A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
„Éljen a király, éljen a haza!”
Források az utolsó magyar királykoronázás történetéhez
„Amidőn az ég kegyelmét és áldását kérném magamra, házamra és szeretett népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által reám hagyott örökségnek hű sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újból meg kívánom népemnek szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink dacza megengedi."
Degenfeld Lajos, Nógrád vármegye főispánja és Tisza István miniszterelnök levélváltása Ivánka László bárói címéről
1917. január
Kedves barátom!
103/1917. M.E. I.sz.a. aláírásod mellett egy hivatalos levél érkezett. Ivánka László Nográd megye sziráki járás főszolgabirájához, melyben értesíttetik, hogy Ő Felsége által bárói ranggal ruháztatott fel. Ezen levél tényleg hozzá Szirákra lett intézve, de összevetve a körülményeket, ugy ő, mint én azon nézetben vagyunk hogy a levél tévesen lett hozzá intézve, amennyiben ő nem nagybirtokos és megyei szolgálatán kívül a közügyekben jelentősebb szerepet sohasem játszott. Hanem valószínűleg rokonát a másik Ivánka Lászlót illeti, ki Hontmegye Felső-Szemerédi nagybirtokos, országos képviselő és kinek neje báró Frautenberg születés. Jelen soraimat azért intézem hozzád, mert nem szeretném hogy egy esetleges tévedés neked kellemetlenséget okozzon.
Arra kérlek tehát légy Kegyes értesíteni, hogy sejtelmünk való-e, vagy pedig a rangemelés mégis az idevaló Ivánka Lászlót illeti-e. Ha csakugyan tévedés volna e dologban, kérem utasításodat aziránt, hogy Ivánka minő eljárást kövessen, miáltal az esetleges tévedés reparálható lenne. Magán levelet kérek tőled, mit én Ivánka barátommal közölnék, a mi teljesen megfelelne, amennyiben ő már eleve kijelentette, hogy utasításod szerint fog eljárni.
Válaszod kérve, rokoni szeretettel vagyok.
Szirák 1917 Január 20
igaz híved
Degenfeld Lajos
Jelzet: Magyar Országos Levéltár, Miniszterelnökségi Levéltár K26 1917-I-2 (103.) (1094.cs.)
gr. Degenfeld Lajos Ő Exc.nak
Budapest, 1917.január 23.
Kedves barátom!
E perczben veszem leveledet; persze, hogy ostoba tévedés történt, a honti nagybirtokos Ivánka Laczi kapta a bárói rangot. Légy szives kérlek Ivánka főszolgabiró előtt e sületlen tévedést kimenteni s őt megkérni, hogy az iratokat azonnal küldje a miniszterelnökséghez vissza.
Szivből üdvözöl
igaz híved
Tisza s.k.
Az irat jelzete: Magyar Országos Levéltár, Miniszterelnökségi Levéltár K26 1917-I-2 (103.) (1094.cs.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő