úr Ő Főméltósága látogatására előreláthatólag e hó 19-én, szerdán, Magyarországra érkezik.
Az utazás programjának pontos közlése mellett a vasútvonal közvetlen biztosítására külön fogok intézkedni.
Addig is, ‑ a m. kir. csendőrség részéről, ‑ az alábbi megelőző biztonsági intézkedések foganatosítandók:
1./ Folyó hó 12-től /: szerdától:/ Ő Felségeik eltávozásáig azaz - ha más rendelkezés nem történik - folyó hó 22-én /: szombat:/ 24 h-ig, az összes határmenti községeket és más lakott helyeket állandóan portyáztatni kell, hogy külföldről nemkívánatos elemek beszivárgása megakadályozható legyen. Idevonatkozólag tudomásul közlöm, hogy a határőrség ez idő alatt az országhatárt fokozottan fogja ellenőrizni.
2./ A terrorisztikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek felkutatása és őrizetbe vétele céljából f. hó 17-én és 18-án, az ország egész területén /: tehát úgy csendőri, mint rendőri területen:/ általános állambiztonsági razziát kell tartani.
A kerületi parancsnokságok egész felügyeleti körletüket, de különösen a pályaudvarokat, szállodákat, megszállóhelyeket, kávéházakat, vendéglőket, korcsmákat, valamint a többi nyilvános helyeket úgyszintén a működési területükön megforduló külföldieket az egész idő alatt állandóan tartsák szigorú ellenőrzés és megfigyelés alatt.
A fenti pontok alatt említett „nemkívánatos" illetve „gyanús" egyéneknek tekintendők mindazok, akik ellen állambiztonsági szempontból konkrét gyanúok merült fel, továbbá bizonyos külföldieknek egyes kategóriái, akik jelen magas látogatás szempontjából különös figyelmet érdemelnek még akkor is, ha e kategóriákba tartozáson kívül konkrét gyanúok nem is merült fel ellenük. Ezek az alábbiak:
I./ A nem Olaszországban élő olasz állampolgárok;
II./ nem olasz útlevéllel tartózkodó olyan egyének, kiknek olasz származása alaposan vélelmezhető /:ún. antifascisták, olasz emigránsok stb.:/;
III./ nem jugoszláv útlevéllel tartózkodó, mégis délszláv hangzású néven szereplő oly egyének, kik azzal gyanúsíthatók, hogy jugoszláviai emigránsok /: ustasák, macedon terroristák stb.:/;
IV./ spanyol állampolgárok;
V./ az abeszin útlevéllel rendelkezők;
VI./ olyan abeszinek, kik más állam hatósága /: pl.: angol:/ által kiállított nem nemzeti útiokmánnyal rendelkeznek.
Minthogy bizalmas jelentés szerint az olasz hatóságok több száz horvát családtól /: főképpen ustasák:/ a menedékjogot megvonták, ezeknek beszivárgási kísérletével is számolni kell, s annak megakadályozása, illetőleg az esetleg már beszivárgott ily egyének ártalmatlanná tétele végett is intézkedni kell.
Tudomásul közlöm, hogy a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok /:ustasák stb.:/ megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak.
Az itt felsorolt egyének feltalálásuk esetén őrizetbe veendők és a legközelebbi őrsre kísérendők, s velük való további eljárást illetően a nyomozó osztály parancsnokának rendelkezéseit kell minden esetben távbeszélőn /: Budapest 15-01-90 hívószám:/ azonnal kikérni.
Bár a fenti szolgálati teendők ellátásánál a legalaposabb eljárást kívánom, figyelmeztetek arra, hogy a közönség felesleges zaklatását teljes mértékben kerülni kell.
Felhívom a figyelmet az itt felsorolt szolgálatok elsőrendű fontosságára és minden szükségesnek ítélt részletintézkedésnek idejében való megtételére. Minden más itt meg nem jelölt szolgálati teendő végzését, - ha a késedelemből veszély nem származik, - a királyi Felségek elutazása utáni időre kell halasztani.
Budapest, 1937. évi május hó 12-én.
A miniszter rendeletéből
Szütsy s. k. ezredes.
A kivonatos másolat hiteléül!
Budapest, 1937. évi május hó 12-én.
Beöthy szds.
segédtiszt.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár K-149 175. d. 270-271.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő