A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
„Éljen a király, éljen a haza!”
Források az utolsó magyar királykoronázás történetéhez
„Amidőn az ég kegyelmét és áldását kérném magamra, házamra és szeretett népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által reám hagyott örökségnek hű sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újból meg kívánom népemnek szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink dacza megengedi."
Brassó városa felajánlja a törcsvári kastélyt az uralkodónak
Budapest, 1917. évi február hó 19.
M. Kir. Miniszterelnökség
Érk:1917 Már. 17 1011.sz.
Ő császári és apostoli királyi
FELSÉGÉHEZ
hódolatteljes felterjesztés
Gróf Tisza István
magyar királyi ministerelnöknek
a törcsvári kastélynak Brassó rendezett tanácsu város részéről történt felajánlása tárgyában.
Legkegyelmesebb Úr!
Brassó rendezett tanácsu város képviselőtestülete FELSÉGED megkoronáztatásának küszöbén, mult évi deczember hó 28-án az ellenség kiveretése után tartott első képviselőtestületi ülésében legelőször is alattvalói hüséggel megemlékezvén FELSÉGED trónraléptéről, elhatározta, hogy a koronázási ünnepély alkalmából tántorithatatlan hüségének jeléül ajándékul felajánlja a birtokában levő törcsvári kastélyt.
A város képviselőtestületének ezen elhatározása odaadó alattvalói hüségből és rgaszkodásból fakadt és Brassó városa ezen legmélyebb hódolatának legkegyelmesebb elfogadása ugy a városnál, mint országszerte is a legnagyobb örömmel fogadtatnék.
Ezért bátorkodom FELSÉGEDNEK legalázatosabban javasolni, hogy a felajánlott ajándékot elfogadni és az e részben szükséges intézkedések megtételére felhatalmazni méltóztassék.
Ezen javaslat értelmében a Brassó
város képviselőtestülete által megkoronáztatásom alkalmából felajánlott törcsvári kastélyt hüségének és ragaszkodásának jeléül, mint Magyarország mindenkori apostoli királyának szánt ajándékot örömmel és szivélyes köszönettel elfogadom és magyar ministerelnökömet felhatalmazom, hogy az e részben szükséges intézkedéseket első főudvarmesteremmel való egyeztetésben tegye meg.Kelt Badenben, 1917. évi márczius hó 14-én
Károly
Brassó vármegye főispánjának.
Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi március hó 14.-én kelt
elhatározásával a megkoronáztatás alkalmából Brassó r.t. város képviselőtestülete által hüségének és ragaszkodásának jeléül felajánlott törcsvári kastélyt, mint Magyarország mindenkori királyának szánt ajándékot örömmel és szívélyes köszönettel elfogadni méltóztatott. hivatkozással folyó évi január hó 15.-én 106. szám alatt kelt felterjesztésére, felkérem Méltóságodat, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége ezen lf. elhatározását örvendetes tudomásul Brassó r.t. város képviselőtestületével közölni sziveskedjék.Budapest, 1917. március 21.
Bárczy
Tisza
Jelzet: Magyar Országos Levéltár, Miniszterelnökségi Levéltár K 26 1917-I-2 (1011.) (1094.cs.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő