Király(i) biztosítás

Az olasz király személyi biztonságának kérdéséhez az 1937-es budapesti látogatásakor

A „KEOKH intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok (ustasák stb.) megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak. Elrendelem, hogy a terroristikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek ártalmatlanná tétele végett, úgy a m. kir. rendőrhatóságok, mint a m. kir. csend-őrség folyó hó 17-én é 18-án minden városban és községben általános állambiztonsági razziát foganatosítson.”


2.

Részletes utasítás az ellenőrizendő és az országba való belépést megtagadókat illetően

KIVONATOS MÁSOLAT.

Magyar királyi belügyminiszter.                                                        S ü r g ő s!     

2626 szám.                                                                            Szigorúan bizalmas!  

Res. VI-b.-1937.                                                        Parancsnok v.h.s.k. felbontására!

 

Valamennyi m. kir. csendőrkerületi és a nyomozó osztály

Parancsnokságnak

                                                                                                          Állomáshelyein.

Ő Felsége III. Viktor Emánuel Olaszország királya és Ethiópia császára felséges Nejével és magas kíséretével a Kormányzó Úr Ő Főméltósága látogatására előreláthatólag e hó 19-én, szerdán, Magyarországra érkezik.

Az utazás programjának pontos közlése mellett a vasútvonal közvetlen biztosítására külön fogok intézkedni.

Addig is, ‑ a m. kir. csendőrség részéről, ‑ az alábbi megelőző biztonsági intézkedések foganatosítandók:

1./ Folyó hó 12-től /: szerdától:/ Ő Felségeik eltávozásáig azaz - ha más rendelkezés nem történik - folyó hó 22-én /: szombat:/ 24 h-ig, az összes határmenti községeket és más lakott helyeket állandóan portyáztatni kell, hogy külföldről nemkívánatos elemek beszivárgása megakadályozható legyen. Idevonatkozólag tudomásul közlöm, hogy a határőrség ez idő alatt az országhatárt fokozottan fogja ellenőrizni.

2./ A terrorisztikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek felkutatása és őrizetbe vétele céljából f. hó 17-én és 18-án, az ország egész területén /: tehát úgy csendőri, mint rendőri területen:/ általános állambiztonsági razziát kell tartani.

A kerületi parancsnokságok egész felügyeleti körletüket, de különösen a pályaudvarokat, szállodákat, megszállóhelyeket, kávéházakat, vendéglőket, korcsmákat, valamint a többi nyilvános helyeket úgyszintén a működési területükön megforduló külföldieket az egész idő alatt állandóan tartsák szigorú ellenőrzés és megfigyelés alatt.

A fenti pontok alatt említett „nemkívánatos" illetve „gyanús" egyéneknek tekintendők mindazok, akik ellen állambiztonsági szempontból konkrét gyanúok merült fel, továbbá bizonyos külföldieknek egyes kategóriái, akik jelen magas látogatás szempontjából különös figyelmet érdemelnek még akkor is, ha e kategóriákba tartozáson kívül konkrét gyanúok nem is merült fel ellenük. Ezek az alábbiak:

            I./ A nem Olaszországban élő olasz állampolgárok;

                 II./ nem olasz útlevéllel tartózkodó olyan egyének, kiknek olasz származása alaposan vélelmezhető /:ún. antifascisták, olasz emigránsok stb.:/;

            III./ nem jugoszláv útlevéllel tartózkodó, mégis délszláv hangzású néven szereplő oly egyének, kik azzal gyanúsíthatók, hogy jugoszláviai emigránsok /: ustasák, macedon terroristák stb.:/;

            IV./ spanyol állampolgárok;

            V./ az abeszin útlevéllel rendelkezők;

            VI./ olyan abeszinek, kik más állam hatósága /: pl.: angol:/ által kiállított nem nemzeti útiokmánnyal rendelkeznek.

Minthogy bizalmas jelentés szerint az olasz hatóságok több száz horvát családtól /: főképpen ustasák:/ a menedékjogot megvonták, ezeknek beszivárgási kísérletével is számolni kell, s annak megakadályozása, illetőleg az esetleg már beszivárgott ily egyének ártalmatlanná tétele végett is intézkedni kell.

Tudomásul közlöm, hogy a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok /:ustasák stb.:/ megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak.

Az itt felsorolt egyének feltalálásuk esetén őrizetbe veendők és a legközelebbi őrsre kísérendők, s velük való további eljárást illetően a nyomozó osztály parancsnokának rendelkezéseit kell minden esetben távbeszélőn /: Budapest 15-01-90 hívószám:/ azonnal kikérni.

Bár a fenti szolgálati teendők ellátásánál a legalaposabb eljárást kívánom, figyelmeztetek arra, hogy a közönség felesleges zaklatását teljes mértékben kerülni kell.

Felhívom a figyelmet az itt felsorolt szolgálatok elsőrendű fontosságára és minden szükségesnek ítélt részletintézkedésnek idejében való megtételére. Minden más itt meg nem jelölt szolgálati teendő végzését, - ha a késedelemből veszély nem származik, - a királyi Felségek elutazása utáni időre kell halasztani.

 

                        Budapest, 1937. évi május hó 12-én.

 

                                                                                               A miniszter rendeletéből

                                                                                                     Szütsy s. k. ezredes.

 

                                               A kivonatos másolat hiteléül!

                                   Budapest, 1937. évi május hó 12-én.

 

                                                                                              Beöthy szds.

                                                                                                 segédtiszt.

 

Jelzet: Magyar Országos Levéltár K-149 175. d. 270-271.

Ezen a napon történt április 03.

1922

Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább

1930

Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább

1935

Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább

1941

Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább

1945

A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő